AZ OKTATÁSSAL KÖZVETLENÜL ÖSSZEFÜGGŐ JOGOK ÉRVÉNYESÜLÉSE
Tanszabadságból eredő jogok
Az Alaptörvény Szabadság és felelősség című fejezetének a XI. cikke rögzíti, hogy minden magyar állampolgárnak joga van a művelődéshez. Magyarország az állampolgárok művelődéshez való jogát a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező alapfokú, az ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú, valamint a képességei alapján mindenki számára hozzáférhető felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők törvényben meghatározottak szerinti anyagi támogatásával biztosítja. A művelődéshez való jog önmagán túlmutató jelentőségét adja, hogy az más alapvető emberi jogok érvényesülésének feltétele és eszköze is egyben.
A köznevelési alapfeladatok között első helyen jelenik meg a köznevelési törvényben az óvodai nevelés, melyben megvalósul a köznevelési intézményekben folyó pedagógiai munka első szakasza. Az óvodai nevelés a gyermek hároméves korában kezdődik, és addig az időpontig tart, ameddig a gyermek a tankötelezettség teljesítését meg nem kezdi.
2015. szeptember 1-jétől az óvodai nevelés a gyermek hároméves korától kötelező, e kötelezettség alól csak külön kérelem engedélyezésével lehet mentesülni.
Egy óvodavezető kérte állásfoglalásunkat azzal kapcsolatban, hogy kötelezheti-e a szülőt arra, hogy gyermekét a kötelező 4 órás foglalkozást követően hazavigye. Kérésének oka, hogy a gyermek kezelhetetlen viselkedése, agresszív magatartása miatt az ellátása megoldhatatlan nehézségek elé állítja a humán erőforrási gondokkal küzdő intézményt. Tájékoztattuk, hogy a köznevelési törvény 8. § (1)-(2) bekezdése szerint az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt. A fenti szabályok alapján a szülő köteles 3 éves kort betöltött gyermekét beíratni az óvodába, a gyermeknek legalább napi négy órát részt kell vennie az óvodai nevelésben. A négy óra azonban a szülő számára jelent kötelezettséget, és nem azt jelenti, hogy az óvoda szabja meg a gyermek intézményben való tartózkodásának hosszát. Amennyiben egy gyermek felvételt nyert egy intézménybe, úgy a teljes nyitvatartási idő alatt részt vehet az óvodai nevelésben. Amint az az előző fejezetben bemutattuk, az intézményvezető hatáskörébe tartozik, hogy amennyiben a nehezen fegyelmezhető gyermeknél magatartási zavart, a beilleszkedési képesség sérülését észleli, akkor felhívja a szülőt, hogy forduljon gyermekével a járási pedagógiai szakszolgálathoz. Az intézményvezető tájékoztatása szerint a gyermek vizsgálata elindult, így tájékoztattuk arról, hogy ennek befejezéséig a gyereket ugyanolyan bánásmód illeti meg, mint társait. (285/2019/OJBIT) |
A kötelező óvodáztatás fényében különösen fontos azon ügyek megítélése, ahol a gyermek jelentkezését elutasítja az óvoda.
A köznevelési törvény 49. §-a szerint az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik. A gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, átvenni, amelynek körzetében lakik vagy ahol szülője dolgozik. A felvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt. Ha a jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, az óvodavezető, amennyiben az óvoda fenntartója több óvodát tart fenn, az óvoda fenntartója bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre. A települési önkormányzat közzéteszi az óvoda felvételi körzetét, valamint az óvoda nyitva tartásának rendjét. Az óvoda köteles felvenni, átvenni azt a gyermeket, aki életvitelszerűen az óvoda körzetében lakik (a továbbiakban: kötelező felvételt biztosító óvoda).
Egy szülő arról tájékoztatott, hogy óvodás korú gyermekével budapesti lakóhelyükről egy vidéki településre költöztek, amely tartózkodási helyük lett. A helyi óvoda azonban nem vette fel a gyermeket. Hivatalunkat arra kérte, legyen segítségére a gyermek helyi óvodában történő elhelyezésében. A szülőt tájékoztattuk a jogszabályokról és a jogorvoslat lehetőségéről. (700/2019/OJBIT) Egy nagyszülő kérte hivatalunk állásfoglalását arról, hogy unokáját a lakóhely szerint kötelező felvételt biztosító óvoda egy másik tagintézményébe szeretnék beíratni, mint ahova tartoznak. A választott óvoda vezetője felvenné a gyermeket, de döntéséhez kéri a szülőtől a kötelező felvételt biztosító óvoda vezetője, illetve a fenntartó az engedélyének beszerzését. Mivel a korábbi engedélyek sorra elutasításra kerültek, a nagyszülő arról kért tájékoztatást, hogy milyen lehetősége van a gyermeknek a választott óvodába felvételt nyerni. (268/2019/9OJBIT) |
Az óvodakötelezettség teljesítésénél csakúgy, mint a tankötelezettség esetében a szülőnek lehetősége van megválasztani a gyermeke számára leginkább megfelelő intézményt. Abban az esetben azonban, ha a választott intézménybe nem nyer felvételt a gyermek, a köznevelési jogszabályok rendelkeznek a kötelező felvételt biztosító intézményről, mely köteles felvenni a körzetében életvitelszerűen tartózkodó gyermeket. Az életvitelszerűség meghatározása eltérő az óvodák és az iskolák esetében.
A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 20. § (9)-(10) bekezdése szerint óvodák esetében életvitelszerű ott lakásnak minősül, ha a gyermek a kötelező felvételt biztosító óvoda körzetében található ingatlant otthonául használja és az ilyen ingatlan a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásában a gyermek lakóhelyeként vagy tartózkodási helyeként az óvodai beiratkozás első határnapját megelőző három hónapnál régebb óta szerepel. Ha ez nem teljesül, vagy ha bármely körülmény alapján arra lehet következtetni, hogy a gyermek a nyilvántartásban szereplő lakhelyén vagy tartózkodási helyén nem életvitelszerűen lakik, úgy az óvodavezető, illetve az Nkt. 49. § (2) bekezdés szerinti esetben az óvodavezető vagy a fenntartó által szervezett bizottság jogosult felszólítani az óvodába jelentkező gyermek szülőjét, hogy az életvitelszerű körzetben lakás tényét akként igazolja, hogy a felszólítás kézhez vételétől számított 15 napon belül bemutatja a területileg illetékes védőnőtől származó, a védőnői ellátás igénybevételét igazoló nyilatkozatot. Ha az óvodavezető, illetve az általa vagy a fenntartó által szervezett bizottság felszólítása ellenére a szülő a védőnői nyilatkozatot nem mutatja be, úgy az óvodavezető, illetve az általa vagy a fenntartó által szervezett bizottság jogosult az életvitelszerűen körzetben lakást családlátogatás kezdeményezésével ellenőrizni. Ha az óvodavezető, az általa, illetve a fenntartó által szervezett bizottság által javasolt legalább három időpont közül a gyermek szülője vagy törvényes képviselője egy alkalommal sem teszi lehetővé a családlátogatást, úgy vélelmezni kell, hogy a gyermek nem életvitelszerűen lakik a kötelező felvételt biztosító óvoda körzetében, és ennek alapján az óvodai felvétel megtagadható.
