Egy szülő elmondása szerint 4 éves óvodás gyermeke elmesélte, hogy az óvónő leöntötte egy pohár vízzel, és a kezére ütött azért, mert hisztizett. (575/2019/OJBIT)

Egy panasz szerint egy óvodapedagógus kihúzta a gyermek alól a széket, amikor az hintázott rajta. A gyermek emiatt fejét, állát az asztalba ütötte, úgy, hogy annak látható nyoma maradt. (377/2019/OJBIT)

A szülő arról írt beadványában, hogy az óvodába járó leányát az óvónő folyamatosan fizikailag bántalmazza. Mikor ezzel kapcsolatban sor került egy megbeszélésre, az óvónő a gyermekre és a szülőre hárította a felelősséget, az igazgató pedig azt tanácsolta, hogy vigye el leányát az óvodából. (551/2019/OJBIT)

Egy szülő arról számolt be, hogy hatodik osztályos fia új iskolába került, ahol az osztálytársai kiközösítették, megalázták, bántalmazták őt. Nem szólították a nevén, trágár nevekkel illették. Hiába tettek panaszt az osztályfőnöknél, igazgatónál, nem történt változás. A gyermeket nagyon megviselte ez a helyzet, fejfájás, gyomorbántalmak gyötörték, nem aludt rendesen. A szülőt tájékoztattuk a bántalmazással összefüggő álláspontunkról, továbbá javasoltuk a nevelési tanácsadás körében a gyermek számára nyújtható pszichológiai segítség igénybevételét. A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II.) 26. EMMI rendelet (továbbiakban: 15/2013. (II.) 26. EMMI rendelet) 24. § (1) bekezdésének b) pontja alapján a nevelési tanácsadás feladata segítség nyújtása a gyermek családi-, és óvodai neveléséhez, a tanuló iskolai neveléséhez és oktatásához, ha a gyermek, tanuló egyéni adottsága, fejlettsége, képessége, tehetsége, fejlődésének üteme indokolja. Ugyanezen § (2) bekezdése alapján ebben az esetben pedagógiai, pszichológiai támogatást, fejlesztést, terápiás gondozást nyújt a gyermeknek, a tanulónak, támogatja a család nevelő, a pedagógus nevelő és oktató munkáját, szükség esetén segíti a nevelési-oktatási intézmények és a család kapcsolattartását. (605/2019/OJBIT)

Egy panaszos elmondása szerint a gyermeke és osztálytársa között kialakult incidens kapcsán az osztályfőnökhöz fordultak, aki elzárkózott a segítségnyújtástól, mondván, hogy az érintett tanuló szüleivel nem tud kapcsolatot teremteni. A panaszos szülőket arra biztatta, keressék meg ők a gyermek szüleit. Mivel a szülők úgy gondolták, hogy a közösségben keletkezett problémát a közösségen belül kell megoldani, megkeresték az intézmény vezetőjét. Az igazgató összehívott egy rendkívüli szülői értekezletet, ahol sok szülő mondta el sérelmeit az osztályban kialakult agresszióval kapcsolatban, néhány esetben a panaszos gyermekét és családjukat hibáztatva. A panaszos elmondása szerint a vádak hamisak voltak, gyermekük másfél éve szenved a kiközösítéstől és az osztályfőnök megalázó megjegyzéseitől. A szülői értekezlet után létrejött egy egyeztetés a panaszos szülőkkel, az intézményvezetővel és az osztályfőnökökkel, ám itt az otthoni nevelés fontosságára helyezték a hangsúlyt a pedagógusok.

A panaszos a fenntartóhoz fordult jogorvoslati kérelmével, ami megvizsgálta a panaszt. A tankerületi igazgató arról tájékoztatta a szülőket, hogy az intézményvezető belső vizsgálatot indított az ügyben. A vizsgálat során az derült ki, hogy a pedagógus igyekezett kezelni a két tanuló közötti összeütközéseket, erről írásban részletesen tájékoztatta a szülőket. Az intézményvezető kiemelte azt is, hogy magatartási problémák esetében az érintett gyermek szülőjével egyeztetik a szükséges teendőket, intézkedéseket, ám erről a másik szülőt a személyiségi jogok védelme érdekében nem tájékoztathatják. A tankerületi igazgató ezzel összefüggésben arra kérte az intézményvezetőt, hogy a tanulók felügyeletére lehetőség szerint fordítsanak fokozottabb figyelmet. A pedagógusnak a gyermeket megalázó magatartásával kapcsolatos kijelentésekre nem találtak bizonyítékot, azonban a fenntartó az intézményvezetőt utasította arra, hogy az intézmény dolgozóinak a figyelmét hívja fel a méltóságsértő kijelentések elfogadhatatlanságára.

A beadványt, a csatolt dokumentumokat, valamint a fenntartó levelét áttanulmányoztuk, és megállapítottuk, hogy a fenntartó vizsgálata során kellő körültekintéssel járt el. A fenntartó képviselője az ellentmondó intézményi és panaszosi nyilatkozatok ellenére több sérelmezett kérdésben utasítással élt az intézmény felé. A tankerületi igazgató jogorvoslati döntését és annak indokolását elfogadtuk, a beadványban foglaltakkal kapcsolatban az intézmény oldaláról megvalósított oktatási jogsérelmet nem állapítottunk meg. (30/2019/OJBIT)

Egy szülő panaszában leírta, hogy gyermekét az óvodában (mely az önkormányzat által fenntartott összes óvodát egyesítő igazgatóság tagóvodája) az óvodapedagógusok és a dajka rendszeres verbális bántalmazásnak tették ki, megfélemlítették, szidták a családtagjait. Gyakran bántották őt a nagyobb gyermekek az udvaron, e zaklatásoktól nem védték meg, ha pedig magát védte meg a gyermek, büntetésben részesült. A szülő leveléhez csatolta a jogorvoslati kérelmére kapott választ. A fenntartó levelében kifejtette, hogy a panasz nyomán a vizsgálatot indított, melynek célja annak megállapítása volt, hogy az intézményvezető megfelelő intézkedéseket tett-e az ügyben. A fenntartó az óvoda igazgató-helyetteseitől és az igazgatótól kért információt a panasszal kapcsolatban.

