A koronavírus-járvány miatt a 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelettel 2020. március 11-én veszélyhelyzetet hirdetett ki a Kormány a járvány következményeinek elhárítása érdekében.

Ezt követően Orbán Viktor miniszterelnök személyesen jelentette be március 13-án, hogy – többek között – a köznevelési intézményekben új munkarendet vezetnek be. A másnap kihirdetett 1102/2020. (III. 14.) Kormányhatározat szerint 2020. március 16. napjától az iskolákban a nevelés-oktatás tantermen kívüli, digitális munkarendben került megszervezésre.

A digitális munkarend olyan módon került meghatározásra, hogy annak keretében a tananyag kijelölése, a tanulási folyamat ellenőrzése és támogatása a pedagógusok és a tanulók online vagy más, személyes találkozást nem igénylő kapcsolatában történik; a tananyag tantermen kívüli, digitális munkarend keretében történő átadása alkalmas legyen a tanuló tanulmányi követelményeinek teljesítésére. Az előbbiek végrehajtása érdekében sor került módszertani ajánlás kiadására; továbbá 2020. március 16. napjától a szülők igényei alapján, indokolt esetben munkanapokon biztosították a gyermekek, tanulók napközbeni kiscsoportos felügyeletét.

A Kormány 1101/2020. (III. 14.) Korm. határozata létrehozta a Koronavírus Oktatási Akciócsoportot, amely vezetőjének az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkárát, Dr. Maruzsa Zoltánt jelölte ki. A Kormány az Oktatási Akciócsoport feladataként a digitális távoktatáshoz szükséges szakmai és infrastrukturális feltételek biztosítását írta elő.

Dr. Maruzsa Zoltán 2020. április 2-án tett nyilatkozata szerint az Oktatási Akciócsoport az érettségi megszervezésén dolgozott. A helyzettel kapcsolatban elmondta, hogy több forgatókönyv is készült, a járványügyi helyzet alapján volt lehetséges ezek között döntést hozni, és a megfelelő ütemezést kiválasztani. Az Oktatási Akciócsoport vezetője még húsvét előttre ígérte, hogy az érettségivel kapcsolatos terveket nyilvánosságra hozzák.

Ezt követően, 2020. április 9-én az alábbiak szerint ismertette Dr. Maruzsa Zoltán a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs online sajtótájékoztatóján az Oktatási Akciócsoport érettségivel kapcsolatos javaslatait. Eszerint 2020 tavaszán csak az írásbeli érettségi vizsgákat tartanák meg. Hangsúlyozta, hogy az érettségi vizsgákat úgy kell megszervezni, hogy a köznevelési standardokon túl az megfeleljen a járványügyi helyzetnek, a biztonsági elvárásoknak és a felsőoktatási felvételi korrekt lebonyolíthatóságának is. Ezért egy helyiségben maximum 10 ember tartózkodhatott, megtartva egymás között a másfél méteres távolságot. Az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti előrehozott és szintemelő vizsgák törlését is javasolták, ezzel a 113 ezer jelentkezésből 30 ezerrel lehetett csökkenteni az érettségizők számát. Szóbeli vizsga megtartását csak ott javasolták, ahol az írásbeli vizsga megtartása nem lehetséges (pl.: felmentés esetén).

A vizsgák időzítéséről ekkor az államtitkár azt mondta, hogy ha a járványügyi helyzet romlik, akkor minél előbb, ha javul, akkor minél későbbre kell azokat ütemezni május-június folyamán. A sajtótájékoztató idején arra készültek, hogy május 4-én elkezdik a vizsgákat.

A nemzetközi helyzet tekintetében az államtitkár beszámolt arról is, hogy az európai országok vagy az év végi eredményekből számított jegyekkel adják ki az érettségi bizonyítványt, vagy technikailag egyszerűsítik, rövidítik a vizsgákat. Ismertetése szerint az európai uniós országok többsége még nem hozott döntést az érettségik lebonyolításának mikéntjéről.

Mindezeket követően 2020. április 16-án Gulyás Gergely miniszter a Kormányinfón adott tájékoztatást az érettségi vizsgákkal kapcsolatban. A Kormány megtárgyalta az Oktatási Akciócsoport javaslatait, és az alábbiak szerint döntött.