Az általános iskolák tekintetében a jogszabályok már nem határozzák meg ilyen részletességgel az életvitelszerűség fogalmát. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 22. § (6) bekezdése értelmében életvitelszerű ott lakásnak minősül, ha a tanulónak a kötelező felvételt biztosító iskola körzetében van a lakóhelye, ennek hiányában a tartózkodási helye.
Egy szülő gyermeke iskolaváltásával kapcsolatban kérte hivatalunk állásfoglalását. Elmondása szerint gyermeke a hatodik évfolyam befejezésig a lakóhely szerint kötelező felvételt biztosító iskolában tanult. Ekkor átjelentkezett egy alapítványi intézménybe, de a szülők nem voltak elégedettek az oktatással, ezért ismételten szerették volna gyermeküket a körzetes intézménybe átíratni. Ennek lehetőségéről kérték állásfoglalásunkat. Tájékoztattuk, hogy a köznevelési törvény 50. § (6) bekezdése alapján az általános iskola köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, aki életvitelszerűen az általános iskola körzetében lakik (a továbbiakban: kötelező felvételt biztosító iskola). A fenti definíció értelmében a panaszos gyermekének jelentkezését nem utasíthatja el a körzetes iskola. Amennyiben mégis ez történik, úgy a szülőnek lehetősége van jogorvoslattal élni. (480/2019/OJBIT, 400/2019/OJBIT) |
Számos kérdést vet fel a szülőkben az intézmények közötti átjelentkezés szabályainak alkalmazása is. A köznevelési törvény szerint a gyermeknek, a tanulónak joga, hogy kérje az átvételét másik nevelési-oktatási intézménybe. A köznevelési törvény 50. § (1) bekezdése alapján a felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik, melyről az iskola igazgatója dönt. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7. § (3) bekezdésének értelmében az iskola pedagógiai programja – a szakképzést folytató intézmények kivételével – meghatározza az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályait, szükség esetén különbözeti vizsgával, egyéni segítségnyújtással, türelmi idő biztosításával vagy évfolyamismétléssel.
Egy beadványozó arról számolt be, hogy gyermeke az általános iskolát követően rosszul döntött a továbbtanulás kérdésében. Arról kérte állásfoglalásunkat, hogy van-e lehetősége gyermekének a szakképzésen belül magasabb képesítést adó intézménybe átjelentkezni. Tájékoztattuk, hogy a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7. § (1) bekezdés aj) pontja szerint az iskola pedagógiai programja meghatározza a felvétel és az átvétel – köznevelési törvény keretei közötti – helyi szabályait, valamint szakképző iskola tekintetében a szakképzésről szóló törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezéseit. A (3) bekezdés pedig úgy rendelkezik, hogy az iskola pedagógiai programja – a szakképzést folytató intézmények kivételével – meghatározza az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályait, szükség esetén különbözeti vizsgával, egyéni segítségnyújtással, türelmi idő biztosításával vagy évfolyamismétléssel. További kérdéseivel - tekintettel arra, hogy hivatalunk nem rendelkezik hatáskörrel a szakképzés tekintetében – a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalhoz irányítottuk a beadványozót. (497/2019/OJBIT) Hasonló kérdéssel fordult hozzánk az a szülő, akinek gyermeke tízedik évfolyamon tanul egy egészségügyi szakgimnáziumban, és átjelentkezne egy szakgimnázium grafika szakára. Az intézményvezető tájékoztatása szerint itt csak kilencedik évfolyamon tudná folytatni tanulmányait. Tájékoztattuk a beadványozót a fenti szabályokról. Bár vizsgálatunk lefolytatásának hiányában a beadványában jelzettek minősítésére nincs lehetőség, valószínűsíthető, hogy az intézményvezető az egészségügyi és a grafikus képzés közötti különbségre tekintettel kötötte a tanuló felvételét feltételekhez. (167/2019/OJBIT) |
A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 23. § (7) bekezdésének megfelelően a tanuló átvételére a tanítási év során bármikor lehetőség van, kivéve, ha az általános iskolai tanuló úgy kíván iskolát váltani, hogy az az iskolatípus változtatásával is jár. Ebben az esetben az átvételre a felvételre megállapított eljárás szerint kerülhet sor. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 47. § (1) bekezdése a szakgimnázium, szakközépiskola, szakiskola szakképzési évfolyamára való felvétel, átvétel esetére némileg eltérő szabályokat fogalmaz meg. Eszerint, ha a szakközépiskola, a szakgimnázium, szakképzési évfolyamára jelentkező nem az adott iskolában közismereti oktatásban megkezdett tanulmányait kívánja folytatni, a tárgyév február 15-étől (keresztféléves képzés esetén a folyó tanév december 1-jétől) az iskola által meghatározott időben kérheti felvételét vagy átvételét.
Egy tanuló beadványában a következő helyzetet tárta hivatalunk elé beadványában. Jelenleg tizedik évfolyamon tanul. A következő évben iskolát szeretne váltani. Az általa választott iskolában azonban nincs hely az adott évfolyamon, csak évfolyamismétléssel tudná folytatni tanulmányait. Arról kérte tájékoztatásunkat, hogy a tizedik évfolyamos osztályba felvételt nyerve tizenegyedikes tanulóként folytathatja e tanulmányait. Tájékoztattuk, hogy a köznevelési törvény 4. § 23. pontja értelmében iskolai osztály: az a legalább egy nevelési évre, tanévre alkotott oktatásszervezési egység, amely meghatározott közös pedagógiai feladatok végrehajtására alakul az iskolába felvételt nyert, azonos feladatellátási helyre járó tanulókból. Az átjelentkezésével kapcsolatban intézményvezető határozhat, de csak akkor tud pozitív döntést hozni, ha az adott évfolyamon működő osztály létszáma nem érte el a köznevelési törvényben meghatározott maximális létszámot. Más évfolyam osztályába nem vehető fel tanuló. Amennyiben a beadványozó tizenegyedik évfolyamos tanulóként tizedik évfolyamos tanulók osztályába kívánna beiratkozni, úgy a közös pedagógiai feladatok végrehajtására vonatkozó törvényi feltétel nem teljesülne. (440/2019/OJBIT) |
A tanulói jogviszony teljesítésének kétféle módja jelenik meg a köznevelési jogszabályokban. 2019. szeptember 1-jétől a vonatkozó jogszabályok megváltoztak, de az év nagyobbik részében a vizsgált ügyekben a korábbi jogszabályok alapján adtunk tájékoztatást, így a témához kapcsolódó ügyeket követően ismertetjük a módosítás után hatályos jogi normákat.