A panasz megérkezését követően a fenntartó azonnal személyes megbeszélést folytatott az ügyben. A tárgyban keletkezett valamennyi dokumentum elemzésére sor került (jegyzőkönyvek, szülői levelek, feljegyzések), valamint személyes megbeszélések során is lehetővé vált a vélemények közvetlen megismerése. A megbeszélés során felszínre került, hogy a tagóvoda-vezető és az óvodapedagógusok nem kezelték megfelelően a helyzetet. A szülőkkel való kapcsolattartás és kommunikáció problémái merültek fel mind a tagóvoda-vezető, mind pedig az óvodapedagógusok esetében. Az igazgatóság szakemberei javaslatokat tettek a tagóvoda-vezetőnek az ügy megoldására. A tagóvoda-vezető kérte az óvodapszichológus segítségét a konfliktus rendezéséhez, valamint felajánlotta szülőnek is ezt a lehetőséget. Az óvodapszichológus gyermekcsoportra vonatkozó megfigyelései nem jeleztek problémát. A tagóvoda-vezető arról számolt be, hogy a panasz kezelése során az ügyben érintett dolgozóknak megbeszélést hívott össze, akik a panaszlevélben megfogalmazott problémás eseteket megvilágították az általuk ismert körülmények szerint. A tagóvoda-vezető itt összegezte, hogy milyen intézkedéseket tettek már a megoldás érdekében: tagóvoda-vezetői fogadóórát tartottak, megvalósult az óvodapszichológus csoportlátogatása (szülői hozzájárulással),az óvodapszichológus és a szülő között egyéni konzultáció történt, felajánlották a csoportváltás lehetőségét, megtörtént a szakmai munka vezetői ellenőrzése csoportlátogatások során, a nevelési értekezlet témáját – ebből az esetből kiindulva – választották, ami az „Önszabályozás óvodás korban” címet viselte, konfliktuskezelő játékok és megoldási helyzetek játékos „tanulása” történt a gyermekcsoportokban. A fenntartó levele részletesen tartalmazta annak bemutatását, hogy a félév során több megbeszélésre is sor került, egyrészt a szülőkkel, másrészt a vezetők és alkalmazottak között, ahol megvitatásra kerültek a szülői panaszban megfogalmazottak, és az azok kapcsán felmerült módszertani kérdések. Végül az igazgatóság vezetője írásba foglalta az ügyben érintett óvodapedagógusok és a tagóvoda-vezető – munkaköri feladatok mulasztása miatti – figyelmeztetését. A fenntartó az óvodavezető döntésével egyetértett, vezetői intézkedéseit helytállónak ítélte. A hasonló esetek megelőzése érdekében a fenntartó felhívta az intézményvezetés figyelmét, hogy nagyobb gondot fordítsanak a jogszabályok szerinti működésre, az óvodai nevelés alapelveinek teljes körű érvényesülésére. Véleménye szerint az igazgatóság vezetője valamennyi szükséges lépést megtett az ügy megnyugtató rendezése érdekében.

A rendelkezésünkre álló adatok alapján megállapítottuk, hogy a fenntartó vizsgálata során meghallgatta az összes érintett álláspontját. A vizsgálat alapján feltárt hiányosságok, mulasztások orvoslása érdekében számos intézkedést valósítottak meg az óvodában, sor került a felelősség megállapítására és szankciók kiszabására is. Álláspontunk szerint a fenntartó részletes és körültekintő vizsgálatot folytatott, amelynek megállapításait elfogadtuk. Az ügyben több szinten is történtek intézkedések, így a tagóvoda-vezető, az igazgató és a fenntartó részéről is. A megvalósított intézkedéseket megfelelőnek tartottuk a jogsérelem orvoslására, erre tekintettel az ügyet lezártuk. (437/2019/OJBIT)

Egy szülő beadványában leírta, hogy gyermekét két osztálytársa oly módon bántalmazta az iskolaudvaron, hogy a fenekét ütlegelte. A gyermek nem kapott segítséget osztályfőnökétől. A fenntartó nyilatkozatában kifejtette, hogy a szülő személyesen tett bejelentését követően „az iskola igazgatójától tájékozódtak a szexuális bántalmazásként aposztrofált ügyről. Az intézményvezető elmondása szerint a második osztályos gyerekek tanórán kívül kergetőztek, a fiúk a lányokat, a lányok a fiúkat kergették, és akiket elkaptak, azoknak – nem durván – a fenekére ütöttek. Egyértelműen játékról volt szó, szexuális tartalma nem volt, a történtekkel kapcsolatban a szülőn kívül sem a gyerekek, sem más szülő nem fordult panasszal a pedagógusokhoz, az iskola vezetéséhez vagy a fenntartóhoz. Mindezek alapján további vizsgálat, intézkedés nem volt szükséges.” A szülő által előadott esetnél sem ő, sem a fenntartó képviselője nem volt jelen. Az intézmény elmondása alapján az elmesélt esetben egyértelműen játékról volt szó. A beadvány nem tartalmazott semmilyen bizonyítékot, amely igazolta volna, hogy bántalmazás valósult meg, így a fentiekben ismertetett ellentmondó nyilatkozatokkal kapcsolatos jogszabályi rendelkezésekre tekintettel az oktatási jogok sérelmét nem állapítottuk meg. (579/2019/OJBIT)

