Egy volt hallgató azzal kapcsolatban kérte hivatalunk segítségét, hogy a felsőoktatási intézménye várhatóan nem állítja ki korábbi képzésével kapcsolatos tantárgyak tartalmáról szóló igazolást, mivel a felsőoktatási intézmény felé fennálló tartozását jelenleg is törleszti. A panaszost kérdésére figyelemmel tájékoztattuk a felsőoktatási intézményekre irányadó ügyintézési határidőről. Később a panaszos előadta, hogy az egyetem válasza szerint kiadják részére a kért kreditigazolásokat. (465/2019/OJBIT)

Több volt hallgató számára nem olyan formában állították ki a képzésükkel kapcsolatos tantárgyak tartalmáról szóló igazolást, amely a külföldi munkavállalásukat elősegítené.

A panaszosokat tájékoztattuk, hogy az Nftv. 49. § (5) bekezdése szerint egy adott ismeretanyag elsajátításáért egy alkalommal adható kredit. A kreditelismerés – tantárgy (modul) előírt kimeneti követelményei alapján – kizárólag a kredit megállapításának alapjául szolgáló tudás összevetésével történik. El kell ismerni a kreditet, ha az összevetett tudás legalább hetvenöt százalékban megegyezik. A tudás összevetését a felsőoktatási intézmény e célra létrehozott bizottsága (a továbbiakban: kreditátviteli bizottság) végzi. A végrehajtási rendelet 43. § (1)-(3) bekezdései szerint a kreditigazolás a felsőoktatási intézmény által kiadott és hitelesített papír alapú irat, amely tartalmazza a hallgató által teljesített tantárgy (tantervi követelmény) tematikájának olyan leírását, amely lehetővé teszi az Nftv. 49. § (5) bekezdése szerinti döntéshozatal érdekében annak a vizsgálatát és értékelését, hogy a hallgató által megszerzett és igazolt tudás és más kompetenciák mennyiben felelnek meg a helyettesített tantárgy (tantervi követelmény) meghatározott kompetenciáinak. A kreditigazolást a hallgató kérésére kell kiadni. A kérelmében a hallgatónak meg kell jelölnie, hogy mely követelmények teljesítésének igazolását kéri. A kreditigazolást a kiállításkor egyedi sorszámmal kell ellátni és az adatait a felsőoktatási intézmény TR-ében nyilván kell tartani. (255/2019/OJBIT, 443/2019/OJBIT)

Egy hallgató egyik vizsgájának értékelésével kapcsolatban kérte hivatalunk segítségét. A hallgatót tájékoztattuk hivatalunk értékeléssel kapcsolatos állásfoglalásáról. Az értékeléssel összefüggésben a Nftv., valamint a végrehajtási rendelet tartalmaz releváns rendelkezéseket.

Az Nftv. 35. § (2) bekezdése szerint az oktatással kapcsolatos feladatokat ellátó kötelessége, hogy az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse, a jóváhagyott tanterv szerint oktasson és értékeljen, a hallgató emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa. Az Nftv. 35. § (1) bekezdésének megfelelően ugyanakkor az oktatói munkakörben foglalkoztatottat megilleti az a jog, hogy világnézete és értékrendje szerint végezze oktatói munkáját, anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítené vagy késztetné a hallgatót, a képzési program keretei között meghatározza az oktatott tananyagot, megválassza az általa alkalmazott oktatási és képzési módszereket.

E rendelkezések szerint az oktatót a hallgatók munkájának értékelésekor, minősítésekor széleskörű szabadság illeti meg, így a törvény csak rendkívül szűk esetkörben biztosít jogorvoslati lehetőséget az értékelés, minősítés vonatkozásában. Annak megítélése ugyanis, hogy egy felelet vagy egy dolgozat (akár szakdolgozat) milyen érdemjeggyel értékelhető, szakmai kérdés, mely szaktudásnak az oktató van birtokában.

Az Nftv. 57. § (3) bekezdésének megfelelően a hallgató a felsőoktatási intézmény döntése vagy intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen - a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül - jogorvoslattal élhet, kivéve a tanulmányok értékelésével kapcsolatos döntést. Eljárás indítható a tanulmányok értékelésével kapcsolatos döntés ellen is, ha a döntés nem a felsőoktatási intézmény által elfogadott követelményekre épült, illetve a döntés ellentétes a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában foglaltakkal, vagy megszegték a vizsga megszervezésére vonatkozó rendelkezéseket. (102/2019/OJBIT)

Egy volt hallgató korábban folytatott tanulmányai során egy tantárgy értékelésével kapcsolatban élt panasszal. Beadványához mellékelte a felsőoktatási intézménnyel folytatott levelezését, valamint az érintett tanszék panaszával kapcsolatban küldött tájékoztató levelét.

Tájékoztattuk a panaszost hivataluk eljárási szabályairól, az értékeléssel kapcsolatos álláspontunkról, továbbá a jogorvoslat kimerítésének szükségességéről. Felhívtuk a figyelmét továbbá arra, hogy a végrehajtási rendelet 58. § (2) bekezdése szerint, ha a sikertelen vizsgát követő ismétlővizsga nem volt sikeres, a hallgató kérésére biztosítani kell, hogy az újabb ismétlővizsgát másik oktató vagy vizsgabizottság előtt tehesse le. (195/2019/OJBIT)

A panaszosokat minden esetben tájékoztattuk hivatalunk eljárási és hatásköri szabályairól, a jogorvoslat kimerítésének szükségességéről, valamint az értékelésre vonatkozó jogszabályi környezetről. (254/2019/OJBIT, 333/2019/OJBIT, 381/2019/OJBIT, 390/2019/OJBIT, 392/2019/OJBIT, 656/2019/OJBIT)

Egy hallgató azzal kapcsolatban élt panasszal, hogy a felsőoktatási intézményénél a diplomaminősítés kapcsán a záróvizsga eredményét veszik alapul, és mivel a mesterképzési szakon végzett tanulmányai elégséges eredménnyel zárultak, mindez ellehetetleníti a tanulmányainak doktori képzésben történő folytatását. A záróvizsgán kapott érdemjegyet azért sem tartotta elfogadhatónak, mert több oktató elfogultságát vélelmezte.

A felülbírálati bizottság megtárgyalta a hallgató jogorvoslati kérelmét, amely ülésen személyesen megjelent a hallgató és elismerte, hogy a záróvizsgáztatás formailag rendben zajlott, továbbá jogszabálysértésre a felsőoktatási intézménynek szóló fellebbezésében nem hivatkozott a záróvizsga megszervezésével, vagy a diplomaminősítés számításával kapcsolatban. A felülbírálati bizottság megállapította, hogy záróvizsga-bizottság a záróvizsga eredmény (oklevél minősítés) megállapításánál a jogszabályok, valamint az intézményi belső szabályzat rendelkezéseinek megfelelően hozta meg a döntését.

Az ügyben a következő állásfoglalást alakítottuk ki. A végrehajtási rendelet 59. § (1) bekezdése szerint a záróvizsgát záróvizsga-bizottság előtt kell letenni, amelynek elnöke és legalább még két tagja van. A záróvizsga-bizottságot úgy kell összeállítani, hogy legalább egy tagja egyetemi vagy főiskolai tanár, illetve egyetemi vagy főiskolai docens legyen, továbbá legalább egy tagja ne álljon foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban az érintett felsőoktatási intézménnyel vagy a felsőoktatási intézmény másik szakjának oktatója legyen. A záróvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni.

Az érintett felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatának hallgatói követelményrendszer, tanulmányi és vizsgaszabályzatnak (a továbbiakban: HKR.) a szakdolgozat és a záróvizsga értékelésére, valamint a diplomaminősítésre vonatkozó rendelkezései a következők. A HKR. 77. § (18) bekezdése szerint, amennyiben a bírálat alapján, plágium bizonyítása, formai vagy más okból a szakdolgozat javasolt érdemjegye elégtelen, úgy a hallgató záróvizsgára bocsátható. A záróvizsga alkalmával a hallgató lehetőséget kap a szakdolgozata megvédésére. A szakdolgozat érdemjegyét a záróvizsga-bizottság állapítja meg a 82. §-ban foglaltak szerint. Ha a szakdolgozat jelen szabályzatban rögzített terjedelmi és formai követelményeknek nem felel meg, és erről a záróvizsga-bizottság meggyőződött, úgy a szakdolgozatot további mérlegelés nélkül elégtelenre kell értékelni.