A köznevelési törvény 45. § (1) bekezdésének értelmében Magyarországon – az e törvényben meghatározottak szerint – minden gyermek köteles az intézményes nevelés-oktatásban részt venni, tankötelezettségét teljesíteni. Ugyanezen paragrafus (5) bekezdése alapján a tankötelezettség iskolába járással, vagy ha az a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából nem hátrányos, a szülő kérelmére magántanulóként teljesíthető.
A 20/2012. (III. 31.) EMMI rendelet szintén megváltozott 75. § (2) bekezdése korábbi szövege szerint a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő kérelme alapján magántanulóként tesz eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, a tanuló egyénileg készül fel. A magántanuló magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni. Az iskola igazgatója köteles tájékoztatni a tanulót és a szülőt a magántanuló kötelességeiről és jogairól. A magántanuló az igazgató előzetes engedélyével vehet részt a tanórai vagy egyéb foglalkozásokon. A magántanuló kérelemre felvehető a napközibe és a tanulószobai foglalkozásra.
Egy szülő sportoló leánya ügyében fordult hozzánk. A tanuló vidéki általános iskolában tanult, ám az edzései Budapesten voltak. Mivel minden nap nagyon későn fejeződött be a tanítás, nem tudott odaérni az edzésre. Kérte az iskolát, hogy a testnevelés órák közül kettőt a tanítási nap végére tegyen az intézmény, mert azok alól felmentést kérhetne gyermeke, és így odaérne az edzésre, de kérését nem teljesítették. Ezért csak a magántanulói jogviszony vagy az egyéni tanrend lehetett számára megoldás. Ezek feltételeiről érdeklődött hivatalunknál. A köznevelési törvény 55. § (1) bekezdése szerint az igazgató a gyakorlati képzés kivételével a tanulót kérelmére – kiskorú tanuló esetében a szülő kérelmére – felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. Az igazgató a tanulót kérelmére mentesítheti a készségtárgyak tanulása alól, ha azt egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi. A köznevelési törvény 55. § (2) bekezdése alapján a magántanulót – az iskolában vagy azon kívül folyó gyakorlati képzés kivételével – az iskola valamennyi kötelező tanórai foglalkozása alól fel kell menteni. Az, akit felmentettek a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az igazgató által meghatározott időben, és a nevelőtestület által meghatározott módon ad számot tudásáról. A köznevelési törvény az egyéni tanrend fogalmát nem határozza meg. A fenti rendelkezések alapján ugyanakkor a jogszabályok lehetőséget teremtenek arra, hogy a tanulók intézményvezetői engedéllyel az általánostól eltérő keretek között tegyenek eleget tankötelezettségüknek. Tájékoztattuk továbbá a szülőt, hogy a törvényi feltételek teljesülése esetén a tanulót kérelmére legfeljebb heti két testnevelés óra alól kell mentesíteni. A tanuló a fenti rendelkezések alapján, egyesületi, iskolai sportköri sporttevékenységére tekintettel egyéb tanórákon való részvétel alól nem mentesíthető. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 105. § (4) bekezdésének értelmében a tantárgyfelosztás alapján készített összesített iskolai órarend tartalmazza a tanórai és az egyéb foglalkozások időpontját, osztályonként és tanóránként az adott tantárgy és a tanár megnevezésével. A tantárgyfelosztást az intézmény fenntartója hagyja jóvá, az abban foglaltak az intézmény dolgozóira nézve is kötelezőek. (83/2019/OJBIT) |
A köznevelési törvény 45. §-a alapján a magántanulói jogviszony engedélyezéséről történő döntés meghozatala előtt kötelező a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat előzetes véleményének kikérése.
Egy beadványozó arról kért tájékoztatást, hogy megtagadhatja-e a magántanulói jogviszony engedélyezését az intézmény vezetője, ha véleményezésre jogosult hatóságok nem ellenzik azt. A köznevelési törvény 45. § (5) bekezdése kimondja, hogy a tankötelezettség iskolába járással, vagy ha az a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából nem hátrányos, a szülő kérelmére magántanulóként teljesíthető. Az iskola igazgatója a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése után dönt arról, hogy a tanuló a tankötelezettségének magántanulóként tehet eleget. Gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő tanuló esetén az iskola igazgatójának a döntéséhez be kell szereznie a gyermekvédelmi gyám véleményét. A szülő által jelzett kérdéskörrel kapcsolatban több korábbi megkeresés is érkezett hivatalunkba. Az ezen beadványokban megfogalmazottakat illetően a köznevelésért felelős helyettes államtitkárhoz fordultunk, és állásfoglalását kértük arról, hogy a jogszabályban előírt előzetes vélemények tartalma kötelezi-e az intézményvezetőt a döntés meghozatalakor, vagy dönthet az előzetes véleményektől eltérően. A helyettes államtitkár hivatalunk által is elfogadott nyilatkozata szerint a hatályos köznevelési előírások alapján a magántanulói jogviszonyt kérelmezni kell, a kérelmet kiskorú tanuló esetén a szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló nyújthatja be az iskola igazgatójához. Az iskola igazgatója jogosult dönteni arról, hogy a tanuló a tankötelezettségének magántanulóként tehet eleget. Az igazgatónak mérlegelés nélkül, minden esetben meg kell keresnie a gyámhatóságot és a gyermekjóléti szolgálatot, és csak ezek véleményének kikérése után, azok ismeretében hozhat döntést a szülői kérelemről. A jogszabályban előírt vélemények beszerzése kötelező, azok elmaradása jogsértő döntést eredményez, a vélemények tartalma azonban nem köti a döntéshozót: az igazgatónak minden körülményt mérlegelve, önállóan kell meghoznia a döntését. Az előzetesen kötelezően bekérendő gyermekvédelmi, gyámhatósági vélemények az igazgatói döntést segítik, azokat a szülő nem vitathatja. A szülő az iskola döntése ellen élhet jogorvoslati kérelemmel. A magántanulói státusz engedélyezéséről tehát az iskola igazgatója jogosult dönteni. Amennyiben a szülők sérelmezik az általa hozott határozatot, úgy lehetőségük van jogorvoslatért folyamodni. (159/2019/OJBIT) A panaszos hetedik osztályos gyermeke érsebészeti problémája miatt tartós betegségben szenved, emiatt magántanuló lett a 2018/2019. tanév első félévében. A betegség komolyságára tekintettel a szülő a második félévre is kérelmezte a magántanulói státuszt, ám az intézményvezető ellenezte azt, mert a tanulónak járó heti 10 óra felkészítés biztosítása nehézséget jelentett az iskolának. Végül engedélyezte a magántanulói jogviszonyt a tanuló számára. A második félév során azonban megműtötték a