Több szülő fordult hivatalunkhoz egy általános iskola első osztályában kialakult helyzettel kapcsolatban. A szülők arról számoltak be, hogy gyermekeik osztályában néhány tanuló viselkedése miatt lehetetlen a nyugodt tanítás. A durvaság, agresszió, állandó hangoskodások, veszekedések jellemzőek, gyermekeik testi épsége is veszélybe került. A pedagógus egyedül nem tudott megbirkózni a nevelési feladatokkal, az igazgató szerint pedig a problémás gyerekek kezelése a pedagógus feladata, neki ebben nincs teendője. Heteken át csak ígérgette, hogy pszichológus és pedagógiai asszisztens fogja segíteni a pedagógust. Közben az agressziót elszenvedő gyermekek közül sokan távoztak az iskolából. A szülők a fenntartót is megkeresték, aki az intézményvezető tájékoztatása alapján megállapította, hogy az érintett osztályban folyó szakmai-pedagógiai nevelő-oktató munka az intézmény pedagógiai programjában foglalt helyi tanterv alapján szerveződik. Az osztály támogatására külső szakember és pedagógiai asszisztens folyamatosan rendelkezésre áll. A beadványt készítő szülők gyermekei a beadvány készítésekor már nem voltak az iskola tanulói, szüleik másik iskolába íratták át őket. Ennek ellenére tájékoztattuk a panaszosokat a tanulói bántalmazásokkal, a tanulók közötti agresszív megnyilvánulásokkal kapcsolatban kialakított álláspontunkról. (20/2019/OJBIT)

Egy beadvány szerint a panaszos gyermekének osztályába jár egy agresszív kisfiú. Az előző tanévben magatartása miatt magántanuló volt, csak néhány órát töltött az osztályközösségben. Az új tanévben ismét iskolába járással teljesíti tankötelezettségét, de újra agresszív viselkedésével tette lehetetlenné a közösség életét. A szülő szerint az iskola próbálja integrálni őt, de nincsenek felkészülve az ilyen és hasonló problémákkal küzdő gyermekek nevelésére. A többi gyermek azonban szenved a nyomás alatt, hogy állandóan tőlük várja el az iskola az alkalmazkodást, hogy kivédhessék a kisfiú agresszív támadásait. (514/2019/OJBIT)

A panaszos ikergyermekei első osztályos tanulók, akik a tanév kezdete óta arról panaszkodnak, hogy egyik osztálytársuk miatt nem lehet tanulni az iskolában. Az érintett gyermek agresszív dühkitöréseivel hátráltatja az osztályban a munkát, a gyerekeket verbálisán és fizikailag is bántalmazza. Trágár szavakat használ, köpköd, szétdobálja a tankönyveket, ütlegeli, rugdossa a többi gyermeket, ruhájukat ráncigálja, a tanteremben a padokat és a székeket dobálja, nadrágját az udvaron letolja. Több alkalommal a saját és más iskolatáskáját a tanárhoz és a gyerekekhez vágta. A gyerekek holmiját szétdobálta, megrongálta, ezzel kárt is okozott.

A szülők beszéltek erről a problémáról az osztályfőnökkel, aki megígérte, hogy felveszi a kapcsolatot a tanuló szüleivel, és a panaszos tudomása szerint a tanulót időközben pszichológushoz is vitték. A panaszos úgy véli, hogy gyermekei tanuláshoz való joga erősen sérült, az iskolában nincsenek biztonságban, testi épségük több alkalommal veszélybe került. Az érintett tanuló viselkedése miatt többször maradtak el órák, így az osztály tanulói tananyaggal is lemaradtak hasonló korú más iskolában tanuló társaiktól. (648/2019/OJBIT)

Egy intézményvezető kérte állásfoglalásunkat amiatt, hogy intézményükben a harmadik osztályos tanulók között az elmúlt tanévben több konfliktus alakult ki. Az egész tanév folyamán egy fiú magatartásával kapcsolatban érkezett a legtöbb panasz, aki társaival, tanáraival szemben tiszteletlenül viselkedett. Az érintett fiú édesanyja együttműködő volt, sőt ígéretet tett arra, hogy szakembert is felkeres gyermeke magatartási problémájának kezelésére. Később bemutatta a megyei kórház gyermekpszichiátria osztályán készült jelentést, mely szerint további vizsgálatok voltak szükségesek. A gyarapodó panaszok miatt az intézményvezető arra kérte a pedagógusokat és a szülőket, hogy írják le észrevételeiket az osztállyal kapcsolatban. Az érintett gyermek édesanyja azonban úgy értelmezte ezt, hogy az intézményvezető a gyermeke ellen gyűjt aláírást annak érdekében, hogy eltávolítsa az iskolából, és emiatt a továbbiakban nem volt együttműködő. Az intézményvezető állásfoglalásunkat kérte a helyzet megoldása érdekében. (427/2019/OJBIT)

Egy beadvány érkezett egy család- és gyermekjóléti szolgálattól, mely szerint a szolgálathoz több jelzés is ment az érintett általános iskolával összefüggésben a gyermekek jogait sértő pedagógusi magatartásról, a gyermekek rendszeres megalázásáról. Ezek a következő sérelmeket sorolták fel. Iskolagyűlés alkalmával, melyet az igazgató vezet, névvel ellátva kiemelik a magatartásbeli problémákkal küzdő, rossz tanuló, közösségi életben nem résztvevő gyermekeket. Minősítik, trágár szavakkal illetik a szabályokat megszegő gyermekeket (pl.: lakkozott köröm, smink esetén bazári majom, kurva). A szünetekben zászlórúd mellé állítják az általuk közveszélyesnek nevezett és a magatartási problémával küzdő gyermeket. Az iskolai szociális munkás látta, hogy az igazgatói irodában két gyermek büntetésből hosszú ideig térdepelt. A gyermekek elmondták, hogy kinevetik, becsmérlik őket, valamint iskolarendőrrel és gyermekvédelemmel fenyegetik őket. Egy-egy iskolai kirándulásnál nem vették figyelembe, hogy kinek van utazási vagy ottalvási problémája. A szülők jelzése szerint nem kezelik partnerként őket, megszégyenítik őket is, amikor bemennek az iskolába (kiabálnak velük a problémás gyermekeik miatt). Mindezen problémák megoldása érdekében a család-és gyermekjóléti szolgálat megbeszélést kezdeményezett a polgármesteri hivatalban, melyen jelen volt az intézményvezető, a polgármester, az alpolgármester, a család-és gyermekjóléti szolgálat vezetője, egy családsegítője és egy esetmenedzser. A megbeszélésen a jelenlévők felajánlották segítségüket az iskolának, ám az intézményvezető nem fogadta el, mivel a beadvány szerint a sérelmezett szituációkat nem értékelte jogsértőnek. Ezt követően a család-és gyermekjóléti szolgálat munkatársai megkíséreltek egy megbeszélést szervezni a nevelőtestülettel, ám ez nem jött létre.

