Mulasztás

A köznevelési törvény 46. § (1) bekezdésének a) és b) pontjai alapján a tanuló kötelessége, hogy részt vegyen a kötelező és a választott, továbbá általános iskolában a tizenhat óráig tartó egyéb foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon, illetve eleget tegyen – rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően – tanulmányi kötelezettségének.

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 51. §-a rögzíti a hiányzások igazolásával összefüggő szabályokat. Ha a gyermek az óvodai foglalkozásról, a tanuló a tanítási óráról és egyéb foglalkozásról, valamint a kollégiumi foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A jogszabályi rendelkezések alapján a mulasztást az alábbi esetekben igazoltnak kell tekinteni: a gyermek, a tanuló – gyermek, kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére – a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra; vagy beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja, továbbá hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni; illetve abban az esetben is, ha a gyermek ideiglenes óvodai elhelyezésének, a tanuló ideiglenes vendégtanulói jogviszonyának időtartamát a 49. § (2b) bekezdése szerinti igazolással igazolja. Igazoltnak kell tekinteni a mulasztást akkor is, ha az általános iskola 7-8. évfolyamos, valamint a középfokú iskola 10-12. évfolyamos tanulója – tanítási évenként legfeljebb két alkalommal – pályaválasztási célú rendezvényen vesz részt vagy pályaválasztási céllal marad távol, feltéve, ha a részvételt a szervező intézmény által kiállított igazolással igazolja. (382/2019/OJBIT)

A mulasztás egyik speciális esete a késés, mely vonatkozásában a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 51. § (10) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, a késést igazolnia kell a házirendben foglalt szabályok szerint. A késések idejét össze kell adni. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás időtartamát, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról, foglalkozásról.

E rendelkezések szerint kizárólag a tanuló tanóráról való késése adminisztrálható olyanként, melyeknek összege mulasztott (igazolt vagy igazolatlan) tanórát eredményezhet.

Egy szülő sérelmezte, hogy gyermeke iskolájában reggel 8 óra és 8 óra 15 perc között bevezetésre került az „osztályfőnöki negyedóra”. Az a tanuló, aki elkésik, a házirend rendelkezései alapján kizárható ezen 15 perces foglalkozásról, tekintettel arra, hogy az nem számít tanórának. Ebben az esetben a távolmaradás 15 perces késének minősül. A szülő kifogásolta, hogy bármely tanítási napon, akár 1-2 perces tényleges késésből, három alkalom után 45 perc igazolatlan mulasztása lesz a tanulónak. Tájékoztattuk a szülőt arról, hogy kizárólag vizsgálat keretében tudjuk minősíteni az esetet, továbbá arról, hogy a jogorvoslati út kimerítése hivatalunk eljárásának feltétele, ehhez kapcsolódóan az intézmény fenntartójának adatait is közöltük. (114/2019/OJBIT)

Egy szülő a gyermeke késéseivel kapcsolatban fordult hivatalunkhoz panaszával. A tanulók az iskolában 0. órában iskolai eseményre táncelőadással készültek két héten keresztül. A beadványozó gyermeke két alkalommal elkésett ezen kora reggeli foglalkozásról, és emiatt szaktanári figyelmeztetésben részesítették. A szülőt tájékoztattuk a mulasztásra, késésekre vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről, továbbá jogorvoslati lehetőségeiről. (136/2019/OJBIT)

Hivatalunk vizsgálatot indított egy szülői panasz kapcsán. A mulasztással összefüggő panaszában a szülő sérelmesnek találta, hogy a testnevelés alól szakorvosi javaslatra felmentett gyermekét az intézmény nem akarta elengedni testnevelésóráról, illetve a szülőt kérelem írására kötelezték. Bár a későbbiekben az intézményvezető engedélyezte a tanulónak, hogy hazamenjen az utolsó testnevelésórákról, szükségesnek tartottuk a helyzet jogi tisztázását. A szülőt tájékoztattuk a tanórai részvétel alóli felmentés, illetve valamely tantárgy tanulása alóli felmentés közötti, köznevelési törvényben használt fogalmak különbségeiről. A tanórai részvétel alóli felmentés engedélyezéséből az következik, hogy a tanulónak nem kell jelen lennie az adott foglalkozáson, és más módon kell számot adnia a tudásáról. Speciális felmentési esetet tartalmaz a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 142. § (4) bekezdése, mely szerint fel kell menteni a tanulót a testnevelésórán való részvétel alól, ha mozgásszervi, belgyógyászati vagy egyéb, szakorvos által megállapított egészségkárosodása nem teszi lehetővé a gyógytestnevelés-órán való részvételét sem. A testnevelés alól felmentett tanulók esetében a felmentés nem szülői kérésre, hanem szakorvosi javaslatra történik, annak megadását az intézmény vezetője nem mérlegelheti, és tekintettel arra, hogy a tanórán való részvétel alól válik felmentetté, nem köteles jelen lenni az órán, amennyiben a felügyelete más módon megoldott. Amennyiben a szülő a felügyelet kérdését meg tudja oldani, úgy az intézménynek ezzel kapcsolatos feladata nincs.