A 2020. május–júniusi vizsgaidőszak érettségi vizsgáinak kivételes rendelkezéseit a 119/2020. (IV. 16.) Korm. rendelet szabályozta. A rendelet szerint a 2020. május–júniusban megszervezésre kerülő érettségi vizsgaidőszakban az érettségi rendelet, a 2019/2020. tanév rendjéről szóló 11/2019. (VII. 3.) EMMI rendelet, valamint az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet (a továbbiakban: 40/2002. (V. 24.) OM rendelet) rendelkezéseit az e rendeletben foglalt eltérésekkel kellett alkalmazni.

Az írásbeli érettségi vizsgákat 2020. május 4. és 2020. május 21. között kellett lebonyolítani. Az így megszerzett érettségi vizsga a köznevelési törvény szerinti teljes értékű érettségi vizsgának minősül. A járványhelyzetre figyelemmel egyazon helyiségben írásbeli vizsgát tevő vizsgázók létszáma nem haladhatta meg a 10 főt.

Az érettségi vizsgatárgyak szóbeli és gyakorlati vizsgarészei nem kerültek megszervezésre, kivéve olyan vizsgatárgy esetében, amely középszinten csak szóbeli vizsgarésszel rendelkezik; ha a vizsgázó írásbeli vagy gyakorlati vizsga helyett szakértői vélemény és igazgatói döntés alapján szóbeli vizsgát tehet; mentesül az írásbeli vagy gyakorlati vizsga alól; ha szakértői döntés alapján a tanuló mentesítésre jogosult és szóbeli típusú nyelvvizsga egyenértékűséget kíván szerezni. Egyéb esetekben, az érettségi rendelet 45. §-ától és 54. §-ától eltérően a megfelelő fokú és típusú nyelvvizsga-egyenértékűséget a szóbeli vizsgarész teljesítése nélkül meg kellett állapítani. Testnevelés vizsgatárgyból szóbeli vizsgát kellett szervezni, míg vizuális kultúra vizsgatárgyból tett középszintű vizsga esetén a vizsgázó pontszámát az írásbeli vizsgarész alapján, gyakorlati vizsgarész nélkül kellett megállapítani.

Ha az írásbeli vizsgán a tanuló 12-25% között teljesített, szóbeli vizsgát tehetett. Az érettségi vizsga eredményét a megszervezett vizsgarészeken nyújtott teljesítmény alapján százalékos formában, egész szám meghatározásával kellett megállapítani, akkor is, ha a tanuló pótló vizsgára jelentkezett a korábbi vizsgaeredményének beszámítását kérve.

További járványellenes rendelkezés volt, hogy az érettségi vizsga megszervezésével összefüggő háttértevékenységek során történő kapcsolattartás módjának az elektronikus kommunikációt jelölte ki a Kormány.

Azért, hogy minél kevesebb vizsgázó legyen, az Oktatási Hivatal törölte az előrehozott és szintemelő érettségi vizsgákat, kivéve azon tanulókat, akik nem tudták a középiskola utolsó évfolyamát befejezni, illetve a közösségi szolgálat teljesítését igazolni, és ezért a rendes érettségi vizsgajelentkezéseit változtatták előrehozott érettségi vizsgára. Továbbá a középiskola befejező évfolyamán tanulóknak is volt lehetőségük a szintemelő vizsgáikat teljesíteni.

Törölték az érettségi vizsgajelentkezést azon vizsgázó esetében, aki nem jelent meg az érettségi vizsgán vagy elmulasztotta a projektmunka határidőre történő leadását. Így tehát ebben az esetben nem volt mód a javító vagy pótló vizsgára való utasításra.

A megváltozott helyzetre figyelemmel a jogszabály engedte az utólagos módosítást (emelt szintről középszintre, és kizárólag idegen nyelvből középszintről emelt szintre), vagy törlést az érettségi vizsgajelentkezéssel kapcsolatban. Az erre vonatkozó kérelem benyújtásának határideje 2020. április 21. A rendelet meghatározta továbbá a vizsgatárgyak dátumait, továbbá az egyes eljárási határidőket.

