Egy építész hallgató beadványában azzal kapcsolatban kérte hivatalunk segítségét, hogy kimerítette a rendelkezésre álló tizenkét államilag támogatott félévet, azonban az alapképzésben történt csúszás miatt a mesterképzést már nem fogja tudni támogatott képzésben befejezni. Tudomása szerint tíz félévnél hosszabb képzési idő esetében a támogatási idő két félévvel megnövelhető. Az építész képzés hat félév BSc és négy félév MSc, összesen tíz félév. A képzési rendszer változása számára azt jelentette, hogy tizenkét félév lett a képzése, melyhez tizenkét félév állami finanszírozást kapott, ami pont a képzési idő, eltérően az általános szabálytól, mely mindenkinek biztosít plusz két félévet tanulmányaira.

Tájékoztattuk a hallgatót, hogy a finanszírozással kapcsolatban az Nftv. az alábbiak szerint rendelkezik. A 46. § (1) bekezdése szerint a költségviselés formája szerint a felsőoktatási képzésben részt vevő lehet magyar állami ösztöndíjjal támogatott hallgató, magyar állami részösztöndíjjal támogatott hallgató, önköltséges hallgató. Az Nftv. 47. § (1) bekezdése szerint egy személy – felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben és mesterképzésben összesen – tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat magyar állami (rész)ösztöndíjas képzésben (a továbbiakban: támogatási idő). A támogatási idő legfeljebb tizennégy félév, ha a hallgató osztatlan képzésben vesz részt és a képzési követelmények szerint a képzési idő meghaladja a tíz félévet. Ugyanezen § (3) bekezdése szerint az (1) bekezdés szerinti képzésben az oklevél megszerzéséhez igénybe vehető támogatási idő legfeljebb két félévvel – a (4) bekezdés alkalmazásával legfeljebb hat félévvel – lehet hosszabb, mint az adott tanulmányok képzési ideje. Az adott szak támogatási idejébe az azonos szakon korábban igénybe vett támogatási időt be kell számítani. Ha a hallgató az így meghatározott támogatási idő alatt az adott fokozatot (oklevelet) nem tudja megszerezni, a tanulmányait e szakon önköltséges képzési formában folytathatja akkor is, ha az (1) bekezdés szerinti támogatási időt egyébként még nem merítette ki.

Mindez azt jelenti, hogy a tizenkét félév kiterjesztésére abban az esetben van lehetőség, amennyiben a hallgató osztatlan képzésben tanul. Fentiekre figyelemmel egy adott képzésen úgy maximálja a törvény a felhasználható állami ösztöndíjjal támogatott félévek számát, hogy a képzési időn túl még két félévig lehet tanulmányokat folytatni ugyanazon a szakon, de mindez az összesen rendelkezésre álló tizenkét félév keretei között, nem pedig azt meghosszabbítva lehetséges.

Felhívtuk a hallgató figyelmét, hogy az Nftv. 43. § (3) bekezdése szerint a rektorhoz fordulhat, továbbá Diákhitel Központot is felkeresheti a finanszírozási lehetőségekkel kapcsolatos kérdéseivel. (649/2019/OJBIT)

Egy hallgató a 2017/18-as tanév második félévében állami ösztöndíjasként tanult. A tanév végén átsorolásra került, mert nem érte el a szükséges 36 kreditet, csak 34 kreditet. Ezt sérelmezte, mivel egy 2 kreditet érő tantárgya nem került rögzítésre a Neptunban. Az ügyben jogorvoslattal élt, és a felülbírálati bizottsághoz fordult. Novemberben e-mailben kapott értesítést arról, hogy a 2018. október 31-én a felülbírálati bizottság döntött, a felülbírálati bizottság 2018. szeptember 10. napján hozott határozatának saját hatáskörében történő módosításáról, azaz magyar állami ösztöndíjas képzésen folytathatja tanulmányait. A levél tartalmazta azt is, hogy a felülbírálati bizottság részletes indoklást tartalmazó határozata postai úton kerül kiküldésre. Ahogy megkapta az e-mailt, azonnal telefonált és üzenetet küldött az ügyintézőnek, hogy aktiválni kívánja a félévét, valamint felvenné a tantárgyait. Az ügyintéző közölte a hallgatóval, hogy ezeket akkor tudja elintézni, ha a postai úton érkező határozat bemutatásra kerül. A hallgató nem kapta kézhez a jogorvoslati döntést, amiért nem tudta aktiválni a félévét.