Az illetékes tankerületi központ a panasz nyomán vizsgálatot indított, mely során megvizsgálta az intézmény alapdokumentumaiban a tanulók jutalmazására és büntetésére, a szülői házzal való kapcsolattartásra vonatkozó részeket. A házirend szabályozza a gyermekek, tanulók jutalmazásának elveit és formáit, a pedagógiai program a minősítéséhez kapcsolódó elveket. Az intézmény szervezeti és működési szabályzata határozza meg a szülőkkel, a szülői szervezettel történő kapcsolattartás formáit és rendjét, a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatokat. Az intézmény 2018/2019-es tanévre készített munkatervében az iskolagyűlések időpontjai meghatározásra kerültek. Vizsgálata során a fenntartó az intézményvezetőtől kért tájékoztatást, és válaszát összevetette a bejelentésben szereplő állításokkal. A tankerületi központ a bejelentéssel kapcsolatban megbeszélést tartott az érintett általános iskolában, melyen részt vettek az érintett felek képviselői, valamint jelen volt a szülői közösség elnöke, a diákönkormányzat elnöke és elnökhelyettese.

Az ügy kivizsgálását követően a tankerületi igazgató megállapította, hogy az intézmény pedagógusai nem minden esetben választották meg megfelelően a fegyelmezési eszközeiket (előfordult zászlórúd mellé állítás, egyszeri térdepelés), ezért írásban kérte a fenntartót, hogy a fegyelmezési eszközök megválasztása során minden esetben körültekintően, a gyermekek jogainak teljeskörű figyelembevételével járjanak el az intézményben. Megállapította azt is, hogy az intézmény és a család- és gyermekjóléti központ között kommunikációs probléma áll fenn, ezért felkérte az intézményvezetőt, hogy fokozottan ügyeljen a család-és gyermekjóléti központ munkatársaival történő szorosabb együttműködésre, a folyamatos és eredményes kommunikációra. Ennek keretében kérte az intézmény és a központ által kötött együttműködési megállapodás betartására és az együttműködés által nyújtott lehetőségek nagyobb fokú kihasználására. Intézkedése keretében a fenntartó a család- és gyermekjóléti központ bejelentésében szereplő problémák (fegyelmezési eszközök, kommunikáció a tanulókkal és a szülőkkel) kezelésére irányuló szakmai továbbképzést kíván szervezni, melyen az érintett általános iskola pedagógusai részvételre kötelesek. A továbbképzésre a család- és gyermekjóléti központ munkatársai is meghívást kaptak. A továbbképzés szervezés alatt állt, annak részleteiről az érintettek a később kaptak értesítést. A fenntartó álláspontja szerint a megtett intézkedéseiktől várható eredmény: a gyermekek jogait sértő pedagógusi magatartás visszaszorítása és a szülőkkel, valamint a család- és gyermekjóléti központtal való kapcsolattartás javulása.

Megállapítottuk, hogy a fenntartó a rendelkezésére álló eszközökkel kivizsgálta a panaszosok által előadott jogsérelmeket, és intézkedéseket tett azok megoldására. Álláspontunk szerint ezek az intézkedések alkalmasak a jogsérelem orvoslására. Támogattuk a fenntartó azon kezdeményezését, hogy szakmai továbbképzés szervezésével kívánja segíteni a pedagógusok nevelő munkáját. Álláspontunk szerint mind a család- és gyermekjóléti szolgálat, mind az érintett általános iskola a gyermekekkel foglalkozó, a gyermekek érdekében tevékenykedő intézmény. Munkájuk során az a cél, hogy az intézményekben dolgozó szakemberek egymással együttműködve lássák el feladataikat, hiszen a közös munka a gyermekek fejlődését szolgálja. A fentiekre tekintettel javasoltuk mindkét intézmény számára, hogy ennek érdekében a pedagógusok és a gyermekvédelmi szolgálat szakemberei is tegyenek meg minden tőlük telhetőt. (454/2019/OJBIT, 299/2019/OJBIT)

Egy szülő beadványában leírta, hogy gyermeke iskolájában a nevelőtestület arról döntött, hogy az érintett osztályból nem minden tanulót visznek el az osztálykirándulásra. A döntés indoka az érintett tanulók rossz magatartása volt. A szülő nem értett egyet a döntéssel, mert szerinte a magatartási problémák hátterében a pedagógusok nem megfelelő nevelési módszerei álltak, amelyek gyakran emberi méltóságot sértő intézkedésekben jelentek meg. Ösztönállatnak titulálták, hazugnak, butának nevezték ugyanazokat. A szülők részére kiküldött levél hangneme is sértő volt. A pedagógus magát állatidomárnak nevezte, mikor az osztályról fogalmazta meg a véleményét. (286/2019/OJBIT)