tanulót, és táplálása egy mesterséges testnyíláson vékonybélbe kötött műanyag csövön keresztül történik, mely egy kis szakaszon látszik a kívülállók számára. E látvány miatt most már a 10 óra fejlesztésre sem akarják fogadni a gyermeket az iskolában, holott a szülő szerint a táplálásra szolgáló eszközök gyógyászati segédeszközök, gyermeke állapota semmiféle egészségügyi kockázatot nem jelent a többi tanulóra, pedagógusra, továbbá orvosai is javasolják, hogy kapcsolódjon vissza az iskolai közösség életébe. A szülőt tájékoztattuk a magántanulói jogviszony feltételeiről, valamint arról, hogy panasza hivatalunk által a jogorvoslati út kimerítését követően vizsgálható. (330/20169/OJBIT) Egy szülő azért fordult hozzánk, mert kilencedik évfolyamra járó gyermeke szorongásos tünetei miatt szakorvosi javaslat alapján kérelmezte a magántanulói státusz engedélyezését, ám az intézményvezető arról tájékoztatta, hogy ki kell kérnie a gyermekjóléti szolgálat véleményét. A folyamatot elindították, de a szülő sérelmezte ezt az eljárást. (116/2019/OJBIT) Egy tanuló arról kérte hivatalunk tájékoztatását, hogy az intézményvezető tehet-e az ellen valamit, hogy magántanuló legyen. (440/2019/OJBIT) |
A fenti ügyekben tájékoztattuk a panaszosokat a magántanulói jogviszony létesítésének jogszabályi előírásairól. (4/2019/OJBIT, 49/2019/OJBIT)
Egy szülő a magántanulói jogviszonnyal összefüggésben arról érdeklődött, hogy gyermeke, aki egészségi állapota miatt szülői kérésre magántanuló, igénybe veheti-e az ingyenes tankönyvellátást. Tájékoztattuk arról, hogy köznevelési törvény 46. § (5) bekezdése szerint az elsőtől a nyolcadik évfolyamig, továbbá a nemzetiségi nevelés-oktatásban és a gyógypedagógiai nevelés-oktatásban az állam biztosítja, hogy a tanuló számára a tankönyvek térítésmentesen álljanak rendelkezésre. A nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény 4. § (2) bekezdése alapján az ingyenes iskolai tankönyvellátással nem érintett iskolai évfolyamokon, továbbá az iskolai tankönyvrendelésnek biztosítania kell, hogy – az iskolától történő tankönyvkölcsönzés, napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek igénybevétele, használt tankönyvek biztosítása, illetve tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatás útján – a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő minden olyan tanuló részére, aki tartósan beteg, a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd, három vagy több kiskorú, illetve eltartott gyermeket nevelő családban él, nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, vagy a gyermekvédelmi gondoskodás keretében nevelésbe vett vagy utógondozói ellátásban részesül, a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésre (a továbbiakban: normatív kedvezmény). A tankötelezettség teljesítésének módja nem befolyásolja a tankönyvellátásra való jogosultságot. (525/2019/OJBIT) |
2019. szeptember 1-jétől a köznevelési törvény 45. §-a a korábbi választható megoldások helyett főszabályként kimondja, hogy a tankötelezettség iskolába járással teljesíthető. E főszabály mellett ad lehetőséget a tankötelezettség más módon történő teljesítésére. A magántanuló jogintézménye helyett a törvény bevezeti az egyéni munkarend fogalmát, mely szülői kérelemre engedélyezhető. A döntés az intézményvezető helyett a felmentést engedélyező szervhez kerül, mely a hatályos szabályok szerint az Oktatási Hivatal.
A köznevelési törvény 45. § (5)-(6) bekezdése alapján, ha a tanuló egyéni adottsága, sajátos helyzete indokolja, és a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából előnyös, a tankötelezettség teljesítése céljából határozott időre egyéni munkarend kérelmezhető. A szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló a kérelmet a tanévet megelőző június 15-éig nyújthatja be a felmentést engedélyező szervhez. Ezen időpontot követően csak abban az esetben nyújtható be kérelem, ha a tankötelezettség iskolába járással történő teljesítését megakadályozó körülmény merül fel. Jogszabályban meghatározott esetben az egyéni munkarendet biztosítani kell.
A felmentést engedélyező szerv dönt arról, hogy a tanuló a tankötelezettségének egyéni munkarend keretében tehet eleget. Az eljárás során a felmentést engedélyező szerv megkeresheti a gyámhatóságot, a gyermekjóléti szolgálatot, az iskolaigazgatót, gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő tanuló esetén a gyermekvédelmi gyámot. Az eljárásban a függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról. Ha az egyéni munkarendben tanuló neki felróható okból két alkalommal nem jelenik meg az osztályozó vizsgán, vagy két alkalommal nem teljesíti a tanulmányi követelményeket, az iskola igazgatója értesíti a felmentést engedélyező szervet, és a tanuló a következő félévtől csak iskolába járással teljesítheti a tankötelezettségét.
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 75. § (1) bekezdése alapján, ha a tanuló a tanulmányi kötelezettségének a szülő kérelme alapján egyéni munkarend keretében tesz eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, a tanuló egyénileg készül fel. Az egyéni munkarend keretében tanuló magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni. Az iskola igazgatója köteles tájékoztatni a tanulót és a szülőt az egyéni munkarenddel rendelkező kötelességeiről és jogairól. Az egyéni munkarenddel rendelkező kérelmére részt vehet a tanórai vagy egyéb foglalkozásokon, valamint felvehető a napközibe és a tanulószobai foglalkozásra. Ezen kérelmekről az iskola igazgatója dönt. (525/2019/OJBIT)
A tanulói jogviszony létesítésének speciális esete a vendégtanulói jogviszony létrehozása. A köznevelési törvény 46. § (6) bekezdés i) pontja szerint a tanuló joga különösen, hogy jogszabályban meghatározottak szerint vendégtanulói jogviszonyt létesítsen. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 49. § (1) és (5) bekezdése szerint a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére az intézmény vezetője engedélyezheti, hogy a tanuló az iskolában oktatottaktól eltérő irányú ismeretek megszerzése céljából másik iskolában elméleti tanítási órán, gyakorlati foglalkozáson vegyen részt. A tanulói jogviszonnyal rendelkező tanuló a vendégtanulói jogviszonya létesítésének engedélyezésére a vele jogviszonyban álló iskola igazgatójának nyújtja be írásbeli kérelmét. Az iskola igazgatója a kérelemben foglaltak alapján, a kérelem átvételétől számított tizenöt napon belül beszerzi a döntéshez a tanulóval vendégtanulói jogviszonyt létesítő iskola javaslatát.