A HKR. 82. § (3) és (5) bekezdése szerint a szakdolgozat érdemjegyét a bíráló javaslatának figyelembevételével a bíráló bizottság (ahol a bíráló bizottság megegyezik a záróvizsga-bizottsággal, ott a záróvizsga-bizottság) állapítja meg, azt a hallgatóval a védést követően közli és az írásbeli szakvéleményre feljegyzi. A szakdolgozat érdemjegyét a védést követően az ötfokozatú minősítési rendszer szerint kell megállapítani [jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1)].

A HKR. 85. § (2) bekezdése szerint a záróvizsga eredménye a bölcsészettudományi karon a tantárgyi szóbeli vizsga eredménye és a szakdolgozatra kapott érdemjegy átlaga, egész számra kerekítve. A záróvizsga eredményének megállapítása során az alábbi kerekítési szabályok szerint kell az érdemjegyet megállapítani: elégséges: 2,00-2,50; közepes: 2,51-3,50; jó: 3,51-4,50; jeles: 4,51-5,00.

A HKR. 86. § (3) bekezdés b) pont 1. alpontja szerint a bölcsészettudományi karon az osztatlan tanári mesterképzési szakot kivéve az alap-, mesterképzési és szakirányú továbbképzési szakokon az oklevél minősítése megegyezik a záróvizsga eredményével. A záróvizsga eredmény megegyezik a 85. § (2) bekezdésben rögzített módon egész számra kerekített záróvizsga-eredménnyel. Az oklevél minősítésének megállapítása a (4) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint történik. Ugyanezen § (4) bekezdés b) pontja szerint az oklevélbe nem jogász szakokon kitüntetéses oklevél – feltételeit a karok kari tanácsa határozza meg –; jeles (4,51-5,00); jó (3,51-4,50); közepes (2,51-3,50); elégséges (2,00-2,50) minősítést kell bejegyezni.

Tájékoztattuk a panaszost, hogy hivatalunk bizottság előtti vizsgázással kapcsolatos álláspontjáról, így arról, hogy maga a bizottsági forma az esetleges elfogultságot megalapozatlanná teszi. Felhívtuk a figyelmét továbbá hivatalunk méltányossági kérelmekkel kapcsolatos álláspontjáról is.

Tekintettel arra, hogy a diplomaminősítéssel kapcsolatos konkrét jogszabálysértésre a panaszos nem hivatkozott, így elfogadtuk a felsőoktatási intézmény másodfokú döntésében foglaltakat. A beadványban foglaltakkal kapcsolatban oktatási jogsérelmet nem tudtunk kimutatni, ezért az ügyet lezártuk. (386/2019/OJBIT)

Egy panaszos értékeléssel kapcsolatban nyújtott be panaszt hivatalunkhoz, amelyben sérelmezte azt is, hogy a jogorvoslati kérelme nem került elbírálásra. Beadványa nyomán hivatalunk hatáskörének megállapítása érdekében felkerestük a felsőoktatási intézményt a jogorvoslattal összefüggésben. A felsőoktatási intézmény válasza megérkezett hivatalunkba, amelyhez csatolták a másodfokú döntést is. A határozat helyt ad a hallgató kérelmének, hallgatói jogviszonyának helyreállítása mellett bizottság előtti vizsgázásra kap egy további lehetőséget. Az elfogultsággal kapcsolatos további aggodalmaival kapcsolatban tájékoztattuk hivatalunk bizottság előtti vizsgázással kapcsolatos állásfoglalásáról. Mindezekre figyelemmel elfogadtuk a felsőoktatási intézmény döntését, amellyel orvosolta a hallgatói jogsérelmet, ezért az ügyet lezártuk. (464/2019/OJBIT)

Egy hallgató a 2018. június 13-án benyújtott jogorvoslati kérelmében ügye kivizsgálását kérte, amelyben a felsőoktatási intézmény több korábbi döntését és intézkedését kifogásolta. A panaszos továbbította hivatalunk részére a másodfokú határozatot, amelyet 2018. október 8-án foglaltak írásba. A határozat érdemi vizsgálat nélkül elutasította a hallgató jogorvoslati kérelmét, az indokolás szerint a panaszos által kifogásolt döntések és intézkedések utolsó konkrétan megjelölt időpontja 2018. január 29. volt. Az Nftv. 57. § (3) bekezdése szerint a hallgató az Egyetem döntése ellen – a közléstől, ennek hiányában a tudomásra jutástól számított tizenöt napon belül – élhet jogorvoslattal. Mindezekre figyelemmel hatáskör hiányában az ügy érdemében nem folytattunk vizsgálatot, a jogorvoslati döntés a kérelmet a jogorvoslati határidő elmulasztása miatt érdemi vizsgálat nélkül utasította el.

A jogorvoslati eljárással kapcsolatban a hallgató, valamint a felsőoktatási intézmény által előadott körülmények, illetve becsatolt dokumentumok alapján az alábbit állapítottuk meg.

A felsőoktatási intézményben lezajló eljárások közül a másodfokú eljárás ügyintézési határidejére és közlésére jogszabály külön rendelkezést tartalmaz. Az Nftv. 58. § (4) bekezdése szerint a jogorvoslati eljárás rendjét, különösen a döntés közlését és a jogorvoslati kérelem elbírálására irányadó határidőt a felsőoktatási intézmény – a jelen törvényben meghatározott keretek között – a szervezeti és működési szabályzatában szabályozza, azzal, hogy a határidő legfeljebb harminc nap lehet.

A felsőoktatási intézmény másodfokú tanulmányi bizottsága a 2018. október 8-án hozott határozatával a fenti ügyben elutasította – elkésettségre hivatkozással – a 2018. június 13-án benyújtott jogorvoslati kérelmet. Ugyanakkor a jogszabályban biztosított harminc napos ügyintézési határidőt a felsőoktatási intézmény maga is jelentősen túllépte eljárásával.

A fentiekre tekintettel a hivatalunk feladatairól és működésének szabályairól szóló 40/1999. (X. 8.) OM rendelet 7. § (7) bekezdésében biztosított hatáskörnél fogva azzal a kezdeményezéssel fordultunk az intézmény vezetője felé, tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az általa vezetett felsőoktatási intézménynél a jövőben a döntéseket hozó bizottságok, szervek és személyek által az ügyintézési és kézbesítési határidő betartása a jogszabályokban foglaltak szerint történjen.

A felsőoktatási intézmény arról tájékoztatta hivatalunkat, hogy a jelen üggyel kapcsolatos kezdeményezésünket elfogadta, annak megfelelően megtette a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az intézmény szabályzataiban a jogorvoslati eljárásra irányadó ügyintézési határidő a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően módosuljon. A rektor felhívta a felsőoktatási intézményen belül a másodfokú tanulmányi bizottság titkára, mint a jogorvoslati kérelmek elbírálására rendelkezésre álló határidők betartásáért felelős személy figyelmét arra, hogy a jövőben kiemelt figyelmet fordítson ezen kérelmek szempontjából a határidők betartására. A rektor kezdeményezte továbbá, hogy a másodfokú tanulmányi bizottság titkára, mint a jogorvoslati kérelmek elbírálásának előkészítését és a másodfokú határozatok írásba foglalását végző személy ezen feladatait kiemelt feladatokként kezelhesse. A fentiekre tekintettel az ügyet lezártuk. (78/2019/OJBIT)

Egy hallgató azt kifogásolta, hogy a felsőoktatási intézmény elmulasztotta a félévközi jegyét rögzíteni, pedig ezt az egyetemnek a saját szabályzata szerint kötelessége megtenni a szorgalmi időszak utolsó hetéig. A panaszos tájékoztatása szerint az érdemjegy rögzítése utólagosan megtörtént, így a felsőoktatási intézmény saját hatáskörben rendezte a helyzetet, azonban ezt megelőzően a hallgató a jegybeírás elmaradásával kapcsolatban jogorvoslattal kívánt élni. A felsőoktatási intézmény a panaszos jogorvoslati kérelmét azzal utasította el, hogy azt csak elutasító döntés ellenében adhat le. Mivel a panaszosra vonatkozó döntés hiányzott, ezért formai okból elutasításra került fellebbezése.

Figyelemmel arra, hogy a panaszos által kifogásolt helyzet már megoldódott, ezért az ügyben érdemi vizsgálatot nem folytattunk le. A panaszos hallgató által előadott körülmények, illetve a becsatolt dokumentumok alapján azonban a következő tájékoztató jellegű állásfoglalást adtuk a felsőoktatási intézmény részére.

Jogorvoslattal kapcsolatban az Nftv. tartalmaz releváns rendelkezéseket. Az 57. § (3) bekezdése szerint a hallgató a felsőoktatási intézmény döntése vagy intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen – a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül – jogorvoslattal élhet, kivéve a tanulmányok értékelésével kapcsolatos döntést. Eljárás indítható a tanulmányok értékelésével kapcsolatos döntés ellen is, ha a döntés nem a felsőoktatási intézmény által elfogadott követelményekre épült, illetve a döntés ellentétes a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában foglaltakkal, vagy megszegték a vizsga megszervezésére vonatkozó rendelkezéseket.

