BEVEZETŐ

2020 példa nélküli esztendeje a világ oktatástörténetének, talán a világháborúk idején zárt be ilyen sok iskola, és kényszerültek arra a diákok, hogy otthon maradjanak.

A világ számos helyén, így Magyarországon is digitális átállásnak, digitális munkarendnek hívtuk azt az új oktatási helyzetet, amelyben a tanulók és egyetemi hallgatók otthonaikból kapcsolódtak be az iskolák és egyetemek által szervezett digitális oktatási formákba. A felkészülésre rövid idő állt rendelkezésre úgy, hogy sok iskolában nem volt előzménye az online oktatásnak.

Azt az elején tisztázni érdemes, hogy amit a tavasszal csináltunk, az nem digitális oktatás volt. Arra ugyanis senki nem készült, hogy az iskolai oktatást teljes egészében fel kell váltani online oktatási formával. Számos kísérlet zajlott Magyarországon is arról, hogyan segítheti a digitális technológia a klasszikus pedagógiát, ám a teljes átállással nem tervezhetett senki.

Az első időszak a próbálkozásé volt mindenhol. Digitális platformokat kerestek az iskolák, lehetőség szerint ingyeneset, amelyen folytatható a megkezdett tanév. Iskolán belül is nehezen alakult ki konszenzus a platformokról, a hozzánk érkezett jelzések szerint a családok azt érzékelték, hogy váltogatniuk kell a megoldások között.

A közösségi média felületét is bevonták az oktatásba, sorra jöttek létre a csoportok, háttérbe szorítva az adatvédelmi szempontokat. Olyan felületeket kezdtek el használni, amelyek ingyenesek ugyan, de azért mert reklámokat tartalmaznak. Tanárok fényképeket, videókat kértek a tanulóktól, amellyel azok igazolhatták, hogy a kiadott feladatot teljesítették. Ezek a felvételek azonban magánlakásokban készültek, olyan elemeket is tartalmaztak (szülők, testvérek, nagyszülők, használati tárgyak, értékek) amelyek nem tartoznak az oktatáshoz.

Tapasztalnunk kellett, hogy a fogyatékossággal élő gyermekek esetében nem minden esetben pozitív hatású a digitális oktatás. A mozgásukban akadályozott tanulók fejlesztése nem történhet online módon, az autista, hiperaktív gyermekek otthoni oktatása nehéz helyzetbe hozta a családokat. Óriási energiákat kellett mozgósítani, hogy az oktatás elérje azokat is, akiknek nincs eszköze, vagy internet-hozzáférése. A járvány miatt sok aktív civil szervezet nem tudta segíteni a rászoruló családokat.

Összegezve a tavalyi tapasztalatokat elmondható, hogy a magyar oktatási rendszer jól vizsgázott. Sokan érezték, hogy ez Magyarország egyik legizgalmasabb innovációja, rengeteg olyan megoldás született a magyar iskolákban és egyetemeken, amelyet hasznosítani lehet a későbbiek során is. Kutatások indultak el, feltérképezve a digitális oktatást és zajlik a tapasztalatok összegzése, a jó gyakorlatok leírása. Sok iskolában tudják, hogy a digitális oktatást mire tudják jól használni, de azt is tudják, mire nem lehet használni.

Határozottan állítom, hogy a tanár presztízse nagyot nőtt a 2020-as esztendőben, rengeteg szülő most értette meg, mit is jelent tanítani. Az oktatási szereplők pedig sokat tanultak egymástól, generációk dolgoztak együtt, hogy sikerüljön a tanév.

A magyar érettségi 2020-ban sikeresen lezajlott, csak írásban vizsgáztak a diákok. Tekintettel arra, hogy az érettségi egyben egyetemi felvételi is, óriási jelentősége van ennek a sikernek. Munkatársaim feladata volt az érettségi vizsgákra vonatkozó politikai döntések gyűjtése, valamint a végrehajtott védelmi intézkedések feltérképezése egyes országokból, amelyeket továbbítottam a köznevelési államtitkárnak, elősegítve a magyar döntéshozatalt.

Az elkövetkező időszakban a tapasztalatokat kell összegezni, erről kell sok-sok szakmai vitát folytatni. A tanároknak, a diákoknak és a szülőknek is fontos a véleménye, ezek folyamatos begyűjtése elengedhetetlen.

Most kezdjük el tervezni a jövő iskoláját. Itt úgy lehet a pedagógia céljait elérni, hogy a digitális technológia senkit sem zár ki az oktatásból, tekintettel van az emberi méltóságra, a személyi szabadságjogokra, ezen belül a személyes adatok védelmére. Olyan közös tanulási folyamat ez, amelyekből mindannyian profitálhatunk.

Tartalomjegyzék