A rendelethez kapcsolódó részletes tájékoztatás megtalálható volt az Oktatási Hivatal https://www.oktatas.hu/kozneveles/erettsegi/2020tavaszi_vizsgaidoszak/tajekoztato_specialis_szabalyok#18 portálján. Eszerint célnyelvi civilizáció, bibliaismeret, judaisztika, népművészet, valamint hittan azok a vizsgatárgyak, amelyek középszinten csak szóbeli vizsgarésszel rendelkeznek. Gyakorlati vizsgatárgyak az alábbiak: informatika (mindkét szinten), informatikai ismeretek (mindkét szinten), mozgóképkultúra és médiaismeret (középszinten), távközlési ismeretek (mindkét szinten) és vizuális kultúra (csak emelt szinten). A projektmunkával érintett vizsgatárgyak a következők: ember- és társadalomismeret, etika (középszinten), emberismeret és etika (középszinten), gazdasági ismeretek (közép- és emelt szinten), mozgóképkultúra és médiaismeret (középszinten), nemzetiségi népismeret – horvát, német, roma/cigány, román, szerb, szlovák (középszinten), társadalomismeret (középszinten), valamint utazás és turizmus (középszint).

Dr. Maruzsa Zoltán az Operatív Törzs 2020. április 29-ei sajtótájékoztatóján az érettségi lebonyolításával kapcsolatban az alábbiakról adott tájékoztatást. Az első héten a vizsgák kilenc órakor kezdődtek, hogy a vizsgázók és a munkába közlekedők ne találkozzanak. A tömegközlekedési járatokat sűrítették, valamint a helyszínek közelében a forgalmat rendőrök segítették. A vizsgázóknak maszkot, a pedagógusoknak maszkot és kesztyűt, az intézményeknek kézfertőtlenítőt biztosították. Az intézmények takarítását is biztosították, a termeket szellőztették. Tehermentesítették a védett korosztályba tartozó pedagógusokat a vizsgáztatás alól. Elrendelték továbbá a bejáratok és kapuk nyitva tartását az akadálytalan belépés érdekében. Egy teremben maximum tíz vizsgázó lehetett, ők legalább másfél méterre ülhettek egymástól. A dolgozatokat pihentetést követően javították. Az ünnepi öltözettől is eltekintettek, bár ez eddig sem jogszabályon alapult. A környező országokból érkező vizsgázókat is fogadták.

Dr. Maruzsa Zoltán az országos tisztifőorvossal, Dr. Müller Ceciliával, a víruskutatásért felelős Jakab Ferenc professzorral és a legnevesebb járványügyi szakértőkkel egyeztetett, akik az érettségi vizsgák mielőbbi megtartását javasolták.

A hivatalunk által feldolgozott adatok alapján a különböző európai országok eltérő döntéseket hoztak az érettségi megszervezésére.

Szlovákiában az április végi bejelentés alapján nemcsak az írásbeli, hanem a szóbeli érettségit is eltörölték a koronavírus-járvány miatt. A középiskolások ehelyett az elmúlt négy évben megszerzett jegyek átlaga alapján kapták meg a végső értékelést az érettségi bizonyítványban.

Ausztriában az április 20-ai hírek szerint az érettségi vizsgák időpontját két héttel későbbre tolták, ezáltal a tanulóknak három hét felkészülési idő állt rendelkezésükre. Az érettségire május 26. és 29. között, illetve június 3-án kerülhetett sor. A 2020. évi vizsga abban különbözött a megszokottól, hogy a tanulók legfeljebb három tantárgyból tehettek érettségi vizsgát írásban. A végső vizsgajegy megállapítása a végzős osztályok korábban elért iskolai teljesítményének beszámításával történt. Az arány: 70 % (vizsga) és 30 % (osztályzatok). Szóbeli érettségi vizsgát azok a tanulók tehettek, akik az adott tantárgyból elégtelen érdemjegyet szereztek, és javítani kívántak.

Szlovéniában a kormány május első napja után megvizsgálta, és az aktuális járványügyi helyzet függvényében döntött arról, hogy az érettségi előtt álló diákok visszatérhetnek-e az iskolákba.