Ezen rendelkezésnek megfelelően a hallgató tehát nem kizárólag a felsőoktatási intézmény által hozott, a hallgató által kérvény formájában benyújtott ügyben született döntés ellen élhet fellebbezéssel. Álláspontunk szerint a fenti jogszabályhelyre figyelemmel a hallgató jogorvoslattal élhet akár a felsőoktatási intézmény intézkedése, vagy annak elmulasztása esetén is. Ilyen intézkedés elmulasztása lehet egy félévközi jegy határidőre történő bejegyzésének elmulasztása.

Fentiekre figyelemmel azzal a jelzéssel fordultunk az intézmény vezetője felé, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a jövőben az általa vezetett felsőoktatási intézménynél a hallgatók a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően élhessenek a jogorvoslati jogukkal. (143/2019/OJBIT)

Egy levelező tagozatos hallgató vizsgálat lefolytatását kérte hivatalunktól, amelyben a felsőoktatási intézmény korábbi jogorvoslati gyakorlatát kifogásolta.

2018. október 1-jén jogorvoslati kérelmet nyújtott be, mivel ezen időpontig kilenc tantárgyból csak négyről voltak órarendi információk. Ezt követően 2018. október 8-án három tantárgyról továbbra sem tudta, hol és mikor lesz megtartva. Véleménye szerint a körülmények nem felsőfokú oktatáshoz méltóak, mert az órarend összeállítása nem következetes, és előfordul, hogy a tananyag leadása és a számonkérés között nem telik el elegendő idő.

A jogorvoslati kérelmére hozott döntés szerint a hallgató oktatásszervezéssel kapcsolatos panaszát a felsőoktatási intézmény méltányosság keretében bírálta el, és fogadta el. Eszerint a jelzett problémákat a hallgatói és oktatói visszajelzések alapján elkezdték felülvizsgálni a felsőoktatási intézmény vezetésének bevonásával. Az órarendszerkesztés anomáliáit felderítették, és új alapokra helyezték, amelyet a következő félévre bevezetve várakozásaiknak megfelelően a problémák megszűnését eredményezi. A határozat azt is tartalmazza, hogy a hallgató tanulmányai során további méltányosságban nem részesülhet.

A panaszos az órarendszerkesztés hiányosságain kívül azt is sérelmezte, hogy oktatásszervezési kifogásaival kapcsolatos jogorvoslati eljárás helyett méltányosságot gyakoroltak, és így megfosztották egyrészt a jogorvoslattól, hiszen további fellebbezésnek a határozat ellen nem volt helye, illetve a későbbi méltányosság kérelmezésének lehetőségétől is. A méltányossággal kapcsolatban előadta továbbá, hogy a határozattal ő semmilyen mentességet, kedvezményt nem kapott.

Az ügyben vizsgálatot indítottunk, és az érintett felsőoktatási intézmény rektorához fordultunk. Válaszában a rektor megerősítette a panaszos által előadottakat. A határozatban szereplő, a hallgató által sérelmezett mondat a rektor válasza szerint arra utalt, hogy az ugyanezen félévi órarenddel kapcsolatosan további eljárás a részéről nem indítható, de határozatot megváltoztatná oly módon, hogy a sérelmezett mondatot törli a határozatból.

Az ügyben az alábbi állásfoglalást alakítottuk. Az Nftv. a jogorvoslattal kapcsolatban az alábbiak szerint rendelkezik. Az Nftv. 57. § (3) bekezdése szerint a hallgató a felsőoktatási intézmény döntése vagy intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen – a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül – jogorvoslattal élhet, kivéve a tanulmányok értékelésével kapcsolatos döntést. Eljárás indítható a tanulmányok értékelésével kapcsolatos döntés ellen is, ha a döntés nem a felsőoktatási intézmény által elfogadott követelményekre épült, illetve a döntés ellentétes a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában foglaltakkal, vagy megszegték a vizsga megszervezésére vonatkozó rendelkezéseket. Ugyanezen § (5) bekezdése szerint a jogorvoslati kérelem tárgyában a felsőoktatási intézmény a következő határozatokat hozhatja: a kérelmet elutasítja; a döntés elmulasztóját döntéshozatalra utasítja; a döntést megváltoztatja; a döntést megsemmisíti, és a döntéshozót új eljárás lefolytatására utasítja.

A felsőoktatási intézmény tanulmányi- és vizsgaszabályzata (a továbbiakban: TVSZ) 9. § (1)-(4) bekezdései szerint a hallgató az Nftv. 57. § (3) bekezdésben foglalt rendelkezéseknek megfelelően az Egyetem döntése vagy intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban: döntés) ellen – a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül – jogorvoslattal élhet, kivéve a tanulmányok értékelésével kapcsolatos döntést. A jogvesztő határidő mulasztása miatt igazolási kérelem – fellebbezéssel egyidejű – benyújtásának helye van. Az elkésett fellebbezési kérelem érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerül, melyről a hallgatót a tanulmányi hivatal kijelölt munkatársa írásban értesíti. Eljárás indítható a tanulmányok értékelésével kapcsolatos döntés ellen is – a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutástól számított 15 napon belül –, ha a döntés nem a felsőoktatási intézmény által elfogadott követelményekre épült, illetve a döntés ellentétes a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában foglaltakkal, vagy megszegték a vizsga megszervezésére vonatkozó rendelkezéseket. A jogorvoslati kérelem tárgyában, jelen szabályzat 7. sz. mellékletét képező ügyrendben meghatározott eljárási rend szerint, a fellebbviteli bizottság jár el. A fellebbviteli bizottság 3 tagból áll. A bizottság elnöke a rektor, további tagjai az egyetem kancellára, aki egyben a fellebbviteli bizottság titkára, EHÖK egy fő képviselője. A rektort az általa kijelölt vezető beosztású személy is helyettesítheti. Ugyanezen § (9) bekezdése szerint a hallgató jogorvoslati kérelmét a rendelkezésre álló határidőn belül kizárólag a Neptun rendszeren keresztül nyújthatja be, az eset elbírálásához szükséges dokumentumok másolatának csatolásával.

A TVSZ 9. § (12)-(13) bekezdései szerint a döntést indokolással ellátott határozatba kell foglalni. Az eljárás során a határozatban fel kell hívni a figyelmet a jogorvoslat lehetőségére, és az eljárás során a hallgatót legalább egy ízben személyesen meg kell hallgatni. Ha a hallgató, illetve meghatalmazottja ismételt, szabályos értesítés ellenére sem jelenik meg a fellebbviteli bizottság ülésén, akkor a személyes meghallgatástól el lehet tekinteni. A hallgató, illetve meghatalmazottja észrevételeit írásban is benyújthatja, kérve a személyes meghallgatásának mellőzését. A hallgató a jogorvoslati kérelem elbírálója által hozott döntés bírósági felülvizsgálatát kérheti, annak közlésétől számított 30 napon belül, jogszabálysértésre, illetve hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések megsértésére hivatkozással.

A TVSZ 10. § (1)-(5) bekezdései szerint a rektor, a Jogi Iroda véleményének kikérésével, az oktatási és általános rektorhelyettes és az oktatási igazgató együttes javaslatára a hallgató részére kivételes alkalommal – méltányosságra okot adó esetben – engedélyt adhat jelen Szabályzat olyan rendelkezése alóli mentességre, amely nem a tanulmányi követelmények teljesítésére vonatkozik. A hallgató a kérelmét kizárólag a Neptun rendszeren keresztül, a szükséges igazoló dokumentumokkal együtt nyújthatja be. A rektor nem adhat felmentést az alábbiak alól: kötelező tárgy; vizsgakövetelmény; kritériumkövetelmény teljesítése; aláírás. A méltányosságon alapuló határozatban – a szabályzat 7. számú mellékletben meghatározott tartalmi elemeken túl – rendelkezni kell az engedély feltételeiről, érvényességének idejéről, és utalni kell arra, hogy a továbbiakban méltányossági alapon kedvezmény adható vagy nem adható. A határozatot a rektor döntése alapján a tanulmányi hivatal küldi meg a hallgatónak. A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.

A hallgató 2018. október 1-jén benyújtott jogorvoslati kérelmét a fellebbviteli bizottságnak címezte, és a TVSZ 9. §-a alapján kérte a jogorvoslati kérelem elbírálását.