Egy panaszos szülő nyolcadik osztályos lányával kapcsolatban adta elő, hogy gyermeke osztálytársai előtt az egyik pedagógus a jelen nem lévő lányát ”homofób leszbikusnak” nevezte, „aki fetreng az egyik lánnyal az óráján”. A kijelentést az az eset váltotta ki, mikor az említett pedagógus óráján a lány nem látta az interaktív táblán futó filmet, ezért osztálytársához közebb húzódott úgy, hogy válluk összeért. Az esetet követően a lány sokkot kapott, és később szégyellt bemenni az iskolába. (344/2019/OJBIT)

Egy tanuló kérte hivatalunk segítségét, mert meglátása szerint az egyik tanárnő nem bánik velük emberként. Folyamatosan fekete pontokat osztogat, kiabál velük, pofonnal fenyegeti őket. (610/2019/OJBIT)

A szülő azt sérelmezte, hogy az osztályfőnök minősíthetetlen hangnemben beszél a szülőkkel. A szülők rendkívüli szülői értekezlet összehívását kérelmezték, de kérésüket az iskolavezetés megtagadta. (287/2019/OJBIT)

Egy szülő arról kérte állásfoglalásunkat, hogy megtilthatja-e az iskola házirendje a tanulóknak a hajfestést. Tájékoztattuk a tanulók külső megjelenésével kapcsolatban kialakított állásfoglalásunkról. (583/2019/OJBIT)

Egy üzenetküldő a következő kérdésben kérte állásfoglalásunkat. Elmondása szerint egy iskolában a tanulók egy netes alkalmazás használatával létrehoztak egy csoportot, amelynek tagjai az osztály tanulói és egy tanára. A csoport tagjai nem vállaltak titoktartást a csoporton belüli közlések megtartására vonatkozóan, így a közléseket bárki számára megmutathatják, átadhatják. A tanár ezen a felületen közzétette az egyik diák féléves tanulmányi átlagát, amely messze elmaradt az osztályátlagtól. A csoport többi tagja ezt az üzenetet látta és hangulatjelek használatával véleményét kinyilvánította, amit az érintett tanuló megalázónak tartott. A beadványozó szerint a pedagógus megvalósította a személyes adattal történő visszaélést.

A köznevelési intézmény által a gyermekek, tanulók vonatkozásában kötelezően nyilvántartott adatok körét a köznevelési törvény 41. § (4) bekezdése tartalmazza, melyek között egyebek mellett szerepelnek a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelésére és minősítésére vonatkozó adatok, valamint a vizsgaadatok is. Azt, hogy a gyermek, tanuló nyilvántartott adatai közül melyek, milyen célból és mely személyek, intézmények részére továbbíthatóak, elsődlegesen a köznevelési törvény 41. § (7)-(8) bekezdései, valamint 42. §-a határozza meg. A köznevelési törvény 41. § (8) bekezdés c) pontja úgy rendelkezik, hogy a gyermek, tanuló magatartása, szorgalma és tudása értékelésével kapcsolatos adatai az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, a gyakorlati képzés szervezőjének, a tanulószerződés alanyainak vagy ha az értékelés nem az iskolában történik, az iskolának, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének továbbítható. A jogszabály biztosítani kívánja tehát azt a lehetőséget, hogy – mivel az oktatás egy közösségben zajló tevékenység – az ezzel kapcsolatos dicséret, illetve fegyelmező vagy fegyelmi intézkedések megtételére is a közösség tagjai előtt kerülhessen sor, továbbá, hogy a pedagógus általi értékelés ésszerű módon megtörténhessen, például a tanuló felelete után az érdemjegyet fennhangon közölhesse a tanár. Emellett az osztályközösség nyilvánosságának garanciális szerepe is lehet az értékelés során.

A fentiektől eltérő az, amikor egyes tanulók magatartásának, szorgalmának, illetve tudásának értékelésére vonatkozó adatokat nemcsak az érintett osztályközösségnek, hanem annál tágabb körnek, az iskola egész közösségének hozzák a tudomására. Ilyen például: ha az iskola által alkalmazott fegyelmező intézkedésekről vagy fegyelmi büntetésekről szóló iratokat a faliújságra kifüggesztik, vagy ezeket az információkat az iskolarádióban felolvassák. Az iskola ezt jogszabályi felhatalmazás, az adatkezeléshez szükséges megfelelő jogalap hiányában nem teheti meg. Jogilag nem esik más megítélés alá az az eset sem, ha a diákra nézve látszólag egyértelműen pozitív tartalmú adatot kíván az iskola a többi tanuló tudomására hozni (például egy tanulmányi versenyen elért harmadik helyezést az iskolai évzárón bejelenteni). Az ilyen adat is csak a tanuló megítélésétől függően pozitív vagy negatív, ő döntheti el, hogy valamilyen sikerét a nyilvánosság elé tárja-e vagy sem. Ez utóbbi esetkör tekintetében természetesen az adatalany önkéntes hozzájárulása alapján történő adatkezelés, adattovábbítás nem kizárt, a negatív tartalmú adatokkal kapcsolatban azonban a hozzájárulás önkéntességének teljesülése valószínűtlen, az adattovábbítás feltételezhető szankciós célzata folytán pedig az érintett diák emberi méltóságát is sértheti.