Szerbiában a hazaitól eltérő oktatási rendszer szerint tanulnak a diákok, így a próba-kisérettségi megtartásának vonatkozásában kellett döntést hozniuk. Az április közepi döntés értelmében Szerbiában a próba-kisérettségit online formában szervezték meg.

Romániában az április végi bejelentés alapján a koronavírus-járvány terjedése ellen elrendelt szükségállapot május 15-i megszűnése után sem nyitották meg az iskolákat és az egyetemeket. A végzős évfolyamok (8., 12. osztályosok) a június 2–12. közötti periódusban visszatérhettek az iskolákba gyakorolni a vizsgákra. A képességvizsga 2020. június 15-én kezdődött, az érettségi június 22-én, ez utóbbi esetében először az írásbeliket szervezték meg, majd a szóbeliket. A gyermekek biztonsága érdekében óvintézkedéseket hoztak, a fertőtlenített tantermekben legfeljebb 10 tanuló tartózkodhatott egyszerre, a távolságtartás szabályait betartva.

Ukrajnában 2020. május 11-től kezdődően szakaszokban tervezték a karantén feloldását. A második szakasz keretében újraindult a tanítás az iskolák kibocsátó osztályaiban, illetve a felkészülés a ZNO-ra (érettségi és egyben felvételi forma). Erre akkor nyílhatott lehetőség, amennyiben az új esetek száma egymást követő 10 napon át folyamatosan csökken, beáll, avagy nő a gyógyult betegek száma.

Lengyelországban április elején jelentette be a kormányfő, hogy az érettségi vizsgákat elhalasztják. A döntés értelmében az eredetileg májusra tervezett érettségi vizsgákat leghamarabb júniusban tarthatták meg, ezek időpontjáról a diákokat legalább egy hónappal korábban értesítették.

Csehországban az oktatásügyi miniszter április közepi nyilatkozata szerint az általános iskolások többsége május második felében térhetett vissza a padokba. A végzős középiskolások számára lehetővé tették az érettségi vizsgákat, az egyetemek és főiskolák végzős hallgatói számára pedig az államvizsgákat.

Németország bajorországi tartományában az érettségi vizsgák megkezdését 2020. április 30-ról 2020. május 20-ra kellett halasztani. Berlinben 2020. április 20-tól kezdődtek az érettségi vizsgák. Az április elején közzétett információk alapján különleges szabályokat hoztak a vizsgák lebonyolítására. Tantermenként a jelenlévő tanulók számát 10 főben maximalizálták, illetve előírták fertőtlenítőszerek, egyszer használatos kesztyűk használatát, továbbá a távolságszabályok (1,5 - 2 méter) betartását. A diákokat előzetesen tájékoztatták, hogy mely időkereten belül tartózkodhatnak az iskolában. Az érettségi vizsga megkezdése előtt a tanulóknak alá kellett írniuk, hogy vállalják és betartják az összes szabályt, továbbá, hogy nincsenek előírt hatósági karanténban, és nem állnak kapcsolatban koronavírussal megfertőződött személlyel.

Az egyes európai országok különböző módokon reagáltak és hoztak döntéseket az érettségi vizsgák lebonyolításáról. Egyértelmű ugyanakkor az is, hogy nem volt olyan megoldás, mely kizárólagos mintaként szolgálhatott volna a hazai érettségi kapcsán.

A kialakult helyzettel kapcsolatban fontos hangsúlyozni, hogy az érettségi és a felvételi ezer szállal kötődik egymáshoz. Az érettségi rendszer 2005-ös átalakítását követően a magyar oktatás rendszerében az érettségi vizsga kiemelten fontos, mivel az érettségi vizsgán nyújtott teljesítmény alapján történik központilag a besorolási döntés, és ezáltal az egyetemi felvételi döntés meghozatala.

Magyarország Alaptörvényének Szabadság és Felelősség című fejezete XI. cikke kimondja, hogy minden magyar állampolgárnak joga van a művelődéshez. Magyarország ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező alapfokú, az ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú, valamint a képességei alapján mindenki számára hozzáférhető felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők törvényben meghatározottak szerinti anyagi támogatásával biztosítja.