Az ezen ügyben hozott jogorvoslati kérelmet elbíráló határozatot a rektor a TVSZ 10. § (1) bekezdésében rögzített méltányossági jogkörében eljárva hozta meg.

Hivatalunk álláspontja a méltányossági kérelmekkel benyújtott beadványokkal kapcsolatban a következő. A méltányosság olyan általános rendelkezéstől történő eltérés a hallgató szempontjából kedvező irányba, amelyet a norma bizonyos kivételes esetekben lehetővé tesz a jogalkalmazó számára. A méltányossági jogkör gyakorlója a körülményeket mérlegelve jár el, és a kérelmező javára eltekinthet a meghatározott feltételektől. A méltányossági döntés meghozatala során az intézmény nagyfokú szabadsággal rendelkezik, rá van bízva, hogy melyiket választja a több, egyaránt jogszerű megoldás közül. Jogszerűen dönt, ha a kérelemben foglaltaknak eleget tesz, és akkor is jogszerűen jár el, ha elutasítja azt.

Az egyetem azonban a hallgató által formailag és tartalmilag is jogorvoslati kérelemként benyújtott indítványt bírált el méltányossági kérelemként.

Mindezekre tekintettel fenti eljárással az egyetem szűkítette a hallgató jogorvoslathoz való jogát, mivel azt a hallgató a felsőoktatási intézményben nem tudta kimeríteni, továbbá másodfokú határozat hiányában nem tudott bírósághoz fordulni. Megfosztotta továbbá az egyetem a hallgatót a méltányossághoz való jogától is, amivel a határozat szerint többször már nem élhet ezen jogi lehetőséggel.

A fentiekre tekintettel hivatalunk azzal a kezdeményezéssel fordult az intézmény vezetője felé, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a felsőoktatási intézménynél a hallgatók a jogorvoslathoz való jogukkal maradéktalanul élhessenek, továbbá a jogorvoslati eljárások lefolytatására és jogorvoslati döntések meghozatalára a jövőben a jogszabályokban foglaltak szerint kerüljön sor.

Válaszában az intézmény arról tájékoztatott, hogy az üggyel kapcsolatos kezdeményezésünket a felsőoktatási intézmény elfogadta, annak megfelelően megtette a szükséges intézkedéseket. A felsőoktatási intézmény tájékoztatása szerint a szenátus 2019. június 25-én elfogadta az egyetem panaszkezelési szabályzatát, amely tartalmazza az egyetemhez beérkező panasz kezelésének útvonalát és a jogorvoslati lehetőségeket. Mindezekre figyelemmel az ügyet lezártuk. (2/2019/OJBIT)

A hozzánk forduló panaszos azzal kapcsolatosan kérte hivatalunk tájékoztatását, hogy a felsőoktatási intézmények mennyi ideig kötelesek megőrizni a hallgatói leckekönyveket.

A végrehajtási rendelet 35. § (1) bekezdés 6. pontja a leckekönyvet felsőoktatási intézmény által kötelezően kezelt iratok közé sorolja. A végrehajtási rendelet 41. § (9) bekezdésének értelmében a leckekönyvet szorgalmi időszakban a felsőoktatási intézmény tárolja, a vizsgaidőszakra – a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározottak szerint – azt a hallgatónak ki kell adni.

A fentieknek megfelelően javasoltuk, hogy a leckekönyvek megőrzési idejével és kiadásával kapcsolatosan tanulmányozza az érintett felsőoktatási intézmény belső szabályzatait, különös tekintettel iratkezelési szabályzatára, valamint irattári tervére. (105/2019/OJBIT)

Egy panaszos órarend és vizsgaidőpontok meghirdetésével kapcsolatban kereste fel hivatalunkat. Előadta, hogy huszonévesként teljes munkaidőben húsz szabadnapja van, amit nem tud és nem is kíván a levelező képzésre felhasználni, mivel specializációt is úgy választott, hogy szombati napokon legyen az oktatás.

Tájékoztattuk a hallgatót, hogy az Nftv. 17. § (3) bekezdése rendelkezik a levelező képzésről, és a tanórák alacsonyabb arányát írja elő, de azt nem, hogy csak és kizárólag pihenőnapon kell azt kiírni. Egyéb szabályokat az intézmény belső szabályzataiban, különösen a tantárgyi tematikában tud megtekinteni. Ennek megfelelően, megértve elkeseredését, az általa leírtak és elmondottak érdeksérelmet, és nem jogsérelmet jelentenek. Felhívtuk továbbá a figyelmét a jogorvoslati lehetőségeire. (35/2019/OJBIT)

Egy hallgató egy felsőoktatási intézményben vizsgakurzusként vett fel egy tantárgyat, amelyhez neki nem megfelelő időpontra hirdettek vizsgaidőpontot, és utólag nem engedték a tantárgy leadását sem.

Az Nftv. nem rendelkezik a vizsgakurzus meghirdetésével, valamint a tantárgyfelvételek maximális számával kapcsolatban. Az erre vonatkozó szabályozásról a hallgató a felsőoktatási intézménynél helyben tájékozódhat. A tantárgyfelvételek, illetve a vizsgaalkalmak kimerítése azonban hatással lehet a hallgatói jogviszonyára.

Az Nftv. 59. § (3) bekezdés a) pontja szerint a felsőoktatási intézmény egyoldalú nyilatkozattal is megszünteti annak a hallgatónak a hallgatói jogviszonyát, aki a tanulmányi és vizsgaszabályzatban, illetve a tantervben rögzített, a tanulmányokban való előrehaladással kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, feltéve, hogy a hallgatót előzetesen írásban felhívták arra, hogy kötelezettségének a megadott határidőig tegyen eleget és tájékoztatták a mulasztás jogkövetkezményeiről. Ugyanezen § (4) bekezdése szerint a felsőoktatási intézmény egyoldalú nyilatkozattal megszünteti annak a hallgatónak a hallgatói jogviszonyát, akinek az azonos tanegységből tett sikertelen javító, és ismétlő javító vizsgáinak összesített száma eléri az ötöt. (179/2019/OJBIT)

Egy volt hallgató, aki 2013 őszén kezdte meg tanulmányait azzal kapcsolatban kérte tájékoztatásunkat, hogy tehet-e másik felsőoktatási intézményben záróvizsgát, mint ahol az abszolutóriumot megszerezte.

Tájékoztattuk, hogy az Nftv. 50. § (2) és (4) bekezdései szerint a hallgató tanulmányait felsőoktatási szakképzésben, alap- és mesterképzésben, szakirányú továbbképzésben záróvizsgával fejezi be. A záróvizsga az oklevél megszerzéséhez szükséges ismeretek, készségek és képességek ellenőrzése és értékelése, amelynek során a hallgatónak arról is tanúságot kell tennie, hogy a tanult ismereteket alkalmazni tudja. A záróvizsga a tantervben meghatározottak szerint több részből – szakdolgozat vagy diplomamunka megvédéséből, további szóbeli, írásbeli, gyakorlati vizsgarészekből – állhat.

A végrehajtási rendelet 59. § (1)-(2) bekezdései szerint a záróvizsgát záróvizsga-bizottság előtt kell letenni, amelynek elnöke és legalább még két tagja van. A záróvizsga-bizottságot úgy kell összeállítani, hogy legalább egy tagja egyetemi vagy főiskolai tanár, illetve egyetemi vagy főiskolai docens legyen, továbbá legalább egy tagja ne álljon foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban az érintett felsőoktatási intézménnyel vagy a felsőoktatási intézmény másik szakjának oktatója legyen. A záróvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. A felsőoktatási intézmény szabályzatában határozza meg a záróvizsgára jelentkezés módját, a záróvizsga megszervezésének és lebonyolításának rendjét, eredményének kiszámítási módját.

Az Nftv. 42. § (1) bekezdés a) pontja szerint a hallgató a tanulmányaihoz kapcsolódó résztanulmányok folytatása céljából másik felsőoktatási intézménnyel vendéghallgatói jogviszonyt létesíthet. Ugyanezen bekezdés b) pontja szerint a hallgató kérheti átvételét azonos, illetve másik felsőoktatási intézmény ugyanazon képzési területhez tartozó szakjára.

Átvételt azonban csak hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgató kérelmezhet. Ezzel összefüggésben tájékoztattuk, hogy az Nftv. 59. § (1) bekezdés d) pontja értelmében megszűnik a hallgatói jogviszony azon félév utolsó napján, amelyben a hallgató a végbizonyítványt (abszolutóriumot) megszerezte. Továbbá az Nftv. 49. § (7) bekezdése szerint legalább a képzés kreditértékének harmadát az adott intézmény adott képzésén köteles teljesíteni.