Az ügyben vizsgálatot indítottunk, és első körben telefonon kértünk tájékoztatást a rektori hivatal munkatársától a kézbesítés elmaradásával kapcsolatban. A felsőoktatási intézmény tájékoztatása szerint a bizottság saját hatáskörében módosította a korábbi átsorolási döntést, mert később jutott tudomásukra, hogy a Neptunba nem került bejegyzésre egy tantárgy eredménye. A hallgató tanulmányi időszakának aktiválásával kapcsolatban elmondták, hogy ez nem kapcsolódik az alapügyhöz, az aktiválás elmaradásában pedig más ok lehet, mint a felülbírálati döntés közlésének elmaradása, mert az aktiválási időszak már régen lejárt, így erre utólag nincs lehetőség.

Ezt követően felkerestük írásban a felsőoktatási intézmény rektorát, és kértük, hogy nyilatkozatban közölje az üggyel kapcsolatos álláspontját. Válaszában a rektor arról tájékoztatta hivatalunkat, hogy a panaszos ügyében a felülbírálati bizottság a módosító döntésében a hallgató javára döntött, mely haladéktalanul végrehajtásra, illetve átvezetésre került a Neptun rendszerben. A hallgató döntésről szóló tájékoztatása első körben elektronikusan, majd azt követően postai úton hivatalosan is megtörtént. Az ügy elbírálása békésen, mindkét fél számára megnyugtató módon rendezésre került, a felsőoktatási intézmény álláspontja szerint a hallgatót e tekintetben érdeksérelem nem érte.

A rektor tájékoztatott továbbá arról is, hogy a jogorvoslati eljárási határidők betartása érdekében a felsőoktatási intézmény felülvizsgálja a jelenlegi humánerőforrás-kapacitás bővítésének lehetőségét, továbbá a jogorvoslati kérelmek elbírálásának belső folyamatait, illetve azok hatékonyságát. Amennyiben indokolt, a rendelkezésre álló keretek között a felsőoktatási intézmény megteszi a szükséges hatékonyságnövelő intézkedéseket annak érdekében, hogy a továbbiakban a jövőre nézve nagyobb hangsúlyt fektessen a kérelmezők határidőben történő hivatalos kiértesítésére.

Mindkét fél arról értesítette hivatalunkat, hogy a helyzet közöttük rendeződött. Tekintettel arra, hogy a felsőoktatási intézmény saját hatáskörben intézkedett az ügy megoldása, továbbá a jövőbeli esetleges hasonló helyzetek elkerülése érdekében, így az ügyet lezártuk. (24/2019/OJBIT)

Egy hallgató önköltséges képzésre történő átsorolással kapcsolatban kereste meg hivatalunkat. A hallgató hallgatói jogviszonya 2016/2017. tanév őszi félévében keletkezett. Az átsorolást megelőző két félévben összesen 32 kreditet szerzett, és az érintett félévekben 2,84-es súlyozott tanulmányi átlagot ért el. A hallgatót 2017. augusztus 7-én átsorolta az egyetem az Nftv. 48. § (2) bekezdésére hivatkozásával, mert nem szerzett legalább tizennyolc kreditet.

A kari hallgatói felülbírálati bizottság helybenhagyta a határozatot. Indokolásában arra hivatkozott, hogy az Nftv. 48. § (2) bekezdése 2012. szeptember 1-jén az „illetve” kötőszóval lépett hatályba. 2015. szeptember 1-jétől az „illetve” szó helyett „és” szó került a szövegbe, majd 2017. szeptember 1-jén ismét módosításra kerül, a hatályos szövegben a „vagy” kötőszó szerepel. Véleményük szerint a jogszabály módosítására a pontosítás, a jogalkotói szándék világosabb kifejezésre juttatása végett került sor, és nem ütközik a visszaható hatályba. A bizottság álláspontja az, hogy a jogalkotó szándéka az, hogy olyan hallgatókat részesítsen állami ösztöndíjban, akik teljesítményükkel megfelelnek a jogszabályi előírásoknak, tehát az átlag és a kreditmennyiség követelményét is teljesítik. Az egyetemi hallgatói felülbírálati bizottság helybenhagyta ezt a döntést. Indokolásában a fentieken túl hivatkozott a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság egyik ítéletében megfogalmazott véleményre, miszerint életszerűtlen lenne adott esetben olyan hallgató számára biztosítani állami ösztöndíjas helyet, aki adott félévben egy tárgyat teljesít csak, még ha jeles eredménnyel is.