Egy beadványozó szülő szerint gyermeke az iskolában folyó oktatás miatt hátrányba került az emelt szintű érettségi teljesítésekor más iskolában tanuló társaival szemben. Meglátása szerint máshol nagyobb óraszámban, csoportbontásban tanulják az érettségi tárgyakat, jelesül a matematikát, és mivel gyermeke iskolájában nincs meg ez a lehetőség, vendégtanulóként kívánt egy másik intézményben érettségire felkészülni e tantárgyból. Ennek lehetőségeiről érdeklődött. Tájékoztattuk a szülőt, hogy a fenti rendelkezések szerint a vendégtanulói jogviszony létesítésére az iskolában oktatottaktól eltérő irányú ismeretek megszerzése céljából kerülhet sor, mely feltétel gyermeke esetében nem áll fenn. (204/2019/OJBIT) |
A szülők, családok életében előállhatnak olyan különleges helyzetek, amikor a család külföldön folytatja életét. A tanulói jogviszonnyal rendelkező gyermekek köznevelésbeli státusza ilyenkor rendezést kíván. Tanköteles korú tanuló esetén tanulmányait továbbra is folytatni köteles, erre többféle megoldás is kínálkozik a köznevelési törvény szabályai szerint.
Egy szülő kereste meg kérdéseivel hivatalunkat. Arról kért információt, hogy a család külföldre költözése estén van-e lehetősége gyermekének évet halasztani vagy hazatérésük után egy évet kihagyva folytatni tanulmányait. További kérdése volt, hogy megoldás lehet-e ebben a helyzetben a magántanulói jogviszony kérelmezése. A külföldi tanulmányok folytatására vonatkozó alábbi jogszabályi rendelkezések ismertetése mellett felhívtuk a szülő figyelmét, hogy a tankötelezettség teljesítésének biztosítását a köznevelési törvény 72. § (1) bekezdés b) pontja a szülők elsődleges kötelezettségei között nevesíti. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 247. § (1) bekezdés a) és c) pontjai ezen kötelezettségnek további nyomatékot adva kimondják, hogy szabálysértést valósít meg az a szülő vagy törvényes képviselő, aki a szülői felügyelete vagy gyámsága alatt álló gyermeket kellő időben az óvodába, illetve az iskolába nem íratja be. Szintén szabálysértést követ el, akinek a szülői felügyelete vagy gyámsága alatt álló gyermeke ugyanabban a tanévben az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokról igazolatlanul a jogszabályban meghatározott mértéket vagy annál többet mulaszt. Az ismertetett rendelkezések szerint a tanköteles korú gyermeknek valamely magyarországi vagy külföldi nevelési-oktatási intézménnyel mindenképpen jogviszonyban kell állnia, ennek elmulasztása a tanuló ideiglenes külföldi tartózkodásával nem indokolható. (226/2019/OJBIT) |
A köznevelési törvény 45. § (1) és (5) bekezdéseinek értelmében Magyarországon – az e törvényben meghatározottak szerint – minden gyermek köteles az intézményes nevelés-oktatásban részt venni, tankötelezettségét teljesíteni. A köznevelési törvény 91. § (1) bekezdése lehetőséget teremt arra, hogy a magyar állampolgárok tankötelezettségüknek külföldi nevelés-oktatási intézményben tegyenek eleget, valamint, hogy engedély nélkül folytassanak tanulmányokat külföldön.
Külföldi tartózkodás esetén a gyermek tanulmányainak és tankötelezettségének teljesítésére két lehetőség kínálkozik. Amennyiben a tanuló külföldi oktatási intézménybe nyer felvételt, úgy a magyarországi intézményben fennálló tanulói jogviszonya szünetel. A tanköteles tanuló tanulmányainak külföldön történő folytatását – a tanköteles gyermek nyilvántartása céljából – be kell jelenteni a lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely szerint illetékes köznevelési feladatokat ellátó hatóságnak, vagy, ha a tanuló már hazai iskolába beiratkozott, az iskola igazgatójának. A külföldi tanulmányok alatt a tanuló magyarországi tanulói jogviszonya szünetel, kivéve, ha tanulmányait egyéni munkarenddel rendelkezőként Magyarországon folytatja.
A fentiek szerint tehát amennyiben a szülő a tanulmányok külföldön történő folytatását jelenti be az iskola igazgatójának, akkor a köznevelési törvény 91. §-a szerint a tanulói jogviszony szüneteléséről van szó. Ehhez nem kapcsolódik a tanuló teljesítményének semmiféle értékelése, minősítése, így osztályozóvizsga sem. A köznevelési törvény 92. § (9)-(10) bekezdése alapján a külföldön megkezdett és befejezetlen tanulmányok a magyar köznevelés iskolarendszerében folytathatók. A tanulmányok beszámításáról, továbbá a tanuló felvételéről az iskola igazgatója dönt. Ha a beszámítás kérdésében az iskola igazgatója nem tud dönteni, beszerzi az oktatásért felelős miniszter, szakképzés esetén a szakképesítésért felelős miniszter véleményét.
A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény (a továbbiakban: elismerési törvény) 4. §-a szerint a külföldön folytatott résztanulmányok beszámítása azon oktatási intézmény hatáskörébe tartozik, amelyben a kérelmező tanulmányait folytatni szándékozik. E törvény 62. §-a arról rendelkezik, hogy a külföldön folytatott, nem befejezett alap-, közép- vagy felsőfokú iskolai (rész-) tanulmányok beszámítása a külföldi oktatási intézmény jogállásának, a tanulmányi idő és a tanulmányi követelmények figyelembevételével, valamint a hazai és a külföldi tanulmányi kötelezettségek összehasonlítása alapján történik. Az oktatási intézmény akkor számíthat be külföldön folytatott résztanulmányokat, ha a kérelmező külföldön elismert intézményben folytatta tanulmányait. A választott oktatási intézmény a résztanulmányok beszámításának feltételéül különbözeti vizsgák teljesítését szabhatja meg.
Ha a gyermek nem rendelkezik külföldön tanulói jogviszonnyal, vagy a szülők, tanulók így döntenek, akkor egy magyarországi nevelési-oktatási intézményben teljesíti tankötelezettségét, és a szülő magántanulói státuszt (az új szabályozás szerint: egyéni tanulói munkarendet) kér a gyermek számára. Ebben az esetben a gyermek a magyarországi iskolával folyamatosan tanulói jogviszonyban áll. A magántanulót a köznevelési törvény 55. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően valamennyi kötelező tanórai foglalkozása alól fel kell menteni, félévi és tanév végi osztályzatának megállapításához a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 64. § (2) bekezdés a) pontja alapján osztályozóvizsgát kell tennie.