A fentieknek megfelelően a hallgató az abszolutórium megszerzése előtt kérhette volna átvételét más felsőoktatási intézménybe azzal, hogy az abszolutórium megszerzéséhez szükséges összes kredit legalább harmadát a fogadó intézményben kell teljesítenie. Az abszolutórium megszerzését követően azonban kizárólag abban a felsőoktatási intézményben teheti le a záróvizsgát, amelyik intézményben a tanulmányait folytatta. Másik lehetőség, hogy egy ismételt felvételi eljárásban egy másik felsőoktatási intézményben létesít új hallgatói jogviszonyt, és kreditelismeréssel él a fenti korlátozásra figyelemmel. (383/2019/OJBIT)

Egy volt hallgató arról kért tájékoztatást, hogy a 2000-ben megkezdett – 2005-ben végbizonyítványt szerzett –, de záróvizsga hiányában be nem fejezett tanulmányai lezárására milyen módon van lehetősége a jogszabályokban rögzített határidőt követően.

Kérdésével kapcsolatban tájékoztattuk, hogy az Nftv. 2016. január 1-jén hatályba lépett 112. § (1) bekezdése szerint a 1993. évi felsőoktatási törvény alapján megkezdett képzéseket – folyamatos képzésben – 2016. szeptember 1-jéig lehet változatlan szakmai követelmények, változatlan vizsgarend keretében, változatlan oklevél kiadásával befejezni. Azok hallgatói jogviszonyát, akik e határidőig nem szerezték meg végbizonyítványukat, e dátummal meg kell szüntetni. Azok a volt hallgatók, akik 2016. szeptember 1-jéig végbizonyítványt szereztek, 2018. szeptember 1-jéig tehetnek záróvizsgát. Az e törvénynek az egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények módosításáról szóló 2015. évi CXXXI. törvénnyel megállapított 112. § (5a) bekezdése hatálya alá tartozó volt hallgatókra e bekezdés szabályait alkalmazni kell, a 112 § (5a) bekezdése alapján a felsőoktatási intézmények által hozott döntéseket e bekezdésre tekintettel a volt hallgatók javára 2016. február 15-ig módosítani kell.

A korábbi felsőoktatási törvények szerinti rendelkezéseket – ezen jogszabályok hatályon kívül helyezését követően – a jelenleg hatályban lévő Nftv. átmeneti rendelkezései szerint kell alkalmazni. A rendelkezésre bocsátott információknak, valamint fenti rendelkezésnek megfelelően tehát a hallgató 2018. szeptember 1-jéig tehetett volna záróvizsgát. Ezen határidő jogszabályban rögzített, nyilvános információként megjelent, így arról a felsőoktatási intézmény külön informálása nélkül is tájékozódhatott volna. Azon körülmény, hogy a felsőoktatási intézmény esetlegesen elmulasztotta a tájékoztatási követelményét, nem ad lehetőséget mentesítésre a fenti határidőhöz kötődő jogkövetkezmények alól.

Felhívtuk a figyelmét, hogy hivatalunk hatásköre nem terjed ki a záróvizsga teljesítési határidejének meghosszabbításáról döntést hozni, mivel az 1993. évi felsőoktatási törvény hatálya alatt megkezdett képzések záróvizsgával történő befejezésének határideje alól méltányossági alapon senki sem kaphat mentességet, tekintettel arra, hogy ezen határidőt jogszabály írja elő.

Egyedi helyzetére figyelemmel tájékoztattuk a volt hallgatót, hogy egy sikeres ismételt felsőoktatási felvételi eljárás során újból hallgatói jogviszonyt szerezhet akár ugyanazon, akár másik felsőoktatási intézményben, és lehetőség van a korábban teljesített tanulmányainak elismertetésére is. (104/2019/OJBIT)

Egy panaszos házastársa korábbi tanulmányainak befejezésével kapcsolatban kérte hivatalunk vizsgálatát. Előadta, hogy felesége 2003-ban kezdte meg tanulmányait, és 2010-ben abszolutóriumot szerzett, családi okok miatt nem tudta szakdolgozatát és záróvizsgáját teljesíteni, tanulmányait befejezni. A felsőoktatási intézménytől, majd az Oktatási Hivataltól értesültek arról, hogy a jogszabályi módosítások miatt az érintettnek nincs lehetősége záróvizsgát tenni, és így oklevelét megszerezni. Arról érdeklődött, hogy van-e bármilyen lehetőség a korábbi képzés befejezésére ismételt felvételi nélkül. A panaszost tájékoztattuk a kérdéskörrel kapcsolatos jogszabályi rendelkezésekről. (196/2019/OJBIT)

Egy hallgató záróvizsga-időszakon kívüli záróvizsga lehetőségét kérelmezte, hogy az Nftv. 112. § (1) bekezdésében meghatározott jogvesztő határidőn belül be tudja fejezni tanulmányait.

A felsőoktatási intézmény méltányossági döntésében azzal utasította el a hallgatót, hogy jogszabály zárja ki az augusztusi záróvizsga lehetőségét. Tájékoztattuk a hozzánk fordulót, hogy az Nftv. 112. § (1) bekezdése jogvesztő határidőt tartalmaz, így 2018. szeptember 1-jét követően nincs mód a záróvizsga pótlására. A hallgató kérelmét méltányossági kérelemként nyújtotta be, e minőségében azt méltányossági kérelemként utasították el. Tájékoztattuk a panaszost hivatalunk méltányosságra vonatkozó állásfoglalásáról. A beadványban foglaltakkal kapcsolatban oktatási jogsérelmet nem tudtunk kimutatni, ezért az ügyet lezártuk. (118/2019/OJBIT)

Egy volt hallgató tanulmányainak lezárásához szükséges záróvizsga teljesítésének lehetőségével kapcsolatban kérte hivatalunk segítségét. Beadványa alapján több társával együtt jogász képzésben szerzett abszolutóriumot, azonban záróvizsgát nem teljesítettek, és a jelenleg hatályos nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 112. § (1) bekezdése értelmében 2018. szeptember 1-jét követően erre jogszabályi lehetőség nincs. A fentieknek megfelelően tájékoztattuk a panaszost a jogszabályi környezetről. (154/2019/OJBIT)

Egy volt hallgató előadta, hogy a nem engedik záróvizsgázni. Jogi tanulmányait Budapesten kezdte meg 2005-ben, de nappali tagozaton nem tudta tanulmányait befejezni, ezért 2013-ban átvétellel az érintett vidéki felsőoktatási intézménnyel létesített hallgatói jogviszonyt, ahol abszolutóriumot szerzett 2014-ben. 2015-ben kezdte meg záróvizsgáit, azonban családi és egészségügyi okok miatt a mai napig nem tudta lezárni tanulmányait. 2017-ben a hallgató társaitól eltérően nem kapott tájékoztatást, hogy a jogszabályi változások miatt 2018. szeptember 1-jéig tudja csak záróvizsgáit teljesíteni. Személyesen, külön megkeresésre is erről tájékoztatták a tanulmányi osztályon. Mivel szerette volna tanulmányait lezárni, így bejelentkezett az 2018. augusztus 31-ei záróvizsgára, és a jelentkezéskor, 2018. július 27-én tudatták vele, hogy rá mégis vonatkozik az Nftv. 112. § (1) bekezdésben foglalt fent már hivatkozott határidő. Ezen vizsgaidőpontban a büntetőjog záróvizsgát sikerült teljesítenie, de a közigazgatási jog záróvizsga továbbra is hiányzott, így 2018. szeptember 4-én dékáni méltányossági kérelmet nyújtott be, amit azonban 2018. szeptember 12-én elutasítottak.

2019-ben azonban tudomására jutott, hogy az átvett hallgatókra más jogszabály vonatkoznak, így bejelentkezett az április 12-ei záróvizsgára, amit családi okok miatt azonban nem sikerült teljesítenie. A javítóvizsgára történő jelentkezését a kar dékánja elutasította, ezen vizsga eredményét megsemmisítette, és rosszhiszeműséget vélelmezett a hallgató részéről. Ezen döntés ellen a panaszos fellebbezést nyújtott be, hivatkozva az Nftv. 39. § (3) bekezdésére, ami szerint a hallgatói jogviszony az átvételről szóló döntés alapján, a beiratkozással jön létre. A fellebbezést szintén a dékán bírálta el, és elutasította, arra hivatkozással, hogy fellebbezésre nincs lehetősége, mert a korábbi, 2018. szeptember 12-én hozott méltányossági döntést nem fellebbezte meg, ezért nem terjeszti fel a fellebbezést a másodfokú szervhez. A dékán szerint a hallgató átvétellel létesített jogviszonyt a felsőoktatási intézménnyel, ezért a hallgatói jogviszonya folyamatos volt, annak joghatásait az budapesti felsőoktatási intézményen történő jogviszony-létesítés kezdő időpontjától kell figyelembe venni. Álláspontja szerint a panaszosra akkor vonatkoznának más jogszabályok, ha a panaszolt felsőoktatási intézménnyel felvételi eljárásban létesített volna jogviszonyt.

