A szülő egy vidéki általános iskola ügyeleti napirendjével, valamint házirendjével kapcsolatban fordult hivatalunkhoz. A szülői levél alapján az iskolai házirendben a tanulók felügyelete 7 óra 10 perctől kezdődik. A szülőnek 7 órakor el kell indulnia a munkahelyére. Ebben az időpontban az iskola zárva tart, és a 7 éves gyermek kénytelen volt az utcán várni arra, hogy belépjen az intézmény területére. A szülő megítélése szerint nem jól működik az intézmény. A beadványozót tájékoztattuk a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletéről, amelynek 4-5. §-a rendelkezik az intézményi dokumentumok szabályozási köréről. Eszerint a nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni a működés rendjét, ezen belül a gyermekeknek, a tanulóknak, az alkalmazottaknak és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét. A nevelési-oktatási intézmény házirendjében pedig az iskolai, kollégiumi tanulói munkarendet, az iskola és a kollégium helységei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához, kollégiumhoz tartozó területek használatának rendjét kell szabályozni. Tájékoztattuk továbbá a szülőt arról, hogy amennyiben úgy véli, gyermekével szemben jogsértően járt el az intézmény, lehetősége van jogorvoslatért fordulni az intézmény fenntartójához. (234/2019/OJBIT)

Egy hozzánk forduló szülő az általános iskolák ügyeleti rendjéről érdeklődött. Kérdésként merült fel, hogy megszabhatja-e a délutáni ügyeleti időt az iskola, illetve felróhatja-e a szülőnek, ha pár perccel később ér a gyermekéért. Az általános iskola ügyelete 7 órától 17 óráig tart. A szülő munkája miatt nem tud pontosan érkezni gyermekéért, kizárólag az ügyeleti idő letelte után. A pedagógus felhívta a szülő figyelmét, hogy 16.45 után csak az ő gyermeke marad egyedül az iskolában. Ennek ellenére a szülő nem tudott időben odaérni gyermekéért az iskolába. Tájékoztattuk a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdésének a) pontjáról, amely rögzíti, hogy a nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni a működés rendjét, ezen belül a gyermekeknek, a tanulóknak, az alkalmazottaknak és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét. (297/2019/OJBIT)

Egy óvodapedagógus az óvodába járó egyik gyermek édesapjának az óvodában dolgozók irányába tanúsított magatartásával kapcsolatban kérte hivatalunk segítségét. Előadta, hogy a szülő többször is káromkodásokkal, és oda nem illő hangnemben beszélt az óvodapedagógusokhoz, akár a gyermekek jelenétében is. A beadványozó arról érdeklődött, hogy lehetőség van-e a szülőnek az óvodába történő belépését, benntartózkodását szabályozni. Tájékoztattuk, hogy a köznevelési törvény 72. § (1) bekezdésének c) pontja szerint a szülő kötelessége, hogy tiszteletben tartsa az óvoda, az iskola, kollégium vezetői, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait, tiszteletet tanúsítson irántuk. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdésének c) pontja alapján a nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni a belépés és benntartózkodás rendjét azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel. Tájékoztattuk az óvodapedagógust, hogy a fentiek figyelembevételével tudja az intézmény megalkotni az óvodába érkező szülőkre vonatkozó szabályokat. (187/2019/OJBIT)

Egy szülő azzal kapcsolatosan kérte hivatalunk tájékoztatását, hogy milyen lehetőségei vannak akkor, ha egy általános iskola az első osztályos tanulónak 9. órában testnevelés órát tart. A szülői levél alapján úgy állították össze az órarendet, hogy aznap délelőtt négy tanóra van, majd 15.15-16.00. között egy testnevelésóra. A beadvánnyal kapcsolatban tájékoztattuk a szülőt, hogy a tanítást a következő szabályok mentén kell megszerveznie az iskolának. A köznevelési törvény 27. § (2) bekezdése szerint az általános iskolában a nevelés-oktatást a délelőtti és délutáni tanítási időszakban olyan módon kell megszervezni, hogy a foglalkozások legalább tizenhat óráig tartsanak, továbbá tizenhét óráig – vagy addig, amíg a tanulók jogszerűen tartózkodnak az intézményben – gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről. Az általános iskola e törvény rendelkezéseinek megfelelően egész napos iskolaként is működhet. A fentiek szerint az általános iskolában, amennyiben nem egész napos iskolaként működik, 16 óráig kell a nevelést, oktatást megszervezni. A tanórákat követően egyéb foglalkozások szervezésére van lehetőség, amely alól az intézményvezető felmentést adhat. Egész napos iskolában 16 óráig a tanórai és más foglalkozásokat egyenletesen szétosztva szervezik meg. A panaszos kifogásai a két oktatási szervezési forma közötti különbségek ismeretében ítélhetők meg, amennyiben kimerítette a jogorvoslat lehetőségét. (506/2019/OJBIT)

Egy szülő sajátos nevelési igényű státuszú gyermeke számára biztosítandó iskolai napközis ellátást érintően kérte hivatalunk segítségét. Az intézmény a tanulói számára napközit biztosít. A szülő a tanév elején jelezte, hogy nem kér napközis ellátást, tekintettel arra, hogy 5. osztályos tanuló gyermekük sajátos nevelési igényű státuszú, és megítélésük szerint az igényeinek nem felel meg a napköziben történő tanári felügyelet. A tanuló a tanórákat követően magántanári, gyógypedagógiai és logopédiai fejlesztési kap. A szülő elfoglaltságának változása miatt a tanév közben kérvényezte a heti egy alkalommal történő napközis ellátást. Az iskola jelezte, hogy étkezés nélkül nem lehet igénybe venni a napközis ellátást, ezért a szülő kifizette az aznapi ebédet. Később a gazdasági igazgatónő azt közölte, hogy nem engedélyezi a heti egy napi elhelyezést a napköziben. A szülő kérdése arra irányult, hogy jogszerű-e a gyermek napközis ellátásának megtagadása.