Egy szülő azt közölte beadványában, hogy gyermeke külföldi tartózkodása miatt lett magántanuló. Sikeres osztályozó vizsga után jelezték az iskolában, hogy iskolába járással kívánja folytatni tanulmányit, de azt közölték velük, hogy nem veszik vissza a gyermeket, mert nincs hely az osztályban. Tájékoztattuk a tankötelezettség külföldön történő teljesítésével összefüggő szabályokról, valamint arról, hogy amennyiben a gyermek magántanuló volt a külföldi tartózkodása alatt, ez nem érinti tanulói jogviszonyát, sikeres osztályozó vizsga letételét követően ugyanazon az évfolyamon folytathatja tanulmányait az intézményben, ahol a jogviszonya fennáll. Másik osztályba áthelyezésére is csak a jogszabályban meghatározott feltételek esetén kerülhet sor. (479/2019/OJBIT, 288/2019/OJBIT) Egy tanuló fordult hozzánk azzal, hogy a tizenegyedik évfolyam második félévében külföldi tartózkodás miatt kérvényezni akarta, hogy tanulmányait magántanulóként folytassa. Az igazgató tanácsára azonban kérvényezte jogviszony szünetelését. Később egy pedagógus arról tájékoztatta, hogy az egész éves anyagból kell osztályozó vizsgát tennie annak ellenére, hogy az első félévből lezárásra került. Ezt sérelmezte, hiszen korábban erről nem tájékoztatták. A témával kapcsolatban készített állásfoglalásunkban a fentiek szerint közöltük, hogy eltérő a helyzet abban az esetben, ha külföldi tartózkodása alatt szünetelteti tanulói jogviszonyát vagy ha magántanulóként folytatja tanulmányait. Amennyiben a tanuló külföldi oktatási intézménybe nyer felvételt, úgy a magyarországi intézményben fennálló tanulói jogviszonya szünetel. Ha az érintett nem rendelkezik külföldön tanulói jogviszonnyal, vagy a szülő, a tanuló így dönt, akkor egy magyarországi nevelési-oktatási intézményben, magántanulóként is folytathatja tanulmányait. Ebben az esetben a tanuló a magyarországi iskolával folyamatosan tanulói jogviszonyban áll,és félévi és tanév végi osztályzatának megállapításához osztályozóvizsgát kell tennie. (242/2019/OJBIT) Egy intézményvezető kérte segítségünket tanulójukkal kapcsolatban. A tanuló szülei közölték az iskolával, hogy családjuk áprilistól októberig külföldön tartózkodik, így a gyermekük nem tudja befejezni a tanévet, augusztusban sem tud osztályozó vizsgát tenni, így az új tanévet sem tudja elkezdeni. A szülők az iskola segítségét kérték, hogy gyermekük ne veszítsen évet. Tájékoztattuk a szülőket a fenti állásfoglalásunkról, valamint arról, hogy a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 77. § (2) bekezdése a következő lehetőséget tartalmazza: ha a tanuló a következő tanév kezdetéig azért nem tett eleget a tanulmányi követelményeknek, mert az előírt vizsga letételére a nevelőtestülettől halasztást kapott, az engedélyezett határidő lejártáig tanulmányait felsőbb évfolyamon folytathatja. (126/2019/OJBIT) |
Az Alaptörvény Szabadság és Felelősség című fejezetének XI. cikke alapján Magyarország a művelődéshez való jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező alapfokú, az ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú, valamint a képességei alapján mindenki számára hozzáférhető felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők törvényben meghatározottak szerinti anyagi támogatásával biztosítja.
A köznevelési törvény 2. § (1) bekezdése szerint az Alaptörvényben foglalt ingyenes és kötelező alapfokú, ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú nevelés-oktatáshoz való jog biztosítása az érettségi megszerzéséig, illetve a szakképzésről szóló törvényben meghatározott feltételek szerinti második szakképesítés megszerzését biztosító első szakmai vizsga befejezéséig a magyar állam közszolgálati feladata.
Az állami, települési önkormányzati fenntartású intézményekben, továbbá az állami feladatellátásban részt vevő más fenntartású intézményben az óvodai nevelés, az óvodai nevelést és az iskolai nevelés-oktatást kiegészítő pedagógiai szakszolgálatok igénybevétele, valamint a kollégiumi ellátás az ingyenes oktatásban részt vevő, e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő gyermekek, tanulók számára térítésmentes.
A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet (a továbbiakban: 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet) meghatározza a térítésmentesen biztosított köznevelési közfeladatok körét. A rendelet 33. § (1) bekezdése ezen térítésmentesen biztosított köznevelési feladatok között rögzíti általános iskolában és középfokú iskolában többek között a tanórai foglalkozást, az osztályok heti időkerete terhére megszervezett kötelező és a nem kötelező egyéb foglalkozást, valamint a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó, a minden tanuló számára előírt tananyag megismerését, feldolgozását, a mindennapi testedzést szolgáló, intézményen kívüli kulturális, művészeti, sport- vagy más foglalkozást, kirándulást, erdei iskolát.
A 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet 34. § (1) bekezdés a) pontjának értelmében az állami szerv, a tankerületi központ, az állami felsőoktatás intézmény, az önkormányzat, az önkormányzati társulás által fenntartott köznevelési intézmények nyújtotta olyan egyéb szolgáltatások, melyek a nevezett Kormányrendelet 33.§-ában nem kerülnek felsorolásra, térítési díj ellenében vehetőek igénybe.
A 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet 34. § (3) bekezdése szerint az iskolaszék, az óvodaszék, a kollégiumi szék – annak hiányában a szülői szervezet (közösség) az intézményi tanács és iskolában az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével – meghatározhatja azt a legmagasabb összeget, amelyet a nevelési-oktatási intézmény által szervezett, nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó program megvalósításánál nem lehet túllépni.
A 20/2012. (VIII. 31) EMMI rendelet 83. § (2) bekezdése továbbá kimondja, hogy a tanuló, a gyermek, a kiskorú tanuló szülőjének írásbeli nyilatkozatát be kell szerezni minden olyan óvodai, iskolai, kollégiumi döntéshez, amelyből a tanulóra, gyermek, kiskorú tanuló esetén a szülőre fizetési kötelezettség hárul.
Az osztálypénzzel kapcsolatban az alábbi jogi álláspontot alakítottuk ki. A szülők közösen dönthetnek arról, hogy bizonyos célok érdekében különböző összegeket befizetnek, ez a döntés azonban minden szülő esetében önkéntes. A szülők a befizetett pénz kezelésével megbízhatják a szülői közösség valamely tagját, vagy akár az egyik pedagógust is.
Ebben az esetben a befizetett összegek a befizető szülők közös tulajdonába kerülnek, és mindvégig abban is maradnak. A szülők megbízottja a kezelésében álló pénzt meghatározott célra fordíthatja. A közös tulajdonban lévő pénzösszeg kezelőjének önkéntes és ingyenes vállalása alapján így közte és a szülők között polgári jogviszony jön létre. A pénzösszegről való elszámolást a szülők kérhetik az általuk megbízott szülőtől vagy pedagógustól.