A panaszos azt sérelmezte, hogy az átvételre tekintettel 2013-ban keletkezett hallgatói jogviszonyára a korábban létesített hallgatói jogviszonyából eredő jogokat és kötelezettségeket alkalmazták, ezzel a felsőoktatási intézmény ellehetetlenítette tanulmányainak befejezését, továbbá a dékán megfosztotta a fellebbezés valódi elbírálásától azzal, hogy annak továbbítását mellőzte.

Az ügyben vizsgálatot indítottunk, és tájékoztattuk a panasszal érintett felsőoktatási intézményt, hogy hivatalunk egy másik felsőoktatási intézmény korábbi megkeresésére állást foglalt abban a kérdésben, hogy az átvétel a 2005. évi felsőoktatási törvény és az Nftv. szerint új jogviszonyt keletkeztet, és megszünteti az előző jogviszonyt a törvény erejénél fogva az átvétel napján. Így azon hallgatók esetében, akik tanulmányaikat az 1993. évi felsőoktatási törvény alatt kezdték meg, de átvétellel másik felsőoktatási intézményben folytatták azokat, a záróvizsga teljesíthetőségének határideje – a vonatkozó átmeneti rendelkezés értelmében – eltérő lehet az átvétel, és így az új hallgatói jogviszony létesítésének időpontjában hatályban lévő jogszabályok szerint.

Amennyiben az ügyben megállapítást nyert, hogy a hallgató hallgatói jogviszonya átvétellel az Nftv. alapján került létesítésre 2013-ban, akkor a záróvizsga tekintetében az Nftv. 50. § (3) bekezdése az irányadó, miszerint a hallgatói jogviszony megszűnését követő ötödik év eltelte után záróvizsga nem tehető. Ezen jogvesztő határidő a hallgató által előadottak szerint 2019. július 4. napja.

Válaszlevelében a felsőoktatási intézmény arról tájékoztatta hivatalunkat, hogy az üggyel kapcsolatban a panaszos által vitatott döntést a felsőoktatási intézmény felülvizsgálta, és 2021-ig megkötés nélkül biztosítja a hallgatónak a záróvizsga letételének lehetőségét. Mindezekre figyelemmel az ügyet lezártuk. (374/2019/OJBIT)

Több panaszos azzal kapcsolatban kért tájékoztatást, hogy mentesülhet-e a nyelvvizsga követelménye alól életkorára, illetve családi körülményeire tekintettel.

Az idegennyelvi követelmény alóli mentesítéssel kapcsolatban jelenleg az Nftv. 107. § (1) bekezdése rendelkezik, amely szerint, ha az oklevél, illetve bizonyítvány megszerzésének az előfeltétele az általános nyelvvizsga megléte, a követelmény teljesítése alól mentesülnek azok a hallgatók, akik tanulmányaik első évfolyamon történő megkezdésének évében legalább a negyvenedik életévüket betöltik. Ez a rendelkezés azoknál alkalmazható utoljára, akik a 2015/2016. tanévben tesznek záróvizsgát.

A korábbi, a 2005. évi felsőoktatási törvény már a hatályba lépésekor, vagyis 2006. március 1-jén tartalmazta a fenti rendelkezéssel azonos tartalmú 150. § (1) bekezdését. Már ezen rendelkezés tartalmazta azon kikötést, amely szerint a fenti mentesítés kizárólag azoknál alkalmazható utoljára, akik a 2015/2016. tanévben tesznek záróvizsgát.

Mindezekre figyelemmel az életkor miatt adható nyelvvizsgamentesség kivezetésére tíz éves felkészülési időt biztosított a jogszabály. Azt is fontos kihangsúlyozni, hogy kizárólag azon hallgatókra vonatkozott ezen szabály, akik tanulmányaik megkezdésekor már betöltötték a negyvenedik életévüket.

A panaszosokat tájékoztattuk, hogy hivatalunk hatásköre nem terjed ki a nyelvvizsga alóli mentesítés ügyében döntést hozni. A nyelvvizsgatételi kötelezettség alól méltányossági alapon senki sem kaphat mentességet a felsőoktatási intézménytől, tekintettel arra, hogy a nyelvvizsgatételi kötelezettséget jogszabály írja elő. (227/2019/OJBIT, 362/2019/OJBIT, 387/2019/OJBIT, 445/2019/OJBIT, 494/2019/OJBIT, 647/2019/OJBIT, 669/2019/OJBIT)

Egy másik volt hallgató arról érdeklődött, hogy korábbi tanulmányaira tekintettel mentesülhet-e az idegennyelvi követelmény alól. A panaszost tájékoztattuk a fenti jogszabályi rendelkezésekről. (277/2019/OJBIT)

Egy hozzánk forduló volt hallgató életkora, valamint eddig rendelkezésre álló nyelvvizsgáira hivatkozással kívánt okleveléhez jutni a nyelvvizsga-követelmény alóli mentesüléssel. Fenti állásfoglalásunkon túl tájékoztattuk arról is, hogy az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet pszichológia mesterképzési szak esetében az alábbiak szerint szabályozza az idegennyelvi követelményeket: a mesterfokozat megszerzéséhez két idegen nyelvből – melyek közül egyik az angol – államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges. (442/2019/OJBIT)

Egy volt hallgató 2003 szeptemberében 43 évesen kezdte meg tanulmányait egy felsőoktatási intézményben, 2007 júliusában abszolvált, majd 2018 júniusában sikeres záróvizsgát tett. A felsőoktatási intézmény nem adta ki az oklevelét, hivatkozással az Nftv. 107. § (1) bekezdésére, mivel a volt hallgató a záróvizsgát a 2015/2016. tanévet követően teljesítette. A hallgató álláspontja szerint a tanulmányai megkezdésekor érvényben lévő szabályozás alapján rá ezen korlátozás nem vonatkozik, és ezzel kapcsolatban jogorvoslati kérelmet is benyújtott, ez azonban – elkésettségre hivatkozással – érdemi vizsgálat nélkül elutasításra került.

Hivatalunk a felsőoktatási intézmény részére a panaszos hallgató által előadott körülmények, illetve a becsatolt dokumentumok alapján a következő tájékoztató jellegű állásfoglalást adta.

A negyvenedik életévüket betöltött hallgatók nyelvvizsgatételi kötelezettségére vonatkozó jogszabályokat többször módosították az elmúlt években. Az alábbiakban a korábbi és a jelenleg hatályos jogi szabályozás rendelkezéseiről tájékoztattuk.

A hivatalunk rendelkezésére bocsátott információk szerint tanulmányait a panaszos 2003 szeptemberében, vagyis az 1993. évi felsőoktatási törvény hatálya alatt kezdte meg. Az 1993. évi felsőoktatási törvény 2003. július 1. napján történ módosítása iktatta be a 123. § (10) bekezdést, amely kimondta, hogy amennyiben az adott szakra vonatkozó képesítési követelmények általános nyelvvizsgát írnak elő, a követelmény teljesítése alól mentesülnek azok az egyetemi és főiskolai szintű képzésre felvett hallgatók, akik a beiratkozás évében legalább a negyvenedik életévüket betöltik.

Ezen rendelkezést 2003. július 1-től a 2003. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: módosító törvény) iktatta be. A módosító törvény fenti szabályt a jogértelmezést elősegítendően a 33. § (6) bekezdéssel egészítette ki, amely szerint a fenti rendelkezést az alapképzésben, szakirányú továbbképzésben azon hallgatói jogviszonnyal rendelkezőkre is alkalmazni kell, akik a megkezdett tanulmányaik során a szak képesítési követelményeiben meghatározott képzési idő alatt betöltik a negyvenedik életévüket, valamint azokra a jelöltekre, akik az intézményi szabályzatban foglaltak szerint időpont megállapításával engedélyt kaptak a nyelvvizsga követelményeinek záróvizsga-időszakot követő teljesítésére, és ezen időpontig betöltik negyvenedik életévüket. A módosító törvény 2004. szeptember 1-től hatályos szövege szerint a negyvenedik életévüket az előírt képzési idő során betöltő, és e törvény hatályba lépésekor hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgatók részére adható nyelvvizsga mentességet kiterjesztette a 2003/2004. tanévben tanulmányaikat első évfolyamon megkezdőkre is.