A hallgató hivatkozott arra a fellebbezéseiben, hogy a 2015. szeptember 1-je és 2017. augusztus 31-e közötti időállapotban hatályos szöveg szerint az Nftv. 48. § (2) bekezdésében az „és” kötőszó kizárólag konjunktív feltételként értelmezhető, és csak akkor lehet alkalmazni az átsorolást, amennyiben mindkét körülmény egyszerre fennáll. A hallgató kifogásolta továbbá, hogy a felsőoktatási intézmény az átsorolási döntést a jogszabályban rögzített határidőt követően, majd mindkét jogorvoslati bizottság is az ügyintézési határidőt átlépve hozott döntést, azt nem tértivevényes küldeményként postázta, továbbá a felsőoktatási intézmény a felülbírálati eljárás ideje alatt késedelmi díjat számolt fel a hallgatónak, az akkor még nem jogerős önköltségi díj befizetésének elmulasztása miatt.

A konkrét eset vizsgálata során az oktatásért felelős államtitkársághoz és a felsőoktatási intézmény rektorához fordultunk, és az állásfoglalásukat kértük.

A helyettes államtitkár tájékoztatása szerint a 48. § (2) bekezdés szerinti átsorolási feltételek – 2015. szeptember 1-je és 2017. augusztus 31-e közötti időszakban hatályos – szövegében szereplő „és” kötőszó eltérő értelmezése merült fel a felsőoktatási intézmény és a hallgató között. A helyettes államtitkár szakmai álláspontja szerint az átsorolási feltételek közötti „és” kötőszó konjunktív feltételként értelmezhető, és csak a két feltétel együttes fennállása esetén lehetett ez alapján átsorolni a hallgatót.

Az ügyben feltett kérdéseinkkel kapcsolatban az érintett felsőoktatási intézmény rektora a következőkről tájékoztatott. A 2016/2017-es tanévben hallgatói jogviszonyt létesített hallgatók állami (rész)ösztöndíjas, illetve az önköltséges képzésre való átsorolására irányadó szabályok (2017. augusztus 31-ig) az Nftv. 48. § (2) bekezdésében, továbbá a végrehajtási rendelet 61. § (9) bekezdésében kerültek meghatározásra. Az egyetem átsorolási gyakorlata a fenti jogszabályhelyek értelmezésén alapul. Az Nftv. 48. § (2) bekezdése értelmezésének nehézségét a jogszabályhely gyakori változása, ebből következően a nem egyértelmű fogalmazásmód adja. A rendelkezés eredetileg az „illetve" kötőszót, 2015. szeptember 1-jétől az „és", 2017. szeptember 1-jétől pedig a „vagy" kötőszót alkalmazta. Mindeközben a végrehajtási rendelet fenti bekezdésének szövege 2015. szeptember 27-étől hatályos szövege változatlan.

Az egyetem a 2015. évi módosítást megelőzően az „illetve" kötőszót vagylagosan értelmezte, mely alapján az önköltséges képzésre átsorolást csak abban az esetben nem kell megtenni, ha a hallgató teljesítette a meghatározott kreditmennyiséget, és elérte a megállapított átlagot (a két félév átlagában). Minden egyéb esetben, tehát, ha csak az előírt kreditmennyiséget szerezte meg, vagy csak az előírt tanulmányi átlagot érte el, továbbá, ha egyik feltételt sem teljesítette, a hallgatót át kell sorolni az önköltséges képzésre.

A rektor szerint az egyetem értelmezését támasztja alá a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet (a továbbiakban: jogszabályszerkesztésről szóló rendelet) 7. § (3) bekezdése, mely szerint az „illetve" kötőszó jogszabály tervezetében csak más egyértelmű nyelvi megfogalmazás alkalmazhatatlansága esetén alkalmazható.

A rendelkezés 2015. szeptember 1-jei hatállyal módosult, ekkor került az „illetve" kötőszó helyére a rendelkezés értelmezését nehezítő, vesszővel ellátott „és" kötőszó.

Az egyetem átsorolási gyakorlatát a fenti jogszabályhely változásai, a módosítások indokolása, a végrehajtási rendelet kapcsolódó rendelkezése, illetve az eredeti jogalkotói szándék alapján alakította ki, mely szerint minden olyan hallgatót át kell sorolni az önköltséges képzésre, aki az átlag és a kredit követelményét nem teljesíti.