Mivel az osztálypénz fizetése minden egyes szülő önálló döntése, így nem érheti hátrány azon szülők gyermekeit, akik nem fizetnek osztálypénzt. Az osztálypénz felhasználása történhet olyan célra, amely minden gyermek együttes, közös érdekét szolgálja. Így például felhasználható a terem dekorálására, a pedagógus által munkájához használt anyagok bővítésére, és számos olyan dologra, melynek gyümölcsét a gyermekek közösen élvezik. Ebben az esetben nem éri hátrány azon gyermekeket, akinek családja nem vállalta a befizetést.
Felhasználható az osztálypénz olyan formában is, hogy csak azok a gyermekek részesülnek belőle, akiknek a családja befizetéssel hozzájárult ahhoz, ez azonban csak úgy képzelhető el, hogy a nem fizető gyermekek jogai ne sérüljenek. Az osztálypénzből vásárolt, egyenként szétosztott jutalomkönyv – ha a szülők megállapodása esetén csak a befizető gyermekek kapják – nem adható oly módon, hogy a befizetést nem teljesítők is jelen legyenek, és ne kapjanak ajándékot. Ebben az esetben ugyanis ezek a gyermekek családjuk anyagi helyzete miatt olyan helyzetbe kerülnek, mely számukra méltóságsértő, kellemetlen.
Egy panaszban arról kérték állásfoglalásunkat, hogy kötelesek-e a szülők befizetni az osztálypénzt. A panaszos szülő véleménye szerint a havi rendszerességgel beszedett osztálypénzt az azt kezelő szülőtárs nem a gyermekekre költi. Az osztálykirándulásokat, utazásokat külön kell fizetniük a szülőknek. Amikor a panaszos ezt kifogásolta, és közölte, hogy ő ezentúl nem az osztálypénzt, hanem a kiadások rá eső részét kívánja fizetni a szülőtárs felháborodott, és szavazásra akarta bocsátani a kérdést a szülői közösségen belül. Tájékoztattuk a szülőt fenti állásfoglalásunkról, és arról, hogy az osztálypénz befizetésének önkéntessége azt jelenti, hogy amennyiben egy szülő nem kíván ennek eleget tenni, nem kötelezhető rá. Így azokon a szabadon választható programokon, amelyeket ebből finanszíroz a közösség, szintén egyéni döntésük alapján, egyéni befizetés útján vehet részt az osztálypénzt nem fizető szülő gyermeke. A szülői közösség által kezelt pénzügyekbe az osztályfőnöknek, intézményvezetőnek nincs beleszólása. Amennyiben a szülő az általa is befizetett osztálypénz felhasználásának módját, az elszámolás hiányát sérelmesnek találja, a pénzösszeg kezelésével megbízott szülővel szemben bírósági úton van lehetősége fellépni. (178/2019/OJBIT) A panaszos és a szülői közösség között vita alakult ki arról, hogy mire fordítják a szülők az osztálypénzt. A panaszosnak kétségei merültek fel arról, hogy az osztálypénzt valóban a gyerekekre fordítják, ezért nem is fizette azt be. Tájékoztattuk az oktatási jogok biztosának osztálypénzzel kapcsolatban kialakított állásfoglalásáról. (337/2019/OJBIT) Egy szülő azt sérelmezte, hogy gyermeke óvodai csoportjában a nevelési év kezdetén a szülők megszavazták a havonta fizetendő csoportpénz összegét, megválasztották a szülői közösség tagjait, akik egyike vállalta, hogy kezeli azt. Létrehoztak egy messenger csoportot, amelyhez azonban nem minden szülő csatlakozott. Félévkor kiderült, hogy sokan nem fizetik acsoportpénzt. A panaszos szülő kérte, hogy ismertessék a szülőkkel az eddigi kiadásokat, ám ez nem történt meg. A kialakult konfliktus eredményeként a pénzkezelő szülő kitiltotta a panaszost a messenger csoportból. Tájékoztattuk a panaszost az osztálypénzzel, csoportpénzzel összefüggő állásfoglalásunkról, valamint arról, hogy amennyiben a csoportpénz kezelése során felmerül az azt kezelő szülő jogsértő magatartásának lehetősége, az nem oktatási jogi természetű, hanem a polgári jog körébe tartozó kérdés. (458/2019/OJBIT) Egy beadvány szerint az érintett egyházi intézményben rendszeresen kérnek befizetéseket különböző jogcímen. Az összegek pár száz forinttól több ezer forintig terjednek. Aki nem teljesíti a befizetést, azt az osztályfőnök megjegyzésekkel illeti. Tájékoztattuk a panaszost a fenti álláspontunkról, valamint arról, hogy a nem állami intézmények esetén a köznevelési törvény 31. §-a alapján az egyházi köznevelési intézmények és a magán köznevelési intézmények az e törvényben foglalt, az általánostól eltérő szabályok szerint működhetnek és szervezhetik tevékenységüket. Az óvodai, iskolai, kollégiumi felvétel, továbbá az óvodai elhelyezés, a tanulói jogviszony, a kollégiumi tagsági viszony fenntartása – írásbeli megállapodásban – fizetési kötelezettséghez köthető. Az osztályfőnök magatartása ellen a jogorvoslati lehetőségről informáltuk a panaszost. (375/2019/OJBIT) |
A tankötelezettség teljesítése a köznevelési törvény 46. §-ában megfogalmazott azon tanulói kötelesség megvalósítását jelenti, hogy részt vegyen a kötelező és a választott, továbbá általános iskolában a tizenhat óráig tartó egyéb foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon, valamint eleget tegyen – rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően – tanulmányi kötelezettségének.
Egy szülő arról érdeklődött, hogy kötelező-e a tanulószoba. Tájékoztattuk, hogy a köznevelési törvény 27. § (2) bekezdése alapján általános iskolában a nevelés-oktatást a délelőtti és délutáni tanítási időszakban olyan módon kell megszervezni, hogy a foglalkozások legalább tizenhat óráig tartsanak, továbbá tizenhét óráig – vagy addig, amíg a tanulók jogszerűen tartózkodnak az intézményben – gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről. Az általános iskola e törvény rendelkezéseinek megfelelően egész napos iskolaként is működhet. A köznevelési törvény 55. § (1) bekezdése arról rendelkezik, hogy az általános iskolában a tizenhat óra előtt megszervezett egyéb foglalkozás alól a szülő kérelmére felmenti a tanulót, ha másik köznevelési intézménnyel is tanulói jogviszonyban vagy vendégtanulói jogviszonyban áll, az ott szervezett tanórai és egyéb foglalkozásokon történő részvétel érdekében, egyéb esetekben – kivéve, ha az intézmény e törvény rendelkezéseinek megfelelően egész napos iskolaként működik – felmentheti. A fentiek alapján amennyiben a tanulót a szülő kérelmére felmentik a tanórákat követő egyéb foglalkozásokon történő részvétel alól, úgy az engedélyben foglaltak szerint távozik az intézményből. Minden egyéb esetben részt kell vennie az intézményben szervezett egyéb foglalkozások valamelyikén. (355/2019/OJBIT) |
A tanórai részvétel kötelessége alól a köznevelési törvény több különböző módon ad felmentési lehetőséget.