Javasoltuk továbbá a panaszosnak, hogy a beadványában jelzettek kapcsán felmerülő további kérdéseivel lehetősége van felkeresni a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot (továbbiakban: NAIH).(82/2019/OJBIT, 62/2019/OJBIT, 85/2019/OJBIT, 135/2019/OJBIT)

Egy beadványozó azzal kapcsolatban kérte hivatalunk segítségét, hogy lehet-e saját eszközzel felvételt készíteni a kollégiumban a tanulók környezetéről, továbbá hol helyezhető el kamera az intézményen belül. (338/2019/OJBIT)

Egy panaszos azzal a kérdéssel fordult hozzánk, hogy készíthetnek-e mobiltelefonjukkal felvételt a tanulók akkor, mikor egy pedagógus megengedhetetlen stílusban beszél velük. Tájékoztattuk, hogy a Ptk. 2:48. § (1) bekezdése kimondja, hogy képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges. (618/2019/OJBIT)

Egy szülő sérelmezte, hogy gyermekének óvodájában több önkormányzati képviselő is kampánytevékenységet végzett, és a gyermekekkel készült képeket az interneten nyilvánosságra is hozták. Előadta, hogy panaszát a Nemzeti Választási Bizottsághoz is benyújtotta, melyre tekintettel tájékoztattuk, hogy a kampánytevékenység jogsértő mivoltát a Nemzeti Választási Bizottság állapíthatja meg, tehát a megfelelő fórumhoz fordult. Amennyiben az ott született döntéssel nem ért egyet, úgy jogorvoslatként kérheti a határozat bírósági felülvizsgálatát. (320/2019/OJBIT)

Egy szülő azt sérelmezte beadványában, hogy gyermeke a kötelező védőoltást követően rosszul lett órán, ám a tanárnő nem nyújtott neki segítséget, a gyermek a tanórák után egyedül indult haza. Később telefonon hívta a szülőt, hogy menjen érte. Ezt jelezte az iskolában, de az igazgatóhelyettes nem tett semmit. Vizsgálatunk során a fenntartó mellékelte az iskolavédőnő nyilatkozatát, aki kifejtette, hogy a szülőket az oltást megelőzően tájékoztatták a védőoltással kapcsolatos fontos tudnivalókról (ebben szerepel az esetleges mellékhatások leírása és teendők is). Az iskolavédőnő az oltás napján, az oltást megelőzően reggel felkeresi az aktuálisan oltandó osztályokat, rákérdez a hiányzó tanulókra, ill. az esetlegesen az iskolába betegen érkezőkre (indokolt esetben az oltás halasztásra kerül, az oltóorvossal egyeztetve). Ezen alkalomkor is tudnak jelezni a tanulók, ha nehézségük lenne az oltással kapcsolatosan. Az oltást követően, esetleges rosszullét esetén mindig lehetőség van az orvosi rendelőbe visszatérni, lefeküdni, segítséget kérni délután 4 óráig, az iskolavédőnő munkaidejének végéig. Probléma (pl. oltást követő rosszullét kapcsán) esetén, ha a gyermek felkeresi az iskolai rendelőt és a helyzet súlyossága indokolja, a védőnő telefonon értesíti a szülőt a történtekről és a szülő gondoskodik a gyermek háziorvoshoz szállításáról, súlyos esetben a kórházba juttatásáról. Az érintett tanuló a kötelező iskolai oltását követő esetleges komolyabb reakcióról, rosszullétről a védőnőhöz a szülő felől nem érkezett jelzés. Több osztálytársával együtt enyhe helyi reakcióról számoltak be az oltás után, ami ezen esetben teljesen normális jelenség. Tekintettel arra, hogy a felek nyilatkozatai eltérőek voltak, az oktatási jogok megsértését nem állapítottuk meg. (331/2019/OJBIT)

Egy szülő beadványában leírta, hogy 25 kilogramm súlyú gyermeke iskolatáskájának a súlya 14 kilogramm. Évek óta jár a gyermek ortopédiára a gerincproblémái miatt, aminek nem használ a nagy súlyú táska cipelése. A szülők kérték az intézményt, hogy tegyen valamit a helyzet megoldása érdekében, de nem történt változás. Tájékoztattuk, hogy a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 184/G. § (3) bekezdése szerint az egyes osztályokba beiratkozott tanulók szüleit tájékoztatni kell az adott osztályban használni szándékozott tankönyvek össztömegéről. Az 1-4. évfolyamokra beiratkozott tanulók heti órarendjét úgy kell kialakítani, hogy az egyes tanítási napokon használt tankönyvek tömege a három kilogrammot ne haladhassa meg. E rendelkezés kizárólag az alsó tagozatos tanulókkal kapcsolatban tartalmaz korlátozást a tankönyvek súlyára vonatkozóan.

A köznevelési törvény 73. § (1) bekezdése kimondja, hogy az óvodában, az iskolában és a kollégiumban a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 119. § (4) bekezdése alapján az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét, a gyermekek, tanulók csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni a működés rendjét, valamint a gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrendet. Az intézmény SZMSZ-ében helyet kaphatnak a tanszerek tárolására vonatkozó szabályok, ám ezek megalkotása nem kötelessége az intézménynek.

A fentieknek megfelelően a szülők a szülők szülői közösségen keresztül tudják javasolni az intézmény részére a tanszerek iskolában való tárolásra vonatkozó elképzeléseiket. A köznevelési törvény 39. § (1) bekezdése szerint a köznevelés rendszerében intézkedésre jogosult személy vagy szervezet – a diákönkormányzat, a nevelőtestület, az iskolaszék, szülői szervezet, közösség javaslatára – tizenöt napon belül, a települési önkormányzat képviselő-testülete legkésőbb a tizenötödik napot követő első ülésen érdemi választ köteles adni. (682/2019/OJBIT, 500/2019/OJBIT, 519/2019/OJBIT)

Egy szülő arról számolt be, hogy a gasztroenterológus szakorvos megállapította gyermeke tejfehérje-allergiáját, és szigorú tejmentes diétát írt elő. E szakvélemény birtokában a szülő megkereste a település polgármesteri hivatalát, és diétás gyermekétkeztetést igényelt. Kérését elutasították, és az egészségügyi szakreferens arról tájékoztatta, hogy felkerül a várólistára, ám azt nem lehet tudni, hogy mikor tudják teljesíteni a diétás étkeztetést. Ezt megerősítette számára a jegyző is. Az ügyben folytatott vizsgálatunk során nyilatkozatot kértünk a jegyzőtől, aki előadta, hogy a település önkormányzata a gyermekétkeztetést – mint a települési önkormányzatot érintő kötelezően ellátandó feladatot – nem vásárolt szolgáltatás, hanem saját költségvetési szerve (továbbiakban: gyermekkonyha) működtetésével, fenntartásával biztosítja az illetékességi területén. Az intézmény négy főzőkonyha és nyolc tálalókonyha folyamatos működésével napi 5700 adag ételt főz le, biztosítva ezzel az önkormányzati fenntartású és az állami intézményfenntartó központ fenntartásában működő oktatási-nevelési intézményekben a lehető legjobb minőségű gyermek közétkeztetést.