Az ügyben a következő állásfoglalást alakítottuk ki. Az Nftv. 39. § (1) bekezdése szerint azon hallgató, aki nem teljesíti a jogszabályban foglalt feltételeket, átsorolásra kerül az önköltséges képzésre. Azon hallgatókra vonatkozóan, akiknek hallgatói jogviszonya 2016/2017. tanév őszi félévében keletkezett, az Nftv. 48. § (2) bekezdése határozza meg az átsorolás feltételeit. Ezen jogszabályhely azonban az Nftv. hatálybalépése óta háromszor változott.

Az Nftv. 48. § (2) bekezdése 2012. szeptember 1-je és 2015. augusztus 31. között az alábbi szöveggel volt hatályos: “A felsőoktatási intézmény tanévenként köteles az önköltséges képzésre átsorolni azt a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésben részt vevő hallgatót, aki az utolsó két olyan félévben, amelyben hallgatói jogviszonya nem szünetelt, nem szerezte meg legalább az ajánlott tantervben előírt kreditmennyiség ötven százalékát, illetve az intézmény szervezeti és működési szabályzatában ajánlott tanulmányi átlagot.”

Ezen rendelkezés szerint tehát a magyar állami ösztöndíjjal támogatott képzésben tanulmányokat folytató hallgatónak két feltételnek kell eleget tennie ahhoz, hogy finanszírozási formájából ne kerüljön átsorolásra. Az egyik feltétel az ajánlott tantervben előírt kreditmennyiség megszerzése, a másik pedig a tanulmányi átlag. Mindkét feltétel a felsőoktatási intézmény szabályzataiban került meghatározásra, így intézményenként eltérő lehetett. A két feltétel között az “illetve” szó szerepel, amely kötőszóként jogszabályokban értelmezhető “és”-ként és “vagy”-ként is. Amennyiben “és”-ként értelmezzük, konjunktív feltételt állapít meg, vagyis mindkettőt teljesíteni kell, hogy a következmény alkalmazható legyen. Amennyiben “vagy”-ként értelmezzük, akkor a két feltétel közül elegendő az egyiknek bekövetkeznie. A kérdést, amennyiben a nyelvtani szabályok szerint nem tudjuk eldönteni, szükséges a jogalkotói szándékot megvizsgálni. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 21.K.30.491/2016/4. számú ítéletében állást foglal a fenti kérdésben, miszerint életszerűtlen lenne, adott esetben olyan hallgató számára biztosítani állami ösztöndíjas helyet, aki adott félévben egy tárgyat teljesít csak, még ha jeles eredménnyel is.

Az érintett jogszabályhely azonban változott 2015. szeptember 1-jén, és 2017. augusztus 31-ig, a módosításkor az “illetve” szó helyébe az “és” kötőszó került.

Az Nftv. átmeneti rendelkezései között a 116. § (8) bekezdés az, amely az érintett jogszabályhely értelmezését segíti. Ezen rendelkezés azonban 2015. szeptember 1. és 2017. szeptember 1. között ötször módosult. A módosítások száma és azok tartalma is mutatja, hogy a rendelkezés értelmezése nem volt egyértelmű, és eltért az eddig alkalmazott diszjunktív megközelítéstől.

A 2017. szeptember 1-jétől hatályba lépett rendelkezés pontot tett a jogértelmezési kérdés végére, és az “illetve” kötőszó helyére az egyértelműbb, és így a jogalkotói szándék kutatásának mellőzését lehetővé tevő “vagy” kötőszót alkalmazza, amely szerint így ezen időállapottól diszjunktív feltételként alkalmazandó az átsorolás esetén. Így tehát akár a 18 kredit megszerzésének elmulasztása (két félév átlagában félévente), vagy a végrehajtási rendelet 10. mellékletében foglalt súlyozott tanulmányi átlag el nem érése esetén alkalmazandó az átsorolás, a másik feltétel bekövetkezése nélkül is. Az átmeneti rendelkezés rendezi azt is, hogy mindez alkalmazandó a 2016/2017. tanévben hallgatói jogviszonyt létesítő hallgatókra, tehát a jövőre nézve már egyértelmű a rendelkezés hatálya.