A műszaki felsőoktatási alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről szóló 157/1996. (X. 22.) Korm. rendeletnek a panaszos tanulmányai megkezdésekor hatályban volt rendelkezései a következők. A műszaki informatikai szak főiskolai szinten „Az ismeretek ellenőrzési rendszere” című 5. pontja szerint az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltakra figyelemmel: a diplomamunka vagy szakdolgozat témája informatikai feladat megoldása; az egyetemi szinten kötelező szigorlati tárgyak a matematika, a digitális ismeretek és a számítástechnika; a főiskolai szinten kötelező szigorlati tárgyak a matematika és a digitális ismeretek vagy a számítástechnika. Ugyanezen rendeletnek a műszaki felsőoktatás alapképzési szakjainak általános képesítési követelményeiről szóló 1. számú mellékletének az ismeretek ellenőrzési rendszerére vonatkozó 5.3.1. b) pontja értelmében főiskolai szinten a záróvizsgára bocsátás feltétele – többek között – egy idegen nyelvből C típusú, alapfokú, állami – vagy azzal egyenértékű – nyelvvizsga.

Az 1993. évi felsőoktatási törvény 2006. február 28. napjáig volt hatályban. Ezt követően a 2005. évi felsőoktatási törvény, majd 2012. szeptember 1-től Nftv. is tartalmaz rendelkezéseket a nyelvvizsga mentességgel kapcsolatban. A 2005. évi felsőoktatási törvény 150. § (1) bekezdése, majd az Nftv. 107. § (1) bekezdése hasonlóan rendelkezik e körben, amely szerint, ha az oklevél, illetve bizonyítvány megszerzésének az előfeltétele az általános nyelvvizsga megléte, a követelmény teljesítése alól mentesülnek azok a hallgatók, akik tanulmányaik első évfolyamon történő megkezdésének évében legalább a negyvenedik életévüket betöltik. Ez a rendelkezés azoknál alkalmazható utoljára, akik a 2015/2016. tanévben tesznek záróvizsgát.

Fontos azonban kiemelni, hogy a korábban hatályban volt jogszabályok bizonyos rendelkezései hatályon kívül helyezést követően is alkalmazandóak, amennyiben az azt követő törvény átmeneti szabályai erről rendelkeznek. A 2005. évi felsőoktatási törvény átmeneti rendelkezései közül a 160. § (2) bekezdés értelmében a 62. §-ban meghatározottakat – vagyis az általános nyelvvizsga követelményeket – az e törvény alapján indított képzések és kiadott oklevelek tekintetében kell alkalmazni. A nyelvvizsga-bizonyítványt az 1993. évi felsőoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján az oklevél kiadásának előfeltételeként akkor kell megkövetelni, ha a képzés indításakor annak meglétét előírták.

Emellett az Nftv. átmeneti rendelkezései között található 112. § (1) bekezdése alapján az 1993. évi felsőoktatási törvény alapján megkezdett képzéseket – folyamatos képzésben – 2016. szeptember 1-jéig lehet változatlan szakmai követelmények, változatlan vizsgarend keretében, változatlan oklevél kiadásával befejezni. Azok hallgatói jogviszonyát, akik e határidőig nem szerezték meg végbizonyítványukat, e dátummal meg kell szüntetni. Azok a volt hallgatók, akik 2016. szeptember 1-jéig végbizonyítványt szereztek, 2018. szeptember 1-jéig tehetnek záróvizsgát. Az e törvénynek az egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények módosításáról szóló 2015. évi CXXXI. törvénnyel megállapított 112. § (5a) bekezdése hatálya alá tartozó volt hallgatókra e bekezdés szabályait alkalmazni kell, a 112 § (5a) bekezdése alapján a felsőoktatási intézmények által hozott döntéseket e bekezdésre tekintettel a volt hallgatók javára 2016. február 15-ig módosítani kell.

Mindezekre figyelemmel a fenti rendelkezések a panaszos esetében azt jelentik, hogy a tanulmányai kezdetekor hatályban volt szabályok értelmében az oklevél kiállítása érdekében mentesülhet a nyelvvizsgatételi kötelezettség alól, mert a hallgatói jogviszony létesítésekor a negyvenedik életévét betöltötte.

A fentiekre tekintettel azzal a jelzéssel fordultunk az intézmény vezetője felé: tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az általa vezetett felsőoktatási intézmény a fenti jogszabályi környezettel érintett eseteket felülvizsgálja.

Válaszlevelében a felsőoktatási intézmény vezetője arról tájékoztatott, hogy az üggyel kapcsolatos jelzésünket elfogadta, és annak megfelelően átadta panaszos részére az oklevelét. Ezen kívül intézkedett arról, hogy az intézmény felülvizsgálja, hogy a panaszoson kívül van-e olyan további hallgató, akit az ügyben küldött állásfoglalásunk érint. Tekintettel arra, hogy a felsőoktatási intézmény saját hatáskörben intézkedett az ügy megoldása érdekében, ezért az ügyet lezártuk. (79/2019/OJBIT)

Egy szülő gyermekére vonatkozóan, több hallgató pedig saját ügyében tanulási nehézségekre tekintettel az oklevél átvételéhez szükséges nyelvvizsgával kapcsolatban kapható mentesítésekről kérte hivatalunk tájékoztatását.

Tájékoztattuk a panaszosokat, hogy az Nftv. 49. § (8) bekezdése alapján a fogyatékossággal élő hallgató részére biztosítani kell a fogyatékossághoz igazodó felkészítést és vizsgáztatást, továbbá segítséget kell nyújtani részére ahhoz, hogy teljesíteni tudja a hallgatói jogviszonyából eredő kötelezettségeit. Indokolt esetben mentesíteni kell egyes tantárgyak, tantárgyrészek tanulása vagy a beszámolás kötelezettsége alól. Szükség esetén mentesíteni kell a nyelvvizsga vagy annak egy része, illetve szintje alól. A vizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni a segédeszköz – így különösen írógép, számítógép – alkalmazását, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását. Fontos azonban kiemelni, hogy az e bekezdés alapján nyújtott mentesítés kizárólag a mentesítés alapjául szolgáló körülménnyel összefüggésben biztosítható és nem vezethet az oklevél által tanúsított szakképzettség megszerzéséhez szükséges alapvető tanulmányi követelmények alóli felmentéshez.

A Kormány a fogyatékossággal élő hallgatókkal kapcsolatos intézményi feladatok végrehajtásának rendjét a végrehajtási rendelet 62-64. §-ai határozzák meg. A 62. § (1) bekezdése szerint a fogyatékossággal élő hallgató kérelmére a felsőoktatási intézménynek a tanterv előírásaitól részben vagy egészében eltérő követelményeket kell megállapítania, illetve – figyelemmel az Nftv. 49. § (8) bekezdésére – azok teljesítésétől el kell tekintenie a (2)-(7) bekezdésben foglalt kedvezmények közül legalább egy, szükség szerint több kedvezmény biztosításával, ha a fogyatékosságot igazoló szakvélemény megállapításai alapján kedvezmény, illetve mentesség biztosítható a hallgató számára.

A végrehajtási rendelet 62. § (2)-(7) bekezdései rendelkeznek a fogyatékossággal élő hallgató részére adható kedvezményekről. A rendelkezések értelmében a következő hallgatók esetében alkalmazhatóak kedvezmények és mentesítések: mozgáskorlátozott hallgató; hallássérült (siket, nagyothalló) hallgató; látássérült (vak, aliglátó, gyengénlátó) hallgató; beszédfogyatékos (diszfázia, diszlália, diszfónia, dadogás, hadarás, afázia, orrhangzós beszéd, dizartria, mutizmus, súlyos beszédészlelési és beszédmegértési zavar, centrális pöszeség, megkésett beszédfejlődés) hallgató; pszichés fejlődési zavarral küzdő hallgató (diszlexiás-diszgráfiás-diszortográfiás hallgató, a diszkalkuliás hallgató, a hiperaktív, figyelemzavarral küzdő hallgató, illetve a magatartásszabályozási zavarral (szocio-adaptív folyamatok zavaraival, az érzelmi kontroll, ön-, vagy mások felé irányuló agresszió, a szorongás, az én-szabályozás gyengeségét mutató magatartásjellemzők, az alkalmazkodóképesség, a célirányos viselkedés, az önszervezés, valamint a metakogníció eltérő fejlődésével) küzdő hallgató); továbbá autizmussal élő hallgató.

Lényeges kiemelni a végrehajtási rendelet 62. § (12) bekezdését is, amely szerint a nyelvvizsga vagy annak egy része, illetve szintje alóli mentesítés megilleti azt a fogyatékossággal élő volt hallgatót, aki záróvizsgát tett és hallgatói jogviszonya megszűnt, de a szakképzettség megszerzéséhez szükséges nyelvvizsga kötelezettségét nem teljesítette.