A fentiekre tekintettel megállapítottuk, hogy a testnevelés órai részvétel alól egészségi állapota alapján kötelezően felmentett tanuló – amennyiben a szülő saját kérésére megoldja a felügyeletét – nem köteles részt venni a testnevelésórákon. Az ügyben jövőre irányuló ajánlással fordultunk a fenntartó képviselője felé, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a jövőben a testnevelés alóli – egészségi állapota alapján történő – felmentéssel kapcsolatban az intézmény megfelelően alkalmazza a jogszabályokat.

A szülő sérelmezte továbbá azt is, hogy gyermeke igazolt késése esetén őt az osztályterembe nem engedték be, a folyosón kellett megvárnia a tanóra végét. Hivatalunk álláspontja szerint a jogszabály egyértelműen fogalmaz akkor, amikor kimondja, hogy az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról, foglalkozásról. Ennek megfelelően ajánlással fordultunk a fenntartó képviselője felé, hogy tegye meg a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy a jövőben ne sérüljenek a tanulók jogai, ha késve érkeznek a tanórákra. (579/2019/OJBIT)

A mulasztás egyik leggyakoribb oka a betegség. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 51. § (1) bekezdése szerint a beteg gyermek, tanuló az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja a nevelési-oktatási intézményt. Ha a pedagógus megítélése szerint a gyermek, a tanuló beteg, gondoskodik a többi gyermektől, tanulótól való elkülönítéséről, és kiskorú gyermek, tanuló esetén a lehető legrövidebb időn belül értesíti a gyermek, a tanuló szüleit. Azt, hogy a gyermek, a tanuló ismét egészséges és látogathatja a nevelési-oktatási intézményt, részt vehet a foglalkozásokon, orvosnak kell igazolnia. Az igazolásnak tartalmaznia kell a betegség miatt bekövetkezett távollét pontos időtartamát is. Ha a kollégiumban lakó tanuló hazautaztatása nem oldható meg, az egészséges tanulóktól el kell különíteni. (577/2019/OJBIT, 554/2019/OJBIT, 681/2019/OJBIT, 224/2019/OJBIT)

Egy nagyszülő az unokája mulasztásának vonatkozásában kereste meg hivatalunkat. Sérelmezte, hogy a tanuló felmentését igazoló háziorvosi dokumentum kapcsán az intézmény vezetője megkereste az azt kiállító háziorvost. A fenntartó vizsgálata szerint ennek célja az volt, hogy az intézmény tisztázza, hogy pontosan mire vonatkozik a felmentés. Tájékoztattuk a beadványozót, hogy a hivatal álláspontja szerint az intézmény vezetője – amennyiben nem egyértelmű számára valamely szakorvostól, háziorvostól származó dokumentum tartalma – nem sérti az oktatási jogokat akkor, ha az információi bővítése, pontosítása érdekében megkeresi az orvost. (49/2019/OJBIT)

A hiányzásokat követően mindig gondot okozhat a tanulóknak a lemaradás pótlása. Ezzel kapcsolatosan az az álláspontunk, hogy jogsértő a minden tanuló számára hozzáférhető tananyag hiánya folytán kialakult helyzet. Amikor minden, a tananyaggal kapcsolatos információ egyedül az órán való jelenléttel szerezhető meg, egyértelműen nehezebb felkészülniük azoknak a diákoknak, akik az óráról bármely oknál fogva hiányoztak, mint azoknak, akik jelen voltak. Tehát ahhoz, hogy a jogszerű hiányzás ne vezessen hátrányos helyzethez, és ne keletkeztesse egyben a hátrányos megkülönböztetés veszélyét, illetve, hogy a számonkérés során azonos mércék szerint lehessen elbírálni a tanulókat, az iskolának gondoskodnia kell az azonos esélyek biztosításáról. A minden tanuló számára hozzáférhető tananyag ezért nélkülözhetetlen eszköze az iskolai nevelésnek-oktatásnak, amennyiben ez nem valósul meg, az alapot ad a jogorvoslat igénybevételére. A betegséget követő iskolai feladatokra, kötelezettségekre vonatkozó előírásokat nem tartalmaznak a köznevelési jogszabályok. Ilyen rendelkezések az intézmény házirendjében, pedagógiai programjában szerepelhetnek. (690/2019/OJBIT, 384/2019/OJBIT, 291/2019/OJBIT)