Azon hallgatókra vonatkozóan, akik 2016/2017. tanévben kezdték meg a tanulmányaikat, és 2017. július 31-éig átsorolásra kerültek az Nftv. 48. § (2) bekezdésre hivatkozással, de az ott felsorolt feltételek közül csak az egyik teljesült, a következő az álláspontunk. Megítélésünk szerint az “és” kötőszót az előzményekre figyelemmel sem lehet szétválasztott feltételként értelmezni, így tehát a 2015. szeptember 1-je és 2017. augusztus 31-e közötti időállapotban hatályos szöveg szerint az Nftv. 48. § (2) bekezdésében az „és” kötőszó kizárólag konjunktív feltételként értelmezhető, és csak akkor lehet alkalmazni az átsorolást ezen időállapotban a 2016/2017. tanévben tanulmányaikat megkezdő hallgatók esetében, amennyiben mindkét feltétel együttesen fennáll.

Mindezekre tekintettel megállapítottuk, hogy a fenti eljárással az egyetem egyes hallgatók – többek között az érintett hallgató – művelődéshez való jogát sértette.

A fentiekre tekintettel, azzal a kezdeményezéssel fordultunk a felsőoktatási intézmény vezetője felé, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a felsőoktatási intézménynél a jövőben a hallgatóknak az önköltséges finanszírozási formára történő átsorolására a jogszabályokban foglaltak szerint kerüljön sor.

Az intézmény válasza szerint a kérdéskörrel kapcsolatban kialakított fenti álláspontunkat tudomásul vették. Mindezekre figyelemmel az ügyet lezártuk. (59/2019/OJBIT)

Egy hallgató önköltséges képzésre történő átsorolásának jogosságával kapcsolatban kérte hivatalunk állásfoglalását. Az egyetem tanulmányi hivatalától elektronikus levél formájában tájékoztatást kapott a hallgató arról, miszerint az államilag támogatott tizenkét félévet felhasználta, ezért ősztől csak önköltséges formában folytathatja tovább tanulmányait. Korábban hat félévet igénybe vett az egyetem egyik karán, 2007-2010-ig és most négy félévet óvodapedagógus szakon. Az egyetemi hallgató 2003-2004. évben két féléven keresztül folytatott felsőoktatási intézményben tanulmányokat államilag finanszírozott képzésen, de abbahagyta. Kérdésként merült fel, hogy jogos-e az átsorolás, ha a tizenkét felhasználható félévről szóló törvény 2006. évtől lépett hatályba. A hallgató viszont két félévet még e törvény megszületése előtt használt fel, de tanulmányait nem fejezte be, oklevelet nem szerzett és nem is folytatta tanulmányait azon a szakon. 2007 óta összesen tíz félévet használt fel.

A kérdéskörrel kapcsolatban a Nftv. tartalmaz releváns rendelkezéseket. A 47. § (1) bekezdése szerint egy személy – felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben és mesterképzésben összesen – tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat magyar állami (rész)ösztöndíjas képzésben (a továbbiakban: támogatási idő). A támogatási idő legfeljebb tizennégy félév, ha a hallgató osztatlan képzésben vesz részt és a képzési követelmények szerint a képzési idő meghaladja a tíz félévet.

Az Nftv. átmeneti rendelkezései között van egy olyan rendelkezés, amely a korábbi tanulmányok igazolásának hiányában egy vélelemmel rendezi a bizonytalan jogi helyzetet. A 113. § (2) bekezdése szerint e törvény hatálybalépése után az, aki igazolja, hogy a felsőoktatási intézményben költségtérítéses, önköltséges képzésben szerzett oklevelet, az jogosult igénybe venni a magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgatói képzést. Azoknál, akik 2006. január 1-je után – felsőoktatásban 2006. január 1-je előtt szerzett oklevéllel vagy bizonyítvánnyal – kezdenek újabb felsőfokú tanulmányokat és nem tudják igazolni, hogy tanulmányaikat költségtérítés, önköltség fizetése mellett folytatták, – bármely képzési ciklus esetén – azt kell vélelmezni, hogy hét félévet vettek igénybe államilag támogatott képzésként. E vélelemmel szemben a hallgató, a felsőoktatási intézmény és az oktatási hivatal igazolással élhet. Ezen kérdéskört már a 2005. évi felsőoktatási törvény annak hatályba lépésekor is hasonlóképpen rendezi.