Egy szülő hivatalunkhoz írt beadványában sérelmesnek találta, hogy testnevelés alól szakorvosi javaslatra felmentett gyermekét az intézmény nem akarta elengedni testnevelésóráról, illetve őt kérelem írására kötelezték. A köznevelési törvény 46. § (6) bekezdése alapján a tanuló joga különösen, hogy kérje a foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését. A köznevelési törvény 55. § (1)-(3) bekezdése kimondja, hogy az igazgató a gyakorlati képzés kivételével a tanulót kérelmére – kiskorú tanuló esetében a szülő kérelmére – felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. Ha a kérelem az összes tanórai foglalkozás alóli felmentésre irányul, akkor a 45. § (6) bekezdése szerinti eljárást kell lefolytatni. Az igazgató a tanulót kérelmére mentesítheti a készségtárgyak tanulása alól, ha azt egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi. Az igazgató az általános iskolában a tizenhat óra előtt megszervezett egyéb foglalkozás alól a szülő kérelmére felmenti a tanulót, ha másik köznevelési intézménnyel is tanulói jogviszonyban vagy vendégtanulói jogviszonyban áll, az ott szervezett tanórai és egyéb foglalkozásokon történő részvétel érdekében, egyéb esetekben – kivéve, ha az intézmény e törvény rendelkezéseinek megfelelően egész napos iskolaként működik – felmentheti. Az egyéni munkarenddel rendelkezőt – az iskolában vagy azon kívül folyó gyakorlati képzés kivételével – az iskola valamennyi kötelező tanórai foglalkozása alól fel kell menteni. Az iskolai rendszerű szakképzésben az egyéni munkarenddel rendelkezőkre vonatkozó részletes szabályokat a szakképzésre vonatkozó jogszabályok határozzák meg. Az, akit felmentettek a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az igazgató által meghatározott időben, és a nevelőtestület által meghatározott módon ad számot tudásáról. A köznevelési törvény fogalomhasználata megkülönbözeti a tanórai részvétel alóli felmentést, valamint valamely tantárgy tanulása alóli felmentést. A tanórai részvétel alóli felmentés engedélyezéséből az következik, hogy a tanulónak nem kell jelen lennie az adott foglalkozáson, és más módon kell számot adnia a tudásáról. Speciális felmentési esetet tartalmaz a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 142. § (4) bekezdése, mely szerint fel kell menteni a tanulót a testnevelésórán való részvétel alól, ha mozgásszervi, belgyógyászati vagy egyéb, szakorvos által megállapított egészségkárosodása nem teszi lehetővé a gyógytestnevelés-órán való részvételét sem. A testnevelés alól felmentett tanulók esetében a felmentés nem szülői kérésre, hanem szakorvosi javaslatra történik, annak megadását az intézmény vezetője nem mérlegelheti, és tekintettel arra, hogy a tanórán való részvétel alól válik felmentetté, nem köteles jelen lenni az órán, amennyiben a felügyelete más módon megoldott. Amennyiben a szülő a felügyelet kérdését meg tudja oldani, úgy az intézménynek ezzel kapcsolatos feladata nincs. A fentiekre tekintettel megállapítom, hogy a testnevelés órai részvétel alól egészségügyi állapot alapján kötelezően felmentett tanuló – amennyiben a szülő saját kérésére megoldja a felügyeletét – nem köteles részt venni a testnevelésórákon. Annak érdekében, hogy a tanuló felügyelete vagy a tanórák adminisztrálása (mulasztott tanóraként regisztrálása) tekintetében ne alakuljon ki rendezetlen helyzet, az intézmény kérheti a szülőtől, hogy írásbeli kérelmében pontosan fogalmazza meg, mikor mentesíti az iskolát a felügyeleti kötelezettsége alól azáltal, hogy gyermekét hazaviszi az iskolából. A fentiekre tekintettel a hivatal működését szabályozó rendeletben biztosított hatáskörnél fogva azzal a jövőre irányuló ajánlással fordultunk az intézmény fenntartójának képviselője felé, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a jövőben a testnevelés alóli – egészségügyi állapot alapján történő – felmentéssel kapcsolatban az intézmény megfelelően alkalmazza a jogszabályokat. A fenntartó az ajánlást elfogadta, és az intézmény figyelmét felhívta a jogszerű eljárásra. (579/2019/OJBIT) Hivatalunkhoz azzal a kérdéssel fordult egy beadványozó, hogy egy nemzetiségi önkormányzat heti rendszerességgel működő kisiskolás tánccsoportja a diákjainak igazolhat-e a nemzetiségi általános iskolában a mindennapos testnevelésből egy órát. A beadványozót tájékoztattuk a mindennapos testnevelés kiváltásának szabályairól, továbbá arról, hogy az iskola által meghatározott kerettantervben a testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezésekben tud utánanézni, hogy a beadványában jelzett táncfoglalkozás megfelel-e az ott szabályozott jellegű foglalkozás valamelyikének. Javasoltuk, hogy közvetlenül keresse meg az intézmény vezetését és fenntartóját, és tárgyalások útján tisztázzák a feltételeket, kialakíthatják a mindenki számára elfogadható megoldásokat. Tájékoztattuk a beadványozót, hogy a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdése alapján az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azokban az osztályokban, amelyekben közismereti oktatás is folyik, azokon a tanítási napokon, amelyeken közismereti vagy szakmai elméleti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést legalább napi egy testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra
a) a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással, Egy szülő arról kérte állásfoglalásunkat, hogy jogszerű-e, ha a pedagógus elkéri a gyermeket egy tanóráról, mert nem készítette el a házi feladatot, és a pedagógus jelenlétében kell azt megoldania. Tájékoztattuk, hogy a köznevelési törvény 46. § (1) bekezdésének a) és b) pontja szerint a tanuló kötelessége, hogy részt vegyen a kötelező és a választott, továbbá általános iskolában a tizenhat óráig tartó egyéb foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon, továbbá hogy eleget tegyen – rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően – tanulmányi kötelezettségének. E szakasz (3) bekezdésének a) pontja pedig kimondja, hogy a gyermeknek, a tanulónak joga, hogy képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön. A tanulónak tehát joga és kötelessége is a tanórákon való részvétel, ez alól a pedagógus nem vonhatja ki fegyelmezési céllal. Az általa elérni kívánt célokat más pedagógiai módszer segítségével kell elérni. A kötelességszegések szankcionálására pedig a házirendben szabályozott fegyelmező intézkedések alkalmazásával kerülhet sor. (239/2019/OJBIT) |
![]() |
következő![]() |