Az igazolás rendjére vonatkozó szabályokat a rendelt 63. § (1)-(3) bekezdése tartalmazza, amely szerint a fogyatékossággal élő hallgató (jelentkező) fogyatékosságának típusát a (2) vagy a (3) bekezdésben meghatározott szerv által kiadott szakértői véleménnyel igazolja. Ha a hallgató (jelentkező) fogyatékossága, sajátos nevelési igénye már a középfokú tanulmányok ideje alatt is fennállt, a fogyatékosság, sajátos nevelési igény a megyei (fővárosi) pedagógiai szakszolgálati intézmények, illetve azok megyei vagy országos szakértői bizottságként eljáró tagintézményei, valamint jogelődjeik közül a tanulási képességvizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok, és az országos szakértői és rehabilitációs bizottságok által kibocsátott szakértői véleménnyel igazolható, kivéve a felnőttoktatásban nem nappali munkarendben folytatott tanulmányokat, amely esetben az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálat és jogelődje, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Gyakorló Gyógypedagógiai és Logopédiai Szakszolgálat, Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézmény szakértői véleményével igazolható a fogyatékosság, sajátos nevelési igény. Ha a hallgató (jelentkező) fogyatékossága, sajátos nevelési igénye a középfokú tanulmányok ideje alatt nem állt fenn, a fogyatékosság a rehabilitációs szakértői szerv, illetve annak jogelődei által kibocsátott szakértői véleménnyel igazolható. Ezen szakértői szervekre vonatkozó információk, elérhetőségek megtalálhatók az egyes kormányhivatalok honlapján (www.kormanyhivatal.hu), a Rehabilitációs Ellátási és Szakértői Főosztály cím alatt.

E rendelkezések alapján a hallgatót tehát megilleti az a jog, hogy a fogyatékosság szakértői igazolása után kérelmezze a felsőoktatási intézménytől egyes követelmények alóli felmentését. A szakértői igazolás kiállítására azonban kizárólag a jogszabályban rögzített szerv jogosult, más szakemberek és szervek véleményei a mentesítési kérelem elbírálása során nem vehetőek figyelembe. Azt azonban, hogy a megfelelő szakvélemény benyújtását követően részben vagy egészben mentesíti-e a hallgatót az egyes kötelezettségek alól, a felsőoktatási intézmény dönti el a fent hivatkozott rendelkezések és a szervezeti és működési szabályzatában foglaltak alapján.

Felhívtuk a panaszosok figyelmét továbbá, hogy a speciális szükségletű vizsgázók esélyegyenlőségét megteremtő körülmények biztosításáról a nyelvvizsgát szervező intézményeknél helyben tájékozódhat.(71/2019/OJBIT, 327/2019/OJBIT, 567/2019/OJBIT)

Több panaszos családi körülményeire és fogyatékossággal összefüggésben érdeklődött az oklevél átvételéhez szükséges nyelvvizsga-követelmény feltételeiről. A panaszosokat fentiek alapján tájékoztattuk a jogszabályi rendelkezésekről és hivatalunk álláspontjáról. (472/2019/OJBIT, 672/2019/OJBIT)

Egy hallgató az idegennyelvi szigorlattal kapcsolatban kapható mentesítésről kért tájékoztatást. Beadványában előadta, hogy nyelvvizsga szintje alól már részben mentesítették. Fentiek szerint tájékoztattuk a hallgatót a fogyatékossággal élő hallgató lehetőségeiről. (692/2019/OJBIT)

Egy hallgató beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségeire tekintettel a felsőoktatási intézményeknél kapható idegennyelvi mentesítésekről kérte hivatalunk segítségét.

Felhívtuk a figyelmét arra, hogy a köznevelési törvény megkülönbözteti egymástól a sajátos nevelési igényű, illetve a beilleszkedési, tanulási magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló fogalmát. Ennek okán a tanulási zavar (mint a sajátos nevelési igény egy meghatározott kategóriája) és a tanulási nehézség (mint a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézség egy meghatározott kategóriája) szintén elkülönül egymástól. Tekintettel arra, hogy a felsőoktatási törvényben meghatározott fogyatékosság a köznevelési törvényben meghatározott sajátos nevelési igénynek felel meg, a köznevelési törvényben meghatározott tanulási nehézség nem minősül fogyatékosságnak, így arra a felsőoktatási intézménynél kedvezmény, mentesség nem adható. (626/2019/OJBIT)

A hallgató beadványában azzal kapcsolatban kért tájékoztatást, hogy mentesülhet-e a nyelvvizsga követelménye alól életkorára, illetve fogyatékosságára figyelemmel.

Az életkorra vonatkozó, továbbá a fogyatékossággal élő hallgatókra alkalmazandó fenti hivatkozásokon túl az alábbiakról tájékoztattuk a panaszost. A végrehajtási rendelet 62. § (6) bekezdése a) pontja rendelkezik a diszlexiás-diszgráfiás-diszortográfiás hallgató részére adható kedvezményekről. Eszerint pszichés fejlődési zavarral küzdő hallgató esetében alkalmazható kedvezmények a diszlexiás-diszgráfiás-diszortográfiás hallgatónál: az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsga vagy szóbeli helyett írásbeli vizsga; írásbeli vizsga esetén a nem fogyatékossággal élő hallgatókra megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési idő; a vizsgán a szükséges segédeszközök (különösen számítógép, írógép, helyesírási szótár, értelmező szótár, szinonima szótár) biztosítása; mentesítés a nyelvvizsga vagy annak egy része, illetve szintje alól. (133/2019/OJBIT)

Egy másik hallgató szintén tanulási nehézségeire, diszlexiájára tekintettel az oklevél átvételéhez szükséges nyelvvizsgával kapcsolatban kereste fel hivatalunkat.

Tájékoztattuk a kérdéskörre vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről. Az általa becsatolt szakértői vélemény diszlexiát állapított meg, és a következő kedvezményekről rendelkezett. A szakértői bizottság javasolta esetében a középfokú nyelvvizsga helyett az alapfokú nyelvvizsga teljesítése, továbbá a szóbeli nyelvvizsgán a „gépi szövegértés” (labor) feladat teljesítése helyett a szöveg élőszóval történő felolvasása, továbbá írásos teljesítés kapcsán 30 % többletidő biztosítása, egyéni méltányos bánásmód biztosítása mellett.

Mindezekre figyelemmel a szakértői bizottság nem támogatta a teljes felmentését a nyelvvizsga teljesítése alól, hanem kizárólag annak egyik szintje alól javasolt mentesítést, valamint további kedvezményeket. A megjegyzés további részében a nyelvvizsgázás alkalmával panaszos részére adható kedvezményeket sorolja a szakértői vélemény. A felsőoktatási intézmény kizárólag azon mentességek, kedvezmények megadásáról dönthet, amelyre a szakértői bizottság javaslatot fogalmaz meg. Tájékoztattuk a panaszost, hogy amennyiben úgy ítéli meg, hogy a szakértői bizottsági javaslatnál nagyobb fokú kedvezményre lenne jogosult, úgy a szakértői vélemény módosítását a szakértői bizottságnál kérelmezheti.

Tájékoztattuk továbbá a hallgatót, hogy a speciális szükségletű vizsgázók esélyegyenlőségét megteremtő körülmények biztosításáról a nyelvvizsgát szervező intézményeknél helyben tájékozódhat. (451/2019/OJBIT)

Egy hallgató diszkalkuliával kapcsolatban érdeklődött a lehetőségeiről az oklevél átvételéhez szükséges nyelvvizsgával szempontjából kapható mentesítésekről.

Fentieken túl tájékoztattuk a panaszost, hogy a végrehajtási rendelet 62. § (6) bekezdése b) pontja rendelkezik a diszkalkuliás hallgató részére adható kedvezményekről. Eszerint a pszichés fejlődési zavarral küzdő hallgató esetében alkalmazható kedvezmények a diszkalkuliás hallgatónál mentesítés a számítási feladatok alól, de az elméleti ismeretek megkövetelhetők, valamint a vizsgák alkalmával mindazon segédeszközök használata, amelyekkel a hallgató a tanulmányai során korábban is dolgozott (különösen táblázatok, számológép, konfiguráció, mechanikus és manipulatív eszközök), továbbá hosszabb felkészülési idő biztosítása. Ugyanezen § (10) bekezdése szerint indokolt esetben a hallgató kérelmére, a szakvélemény alapján a felsőoktatási intézmény a (2)-(7) bekezdésben szabályozott kedvezményektől eltérő, további vagy más kedvezményt is biztosíthat a hallgató részére. (585/2019/OJBIT)