Fentiekkel összefüggésben tájékoztattuk a panaszost, hogy a vélelem egy olyan jogalkalmazási eszköz, amikor valónak fogadunk el egy feltételezést, általában azon esetekben, ha nem áll rendelkezésre valamely tény, adat, és a bizonyítás nehézkes lenne. A jogi vélelem két fajta lehet: megdönthetetlen és megdönthető. Tekintettel az idézett rendelkezés utolsó mondatára, a jogalkotó szándéka egy megdönthető vélelem alkalmazására irányult, így a vélelem helyett a megfelelő adatokkal bizonyított tényeket kell valóként elfogadni.

Felhívtuk a figyelmét, hogy egyik fenti jogszabály sem különíti el a 2006 előtt teljesített államilag támogatott félévet az ezen időpontot követően igénybe vett félévektől, valamint nem tartalmaz mentesítést. A fenti vélelem éppen azt mutatja, hogy a korábbi tanulmányokra figyelemmel akkor sem tekint el a felhasználástól, amennyiben a felhasznált félévek számáról a hallgató nem tud igazolást becsatolni. Ebben az esetben a vélelmezett hét félév lép a tények helyébe. (441/2019/OJBIT)

Egy hallgató azért kereste fel hivatalunkat, hogy nem utalják vissza neki az önköltség összegét, valamint elutasították a kreditátviteli kérelmét. A panaszos abban kérte segítségünket, hogy a befizetett összeget visszakapja és államvizsgázhasson.

A panaszost hivatalunk hatásköri szabályain túl tájékoztattuk a kreditelismerésre vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről, továbbá arról, hogy az Nftv. 83. § (3) bekezdése szerint vissza kell fizetni a befizetett önköltség szervezeti és működési szabályzatban meghatározott arányos részét, ha a hallgató a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott időpontig bejelenti, hogy megszünteti vagy szünetelteti hallgatói jogviszonyát. (169/2019/OJBIT)

Egy hallgató – nehéz anyagi helyzete miatt –kérte felsőoktatási intézménnyel szembeni költségtérítés-tartozás elengedésében hivatalunk közbenjárását.

Felhívtuk a figyelmét, hogy az Nftv. 43. § (3) bekezdése szerint a hallgató a felsőoktatási intézmény irányában teljesítendő fizetési kötelezettségének teljesítéséhez részletfizetési kedvezményre, halasztásra, mentességre a szervezeti és működési szabályzatban foglalt feltételek és eljárás szerint a rektornak – a fenntartó tájékoztatása mellett meghozott – döntése alapján jogosult. E rendelkezés alapján a hallgató az intézménytől kérheti az önköltség elengedését, mérséklését, esetleg részletfizetési kedvezményt. Ezeket azonban az intézmény nem köteles megadni. Az erre irányuló eljárás részleteinek az intézmény térítési és juttatási szabályzatában nézhet utána, illetve az intézménynél kérhet tájékoztatást. (245/2019/OJBIT)

Több kisgyermekes édesanya arról érdeklődött hivatalunknál, hogy a felsőoktatási intézménytől van-e lehetőség mentességet kérni a fizetési kötelezettség alól gyermekgondozást segítő ellátás miatt.

A kérdéssel kapcsolatban tájékoztattuk a kismamákat, hogy a térítési és juttatási rendelet 36. § (1) bekezdése szerint az a hallgató, aki 2006. december 31-je előtt létesített hallgatói jogviszonyt és költségtérítéses képzésben vett részt és a félév (oktatási időszak) első napján terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesült, vagy közismereti tanári vagy hittanár-nevelő szakon egyszakos tanári oklevéllel már rendelkező magyar állampolgárságú hallgatóként második közismereti tanári szakképzettség megszerzésére irányuló szakon az adott tanári szak képesítési követelményeiben meghatározott időtartamban folytat tanulmányokat,és a félév (oktatási időszak) első napján az aa) vagy az ab) pontok szerinti feltételeknek eleget tesz,azon a szakon, szakképzésben, melyben e rendelet hatálybalépése előtt az aa) vagy az ab) pont alapján korábban költségtérítés-mentességben részesült, a b) pont szerinti félévben (oktatási időszakban) költségtérítés fizetésére nem kötelezhető.

A fentiek értelmében az a hallgató nem kötelezhető költségtérítés (önköltség) fizetésére, aki 2006. december 31. előtt létesített hallgatói jogviszonyt, költségtérítéses képzésben vett részt, és a rendelet hatályba lépését megelőzően a rendeletben foglalt feltételeknek megfelelően költségtérítés-mentességben részesült. A rendelet 37. § (1) bekezdése értelmében e rendelet – a (2)-(3) bekezdésben foglaltak kivételével – 2007. augusztus 1-jén lépett hatályba. Ennek megfelelően csak azok a hallgatók jogosultak például GYES-re hivatkozással önköltség-mentességre, akik 2007. augusztus 1. előtt is jogosultak voltak rá.