A járás illetékességi területén egyetlen szolgáltató (továbbiakban: gyógyközpont) rendelkezik a diétás gyermekétkeztetésre szóló működési engedéllyel, jogosultsággal. Az önkormányzat a diétás gyermekétkeztetés biztosítása érdekében szolgáltatási szerződést kötött a gyógyközponttal. Mivel a gyógyközpont kapacitása az eszközállomány és a személyi feltételek vonatkozásában véges, a szolgáltatás felső határát 55 adag ételben határozta meg. Mivel más szolgáltató, amely a diétás gyermekétkeztetés szigorú feltételeinek megfelelne nincs a járás területén, így a szolgáltatást csak korlátozott adagszámban tudja az önkormányzat jelenleg biztosítani, de folyamatosan keresik annak lehetőségét, hogy a megnövekedett igények kielégítésére megnyugtató megoldást találjon és a jelenlegi kapacitást kibővítve, a jövőben valamennyi érintett gyermek részére biztosítani tudja a diétás étkezés szolgáltatást.

Korábban kialakított állásfoglalásunk szerint a köznevelési törvény 25. § (5) bekezdése értelmében a nevelési-oktatási intézménynek gondoskodnia kell a rábízott gyermekek, tanulók felügyeletéről, a nevelés és oktatás egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséről. A 69. § (2) bekezdés g) pontja alapján a nevelési-oktatási intézmény vezetője felel a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért. Álláspontunk szerint a gyermek jogainak tiszteletben tartása és védelme nem merülhet ki abban, hogy tartózkodni kell a megsértésüktől, hanem gondoskodni kell az érvényesülésükhöz szükséges feltételekről is. A Gytv. 41. §-a szerint a gyermekek napközbeni ellátásaként életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni. A jogszabály 21. §-a értelmében a gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított gyermekétkeztetés szabályait kell alkalmazni az óvodában, a nyári napközis otthonban, az általános és középiskolai diákotthonban, kollégiumban, illetve az itt szervezett externátusi ellátásban, az általános iskolai, továbbá – ha külön jogszabály másképpen nem rendelkezik – középfokú iskolai menzai ellátás keretében, a fogyatékos gyermekek, tanulók nevelését, oktatását ellátó intézményben és a fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó fogyatékosok nappali intézményében, a szociális nyári gyermekétkeztetés keretében nyújtott étkeztetésre. A szabályozás szerint, ha a szülő (törvényes képviselő) eltérően nem rendelkezik, a nem állami fenntartó az általa fenntartott nevelési-oktatási intézményben, a települési önkormányzat az általa fenntartott óvodában és a közigazgatási területén az állami intézményfenntartó központ által fenntartott nevelési-oktatási intézményben, a fenntartó az egyéb állami fenntartású intézményben a gyermekek és a tanulók számára az óvodai nevelési napokon, illetve az iskolai tanítási napokon biztosítja a déli meleg főétkezést és két további étkezést. A főváros közigazgatási területén lévő tankerületekben az állami intézményfenntartó központ által fenntartott nevelési-oktatási intézményben – a fővárosi önkormányzat saját tulajdonában álló ingatlanban működő nevelési-oktatási intézmények kivételével – az étkeztetést a kerületi önkormányzat biztosítja. A fővárosi önkormányzat köteles biztosítani az étkeztetést azon nevelési-oktatási intézményben, amely saját tulajdonában álló ingatlanban működik. Az étkeztetés biztosítására kötelezett önkormányzat e feladatának ellátásához a közigazgatási területén kívülről érkező gyermek, tanuló lakóhelye szerinti önkormányzattól hozzájárulást kérhet. Iskolai étkeztetésben részesülhet az a tanuló is, aki a napközit nem veszi igénybe. Az étkezések közül az ebéd külön is igényelhető.

A fent említettek alapján, ha az iskola biztosítja minden gyermek számára az étkeztetést, akkor csupán az élelmiszerallergiára hivatkozva azt nem tagadhatja meg, és biztosítani kell a speciális étrend szerinti ellátást is. E kötelezettség tejesítésének megszervezése az illetékes önkormányzat hatáskörébe tartozik.

Tekintettel arra, hogy az ügyben érintett önkormányzat nem talált megoldást arra, hogy minden élelmiszerallergiával élő gyermek számára biztosított legyen a diétás étkezés, az Emberi Erőforrások Minisztériuma illetékes szakterületéhez fordultunk állásfoglalásukat kérve. A Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztály tájékoztatása lényeges információkat tartalmazott a diétás étkeztetés megszervezéséhez, ezért azt fontosnak tartjuk ismertetni beszámolónk keretei között is, annak érdekében, hogy ne fordulhasson elő a tanulói jogok sérelme az önkormányzati feladatellátás megoldatlansága miatt.