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 5. § (1) bekezdésének a) pontja szerint a nevelési-oktatási intézmény házirendjében kell szabályozni a gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírásokat. (222/2019/OJBIT, 676/2019/OJBIT, 111/2019/OJBIT)

Az igazolatlan mulasztásoknak súlyos jogkövetkezményei lehetnek. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 51. § (3) bekezdése szerint, ha a gyermek, a tanuló távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az iskola köteles a szülőt és a tanuló kollégiumi elhelyezése esetén – amennyiben a kollégium nem az iskolával közös igazgatású intézmény – a kollégiumot is értesíteni a tanköteles tanuló első alkalommal történő igazolatlan mulasztásakor, továbbá abban az esetben is, ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét. (502/2019/OJBIT, 609/2019/OJBIT)

Egy szülő azzal fordult hivatalunkhoz, hogy gyermeke igazolatlan mulasztásainak száma elérte a jogszabályban meghatározott mértéket, ezért tanulói jogviszonya megszüntetésre került. Az ügyben vizsgálatot indítottunk. A szülő sérelmezte, hogy gyermekét – annak ellenére, hogy nagykorú – nem értesítették a jogszabályban előírtaknak megfelelően, csak az édesanyját, akivel egy háztartásban él. Az intézmény nyilatkozata alapján – figyelemmel arra is, hogy a gyermek diagnózisa szerint enyhe értelmi fogyatékos – az édesapával és az édesanyával való kapcsolattartás az értelmi fogyatékos tanulókra vonatkozó általános gyakorlat szerint történt. Az intézménynek arról volt tudomása, hogy a diák édesanyjával egy háztartásban él. Az intézmény kifejtette, hogy az esetleges félreértések elkerülése érdekében az enyhe értelmi fogyatékos tanulók részére hivatalos iratot személyes átadással még akkor sem kézbesítenek a szülő távollétében, ha egyébként a tanuló nagykorú és cselekvőképességét korlátozó határozat hatálya alatt nem áll.

Ezen kérdéskörben a vizsgálat során megállapítottuk, hogy tekintettel arra, hogy a tanuló a szülővel közös háztartásban élt, a köznevelési törvény alapján az értesítést a tanuló nevére külön is postázni kell. Azzal az ajánlással fordultunk az intézmény fenntartója felé, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a jövőben a jogszabálynak megfelelően járjanak el az intézményben az igazolatlan mulasztásokról történő értesítések során. Ugyanakkor megállapítottuk, hogy az igazolatlan órák számának növekedéséről mindkét szülőt írásban, szóban, telefonon és az elektronikus naplón keresztül számos alkalommal értesítette az intézmény, így lehetősége volt a szülőnek arra, hogy gyermeke figyelmét felhívja az igazolatlan mulasztások hátrányos következményeire. Erre tekintettel az intézmény értesítés terén megvalósított mulasztása nem érinti a tanulói jogviszony megszűnését. A szülő sérelmezte ezen kívül, hogy az iskola a jogorvoslati eljárás során nem adta át a részére a tájékoztatásokról szóló küldemény igazolására szolgáló tértivevényt. A fenntartó nyilatkozatában megjelölte a postai küldemények ragszámát, erről a panaszosokat is tájékoztatta korábban, így módjukban állt, hogy a postán érdeklődjenek ezek kiküldésének megtörténtéről. Erre tekintettel ezen második kérdéskörben az oktatási jogok megsértését nem állapítottuk meg. A szülő panaszában kifogásolta továbbá a mulasztásokkal összefüggő adminisztrációt is, véleménye szerint az pontatlan. A fenntartó nyilatkozatában a házirend szabályainak ismertetésével, és az igazolásokkal kapcsolatos eljárásának ismertetésével magyarázatát adta a dokumentumokban észlelt eltéréseknek. Érvelését elfogadtuk, az oktatási jogok megsértését e kérdésben nem állapítottuk meg. (508/2019/OJBIT)