Tájékoztattuk továbbá, hogy az Nftv. rendelkezik a finanszírozás formáiról. A 46. § (1) és (3) bekezdése szerint a költségviselés formája szerint a felsőoktatási képzésben részt vevő lehet magyar állami ösztöndíjjal támogatott hallgató, magyar állami részösztöndíjjal támogatott hallgató, illetve önköltséges hallgató. A magyar állami ösztöndíjjal támogatott hallgató képzésének jogszabályban meghatározott költségét, valamint a magyar állami részösztöndíjjal támogatott hallgató képzési költségének felét az állam, az önköltséges képzés költségeit a hallgató viseli.

Felhívtuk a figyelmét, hogy az Nftv. 43. § (3) bekezdése szerint a hallgató a felsőoktatási intézmény irányában teljesítendő fizetési kötelezettségének teljesítéséhez részletfizetési kedvezményre, halasztásra, mentességre a szervezeti és működési szabályzatban foglalt feltételek és eljárás szerint a rektornak – a fenntartó tájékoztatása mellett meghozott – döntése alapján jogosult. Az intézmény által előírt részletszabályokról a felsőoktatási intézménynél helyben tájékozódhat.

E rendelkezés alapján a hallgató az intézménytől kérheti az önköltség elengedését, mérséklését, esetleg részletfizetési kedvezményt. Ezeket azonban az intézmény nem köteles megadni. Ezen túl tájékoztattuk a panaszosokat a diákhitel igénybevételének lehetőségéről is. (237/2019/OJBIT, 425/2019/OJBIT, 463/2019/OJBIT)

Egy alapszakos egyetemi hallgató beadványában azzal kapcsolatban kérte hivatalunk segítségét, hogy a képzési időn túli aktív félévben egyetlen tantárgy, a szakdolgozati szeminárium teljesítése miatt a felsőoktatási intézmény teljes önköltség befizetését írja elő. Az a kérdés merült fel a beadványozó részéről, hogy a harmadik plusz félévét milyen összeggel kell kifizetnie.

Hivatalunk álláspontja szerint az önköltség nem arányos ellenszolgáltatás valamely szolgáltatásért, hanem díj. Tájékoztattuk, hogy az Nftv. nem ismerteti a kreditarányos önköltség megfizetésének intézményét, azonban a 43. § (3) bekezdése szerint a hallgató a felsőoktatási intézmény irányában teljesítendő fizetési kötelezettségének teljesítéséhez részletfizetési kedvezményre, halasztásra, mentességre a szervezeti és működési szabályzatban foglalt feltételek és eljárás szerint a rektornak – a fenntartó tájékoztatása mellett meghozott – döntése alapján jogosult. (231/2019/OJBIT)

Több hallgató az oklevél átvételéhez szükséges nyelvvizsgával kapcsolatban az állami ösztöndíj visszafizetése miatt kért tájékoztatást.

Az állami ösztöndíj visszafizetésével kapcsolatban az Nftv. tartalmaz rendelkezéseket. A 48/A. § a) és c) pontja szerint a magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató – a 48/B. §-ban meghatározottakra figyelemmel – köteles: az általa folyatott, magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott adott képzésen a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott tanulmányi idő alatt, de legfeljebb a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési idő másfélszeresén belül megszerezni az oklevelet, és az általa magyar állami (rész)ösztöndíjjal folytatott tanulmányok idejével megegyező időtartamban hazai munkaviszonyt fenntartani az adott képzés megszűnésének napjától számítva a magyar állami (rész)ösztöndíjjal folytatott tanulmányi idővel megegyező időtartamot követő két éven belül, ha az a) pontban meghatározott határidőn belül nem szerzi meg a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésben az oklevelet. A 48/N. § (1) bekezdés b) pontja szerint a magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szerv a volt magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató – 48/A. § a) pontjában meghatározott határidőt megelőzően benyújtott – kérelmére a 48/A. § a) pontja alapján meghatározott feltétel teljesítésének felfüggesztését engedélyezi nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzése érdekében felnőttképzésben folytatott tanulmányokra tekintettel. Ugyanezen § (2) bekezdés b) pontja alapján a szünetelés legfeljebb két alkalommal, összesen legfeljebb két év időtartamra engedélyezhető, feltéve, hogy a magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató igazolja, hogy az oklevél kiadásához szükséges nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzése érdekében folytatott tanulmányait felnőttképzési jogviszonyban végzi. Az ezzel kapcsolatban szükséges kérelem benyújtásáról és az eljárás részleteiről az Oktatási Hivatalnál érdeklődhet: https://www.oktatas.hu/magyar-allami-osztondij. (567/2019/OJBIT, 585/2019/OJBIT, 672/2019/OJBIT)