Tájékoztattuk a szülőt a köznevelési törvény 27. § (2) bekezdésében megfogalmazott, korábban ismertetett szabályról. Továbbá tájékoztattuk a szülőt arról, hogy a köznevelési törvény 46. § (1) bekezdés a) pontja kimondja, hogy a tanuló kötelessége, hogy részt vegyen a kötelező és választott, továbbá általános iskolában a tizenhat óráig tartó egyéb foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon. (683/2019/OJBIT)

Hivatalunkhoz tanítási időn kívüli elfoglaltság tárgyban érkezett információkérő beadvány, Egy szülő azt sérelmezte, hogy az iskola tanítási időn kívül – hétköznap a késő délutáni órákban vagy hétvégén – különböző programokat szervez, melyeken kötelező a részvétel. Tájékoztattuk a hozzánk fordulót, hogy a kérdéskörben egyeztettünk a minisztérium illetékes szakterületével, az így kialakított állásfoglalásunk a következő.

A hétvégi iskolai programokkal kapcsolatosan az iskola akkor kötelezheti tanulóit részvételre, ha az adott program az iskola pedagógiai programjában, illetve a házirendben, szervezeti és működési szabályzatban szerepel. A beiratkozással, a tanulói jogviszony létesítésével ezeket a belső szabályokat a tanuló magára nézve kötelezőnek fogadta el, a részvételt nem kifogásolhatja. Felhívtuk a beadványozó figyelmét arra, hogy a hétvégére eső iskolai programok csak eseti jellegűek lehetnek. A köznevelési törvény 30. § (1) - (2) bekezdései alapján az iskolában a tanítási év ötnapos tanítási hetekből áll. A szombat és a vasárnap tanítás nélküli pihenőnap. Alapos indokkal, a fenntartó egyetértésével a tanítási hetek – a szombat igénybevételével – hat tanítási nappal is megszervezhetők abban az esetben, ha a tanulók részére legalább harminchat óra megszakítás nélküli heti pihenőidő és az elmaradt heti pihenőnapok igénybevétele – egy vagy több összefüggő tanítási szünetként – a tanítási félév során biztosítható. A fentiek alapján a szombat, a vasárnap a tanulók részére csak kivételesen vehető igénybe kötelező iskolai program céljára, rendszeres jelleggel nem. (619/2019/OJBIT)

Egy beadványozó elmondása szerint az érintett iskolában a téli szünet előtti utolsó tanítási nap december 21. Az intézmény erre a napra tanítás nélküli munkanapot rendelt el. A panaszos arról érdeklődött, hogy mely nap tekinthető a téli szünet első napjának: december 21-e vagy 22-e. Tájékoztattuk a hozzánk fordulót, hogy a köznevelés 30. § (4) bekezdésében foglaltak alapján a tanulónak – a tanév rendjében meghatározottak szerint – a tanítási évben legalább három alkalommal, legkevesebb hat összefüggő napból álló tanítási szünetet kell biztosítani. A 2018/2019. tanév közbeni tanítási szünetek előtti utolsó, és a szünetek utáni első tanítási nap megjelölését a 2018/2019. tanév rendjéről szóló 13./2018. (VI. 14.) EMMI rendelet 6. §-a tartalmazza. Ugyanezen rendelet 6. § (4) bekezdése alapján ugyanakkor az iskola az (1)-(3) bekezdésben meghatározott szünetek mellett – a tanítási év kezdő és befejező napjának változatlanul hagyásával – más időpontban is adhat a tanulóknak szünetet, valamint a szünetek kezdő és befejező napját módosíthatja, ha – a köznevelési 30. § (2) és (3) bekezdésében meghatározottak megtartásával – heti pihenőnapon tartott tanítási nappal ehhez a szükséges feltételeket megteremti.

A vonatkozó jogszabályok lehetőséget teremtenek arra is, hogy a tanév folyamán egyes munkanapok tanítás nélküli munkanapként kerüljenek megszervezésre. Ezek számát a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 3. § (5) bekezdésének értelmében iskolák vonatkozásában szintén az adott tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet határozza meg. A tanítás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását a köznevelési törvény 27. § (3) bekezdésének, továbbá a 20/2012. (VIII. 31) EMMI rendelet 3. § (2) bekezdés a) pontjának megfelelően az iskola éves munkatervében kell megállapítani. Az iskolai munkaterv elkészítéséhez az igazgató kikéri a fenntartó, az iskolaszék, a szülői közösség, továbbá a tanulókat érintő programokat illetően a diákönkormányzat véleményét is.

Az intézményvezető a tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet szabályaival összhangban, az iskolai munkaterv elkészítése során dönthet úgy, hogy a téli szünetet megelőző utolsó munkanap tanítás nélküli munkanapként kerüljön megszervezésre. Az iskolai szünet, valamint a tanítás nélküli munkanap azonban ilyen esetben is elkülönülten kezelendő fogalmak, melyekre eltérő szabályok vonatkoznak. (37/2019/OJBIT)