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 51. § (4) és (4a) -(4c) bekezdései kiegészítik a mulasztásra vonatkozó intézményi kötelezettségeket az illetékes hatóságok felé történő jelzési kötelezettségekkel. Ha a gyermek a köznevelési törvény8. § (2) bekezdése alapján vesz részt óvodai nevelésben, és egy nevelési évben igazolatlanul öt nevelési napnál többet mulaszt, továbbá, ha a tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz tanítási órát vagy egyéb foglalkozást, az óvoda vezetője, az iskola igazgatója – a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban – értesíti óvodás gyermek esetén a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot és a gyermekjóléti szolgálatot; tanuló esetén a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot, a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot, tanköteles tanuló esetén – gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló kivételével – a gyermekjóléti szolgálatot. Az értesítést követően a gyermekjóléti szolgálat az óvoda, az iskola és – szükség esetén – a kollégium bevonásával haladéktalanul intézkedési tervet készít, amelyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a gyermeket, a tanulót veszélyeztető és az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével, a gyermek óvodába járásával, a tanulói tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos, továbbá a gyermek, a tanuló érdekeit szolgáló feladatokat. Ha a gyermek a köznevelési törvény 8. § (2) bekezdése alapján vesz részt az óvodai nevelésben, és az igazolatlan mulasztása egy nevelési évben eléri a tizenegy nevelési napot, az óvoda vezetője a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot. Ha a gyermek a köznevelési törvény 8. § (2) bekezdése alapján vesz részt az óvodai nevelésben, és igazolatlan mulasztása egy nevelési évben eléri a húsz nevelési napot, az óvoda vezetője haladéktalanul értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot. (368/2019/OJBIT, 205/2019/OJBIT)

Egy szülő többek között azzal a panasszal fordult hivatalunkhoz, hogy gyermeke mulasztásai közül 50 tanórát igazolatlan óraként tart számon az iskola, annak ellenére, hogy a szülő szerint ez nem felel meg a valóságnak, és értesítést sem kapott korábban erről. Volt rá példa, hogy az iskola hatósági igazolást nem fogadott el, máskor pedig nem igazolta azon tanórákat, amikor a szülő rosszulléte miatt vitte haza gyermekét.

Az ügyben hivatalunk vizsgálatot indított. A fenntartó képviselője hivatalunknak küldött nyilatkozatában arról számolt be, hogy a panasz nyomán az intézményvezető részletesen tájékoztatta a szülőt a tanuló igazolatlan mulasztásainak óraszámáról, a hiányzások százalékos mértékéről tantárgyak szerint bontva, valamint az osztályozó vizsga lehetőségéről. Az intézmény – tekintettel a mulasztások magas számára – jelzési kötelezettségének eleget téve, az ügyben értesítette az illetékes gyámügyi hatóságot is.

A vizsgálatunk során megállapítottuk, hogy az iskola számtalan alkalommal küldött tájékoztatást a szülőnek, ám ezek nagy része „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza az intézménybe. Tájékoztattuk továbbá a szülőt, hogy amennyiben a szülő a házirend szabályainak megszegésével igazolja gyermeke mulasztását, nem jár el jogsértő módon az iskola, ha azt nem fogadja el. Hivatalunk az ügyben az oktatási jogok megsértését nem állapította meg, tekintettel az intézmény és a panaszos ellentmondó nyilatkozataira. (162/2019/OJBIT)

Az iskola által szervezett kirándulás vonatkozásában az alábbi, mulasztással összefüggő szabályokat határozza meg a jogszabály.

A köznevelési törvény 4. § 32. pontja értelmében tanítási nap: az egyes osztályokban a tanítási órák, továbbá az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelési program, a kulturális, sportrendezvény megtartására fordított nap, ha a foglalkozási órák száma eléri a hármat.

A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdés bk) pontja alapján az állami szerv, a tankerületi központ, az állami felsőoktatási intézmény, a települési önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat (a települési és a nemzetiség önkormányzat a továbbiakban együtt: önkormányzat) és az önkormányzati társulás által fenntartott köznevelési intézményben térítésmentesen biztosított köznevelési közfeladat általános iskolában és középfokú iskolában a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó, a minden tanuló számára előírt tananyag megismerését, feldolgozását, a mindennapi testedzést szolgáló, intézményen kívüli kulturális, művészeti, sport-vagy más foglalkozás, kirándulás, erdei iskola.

A fentieknek megfelelően, amennyiben egy kirándulás a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó, a minden tanuló számára előírt tananyag megismerését, feldolgozását szolgáló tevékenységként és tanítási napként kerül megszervezésre, úgy az a tanulók számára kötelező. Az igazolt távollétnek a fentiekben már hivatkozott esetei vannak.

Egy pedagógus azzal kereste meg hivatalunkat, hogy egy tanulmányi verseny eredményhirdetése miatt a versenyen résztvevő tanulókat az aznapi iskolai kiránduláson történő részvétel alól felmentette és távollétüket igazolta, azonban az intézmény igazgatója a pedagógus ezen vonatkozó igazolását nem fogadta el. A beadványozót tájékoztattuk az iskola által szervezett kirándulással és a mulasztással összefüggő állásfoglalásunkról, továbbá jogorvoslati lehetőségeiről. (654/2019/OJBIT)

Tartalomjegyzék