A Gyvt. 21. § (1) bekezdése értelmében természetbeni ellátásként a gyermek életkorának megfelelő intézményi gyermekétkeztetést kell biztosítani – a gyermeket gondozó szülő, törvényes képviselő vagy nevelésbe vett gyermek esetén a gyermek ellátását biztosító intézmény kérelmére – a bölcsődében, mini bölcsődében, az óvodában, a nyári napközis otthonban, az általános és középiskolai kollégiumban, az itt szervezett extemátusi ellátásban, az általános iskolai és – ha önkormányzati rendelet kivételével jogszabály másképpen nem rendelkezik – a középfokú iskolai menzai ellátás keretében, a fogyatékos gyermekek, tanulók nevelését, oktatását ellátó intézményben és a fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó fogyatékosok nappali intézményében. A Gyvt. 21/A. § (3) bekezdése értelmében az intézményi gyermekétkeztetést – főszabályként – a települési önkormányzat biztosítja az általa fenntartott bölcsődében, mini bölcsődében és óvodában, továbbá a közigazgatási területén a tankerületi központ, valamint az állami szakképzési és felnőttképzési szerv által fenntartott nem bentlakásos nevelési-oktatási intézményben. Az egyéb állami, valamint az egyházi és nem állami fenntartó által fenntartott nem bentlakásos intézményben a fenntartó biztosítja az intézményi gyermekétkeztetést.

A közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet (a továbbiakban: Közétk.rend.) 15. § (1) bekezdése szerint a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben, személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátást, gyermekvédelmi szakellátást, illetve szociális szakosított ellátást nyújtó intézményben, valamint a nevelési-oktatási intézményben minden, szakorvos által igazolt diétás étkezést igénylő személy számára az állapotának megfelelő diétás étrendet kell biztosítani (...).

Ezért mindenekelőtt le kell szögezni, hogy egyértelműen a Közétk.rend. 15. § (1) bekezdésébe ütközik, ha a köznevelési intézményben az intézményi gyermekétkeztetés biztosítására kötelezett szerv a szakorvos által igazolt diétás étkezést igénylő gyermek számára az állapotának megfelelő diétás étrendet nem biztosítja. A Közétk.rend. előírásainak való megfelelést a közétkeztetési szolgáltatás nyújtásának helye szerint illetékes népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala ellenőrzi.

A speciális étrend biztosítására a költségvetési törvény nem biztosít külön nevesített állami hozzájárulást, az intézményi gyermekétkeztetés biztosítására kötelezett szervnek azonban módjában áll a központi költségvetési támogatás igénylése során az ezzel összefüggő többletkiadásokat is jelezni.

A Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló 2018. évi L. törvény 2. melléklet III. 5. Gyermekétkeztetés támogatása jogcímen járó központi hozzájárulás önkormányzatonkénti összegének meghatározása az önkormányzati adatszolgáltatás figyelembevételével történik, ennek megfelelően a III. 5. ab) alpont (Az intézményi gyermekétkeztetés üzemeltetési támogatása) igénylésekor az önkormányzatok jelzik a feladat ellátása során felmerülő dologi kiadásaikat, illetve a térítési díjakból származó bevételeiket. Ennek körében a központi költségvetési törvény lehetővé teszi, hogy a fenntartó vásárolt szolgáltatás útján lássa el a gyermekétkeztetés feladatát. A speciális étrend biztosítása tehát a központi költségvetési támogatás terhére megvalósítható, az intézményi gyermekétkeztetés biztosítására kötelezett számára nem jelent többletterhet.

Mindemellett a Közétk.r. 2. § 14. pontja szerint közétkeztetés: olyan rendszeres étkezést biztosító, szervezett közösségi ellátás, melyet nevelési-oktatási intézményekben, állami és önkormányzati finanszírozású nyári táborokban, fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményekben, szociális ellátás, gyermekjóléti alapellátás és gyermekvédelmi szakellátás keretében ellátott, különböző korú és egészségi állapotú személyek részére, többnyire előre megrendelés alapján a nap egy meghatározott időszakában, meghatározott időtartamban nyújtanak.

E rendelkezésből következően amennyiben az intézményi gyermekétkeztetés biztosítására kötelezett a diétás étkeztetést objektív okokból nem tudja biztosítani, úgy e feladat ellátására – a költségvetési támogatás terhére – megállapodást köthet a diétás étkeztetés biztosítására minden bizonnyal felkészült fekvőbeteg-gyógyintézettel is.

Mindezekre tekintettel nem fogadható el, és az ellátáshoz fűződő gyermeki jog megsértésének tekinthető a gyermekétkeztetés diétás étkeztetés formájában történő biztosításának, akár a diétás gyermekétkeztetés a Gyvt. szabályai szerinti ingyenes vagy kedvezményes igénybevételének bármely indokkal történő megtagadása.

Több alkalommal érkezett állásfoglalás-kérés arra vonatkozóan is, hogy amennyiben a diétás étkeztetés saját konyhán vagy vásárolt szolgáltatással nem biztosítható, úgy van-e lehetőség arra, hogy a szülő által elkészített diétás étkezés költségeit az intézményi  étkeztetés biztosítására kötelezett szerv a Gyermekétkeztetés támogatása jogcímen kapott központi költségvetési támogatás terhére – készpénzben megfizetve – kompenzálhassa.

A feladatellátáshoz szükséges állami támogatás szabályozása körében a központi költségvetési törvény lehetővé teszi, hogy az étkeztetés biztosítására kötelezett szerv vásárolt szolgáltatás útján lássa el a gyermekétkeztetés feladatát, azonban az étkeztetést igénybe vevő gyermek szülője a szolgáltatásvásárláshoz szükséges, jogszabályban rögzített pénzügyi, élelmiszer-higiéniai stb. szabályoknak természetes személyként nem tud megfelelni és erre nem is kötelezhető. Ilyen esetben az önkormányzat a rendelkezésére álló források terhére saját megítélése szerint támogathatja az érintett családot, így amennyiben a vonatkozó önkormányzati rendelet a fennálló helyzetet jogosultságként ismeri el, úgy a gyermek diétás étkeztetéséről ténylegesen gondoskodó szülő részére a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti, önkormányzati hatáskörben adható pénzbeli vagy természetbeni ellátás biztosítása javasolható. (250/2019/OJBIT)