Egy hallgató beadványában a nemzeti felsőoktatási ösztöndíjjal kapcsolatban kérte hivatalunk segítségét.

Az egyetemi tanító szakos hallgató sikeresen pályázott a nemzeti felsőoktatási ösztöndíjra. A nyertes pályázók nevét az évnyitó ünnepségen közölték. A hallgató nem volt jelen az évnyitón, de társaitól értesült arra, hogy ő az egyik nyertes pályázó, viszont erről nem kapott írásbeli értesítőt.

A nemzeti felsőoktatási ösztöndíj adományozásának rendjéről és feltételeiről a térítési és juttatási rendelet 24. § (1)-(8) bekezdései rendelkeznek. Eszerint a nemzeti felsőoktatási ösztöndíjat egy teljes tanév (10 hónap) időtartamára lehet elnyerni. A nemzeti felsőoktatási ösztöndíj havi összege megegyezik a költségvetési törvényben e jogcímen megállapított összeg egy tizedével. A nemzeti felsőoktatási ösztöndíjban részesíthető hallgatók száma az előző év október 15-i állapotát rögzítő statisztikai adatközlés szerinti államilag támogatott teljes idejű alapképzésben, mesterképzésben, osztatlan képzésben részt vevő hallgatók számának 0,8%-a, de intézményenként legalább egy fő. Nemzeti felsőoktatási ösztöndíjban az az alapképzésben, mesterképzésben vagy osztatlan képzésben részt vevő hallgató részesülhet, aki adott vagy korábbi tanulmányai során legalább két félévre bejelentkezett és legalább 55 kreditet megszerzett. A nemzeti felsőoktatási ösztöndíj pályázat útján nyerhető el. A pályázati felhívást, a pályázati határidőt 30 nappal megelőzően – a pályázatok elbírálásának szempontjaival együtt – a felsőoktatási intézményben szokásos módon közzé kell tenni. A pályázatot a hallgató a felsőoktatási intézményhez nyújtja be. A pályázat benyújtásának feltétele a pályázat benyújtásának időpontjában teljes idejű képzésben való részvétel. A pályázatok alapján a szenátus minden év augusztus 1-jéig tesz javaslatot az oktatásért felelős miniszternek a nemzeti felsőoktatási ösztöndíj adományozására, az alapképzésben, mesterképzésben, osztatlan képzésben részt vevő hallgatókra elkülönítetten. Az adott tanévre elnyert nemzeti felsőoktatási ösztöndíj csak az adott tanévben folyósítható. Amennyiben a hallgató hallgatói jogviszonya bármilyen okból megszűnik vagy szünetel, a nemzeti felsőoktatási ösztöndíj számára nem folyósítható. Amennyiben a nemzeti felsőoktatási ösztöndíjra pályázott, de elutasított hallgató esetében az intézményi jogorvoslati eljárás keretében megállapítást nyer, hogy a hallgató érdemes a nemzeti felsőoktatási ösztöndíjra, és az intézményi felterjesztésben az (1)−(6) bekezdésben meghatározott feltételek és az intézményi keretszám alapján arra jogosult lenne, de azt intézményi eljárási hiba folytán nem kapta meg, az oktatásért felelős miniszter jogosult a hallgató részére nemzeti felsőoktatási ösztöndíjat adományozni az intézmény javaslata alapján. Ilyen esetben azonban a hallgató nem vehető figyelembe a nemzeti felsőoktatási ösztöndíj keretének meghatározásakor, részére az ösztöndíjat az intézmény a hallgatói előirányzat vagy a saját bevétele terhére köteles kifizetni. A nemzeti felsőoktatási ösztöndíjat elnyert hallgató nem zárható ki a tanulmányi ösztöndíj támogatásból. Tájékoztattuk továbbá a hallgatót a jogorvoslati lehetőségeiről. (706/2019/OJBIT)