A művelődéshez való jogon túl a további alapvető jogokról az Alaptörvény a Szabadság és felelősség című részben rendelkezik. A XV. cikk (4)-(5) bekezdései szerint Magyarország az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás megvalósulását külön intézkedésekkel segíti. Magyarország külön intézkedésekkel védi a családokat, a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket. A XVI. cikk (1) bekezdése szerint minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. A XVII. cikk (3) bekezdése szerint minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez. A XX. cikk (1) bekezdése alapján mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez.

Fontos kiemelni, hogy 2020. március 11-től különleges jogrend volt hatályban, a Kormány veszélyhelyzetet hirdetett ki. Az Alaptörvény az alábbiak szerint rendelkezik a veszélyhelyzetről az 53. (1)-(4) bekezdéseiben. A Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be. A Kormány a veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. A Kormány (2) bekezdés szerinti rendelete tizenöt napig marad hatályban, kivéve, ha a Kormány – az Országgyűlés felhatalmazása alapján – a rendelet hatályát meghosszabbítja. A Kormány rendelete a veszélyhelyzet megszűnésével hatályát veszti. E különleges jogrend keretében alkotta meg a Kormány az érettségi vizsgák lebonyolítására vonatkozó szabályokat.

Összegezve a vizsgálatot megállapítottuk, hogy az érettségi megszervezéséről szóló döntést folyamatosan segítették a járványügyi szakemberek, az akciócsoportok és az Operatív Törzs. A járványügyi szakemberek ezen jelentés elkészültéig az érettségi vizsgák mielőbbi megtartását javasolták.

A különleges jogrend keretén belül hozott rendelkezések azt szolgálták, hogy az érettségi vizsgák megfeleljenek az Alaptörvény rendelkezéseinek, nevezetesen biztosítsák a művelődéshez való jogot a köznevelésben és a felsőoktatásban is, és érvényesüljön az esélyegyenlőség. A fogyatékossággal élők jogait biztosította az a rendelkezés, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók szóbeli vizsgát tehettek.

A köznevelési államtitkár által ismertetett feltételek a biztonságos vizsgázást szolgálták, amellyel védték a tanulók és a tanárok egészségét, biztonságát és méltóságát.

A Kormány rendeletében alapos indoknak nevezte a kijárási korlátozás szempontjából a vizsgázást, a közlekedési vállalatok különleges megoldásokkal segítették a vizsgák lebonyolítását, a rendőrség pedig segítette a forgalmat az iskolák környékén.

A tanulók bármikor dönthettek úgy, hogy mégsem vizsgáznak, e döntésüket nem kellett indokolniuk. A felelős döntésükhöz minden információ a rendelkezésükre állt.

A fentiek figyelembevételével megállapítottuk, hogy az érettségi vizsgák megszervezése nem sértett oktatási jogot. A járványügyi szakemberek javaslatai alapján született feltételek mindegyike az élet, testi épség, egészség védelmében született, ezek betartása minden résztvevőnek elemi érdeke volt.

A 2020-as érettségi vizsgák megszervezésére olyan körülmények között került sor, amelyre nem volt példa a második világháború óta. Tanárok, diákok és szülők, tankerületek, kormányhivatalok és minisztériumok szoros és felelősségteljes együttműködésére volt szükség, hogy sikeresek lehessünk. Orvosok, kutatók segítették folyamatosan a döntéshozókat, a rendőrök, busz- és villamosvezetők munkája támogatta a diákokat.

Álláspontunk szerint mindenki igyekezett minden segítséget és támogatást megadni a tanulóknak, hogy sikeres érettségi és felvételi vizsgát tegyenek. (XIII/292/2020/OJBIT)

Hivatalunkhoz több panasz érkezett tanulóktól és szülőktől egyaránt az előrehozott érettségire vonatkozó jogszabályi változásokkal összefüggésben. A panaszosok a kérdéskörrel kapcsolatban kifogásolták, hogy többéves felkészülést követően mégsem tehetnek informatikából előrehozott érettségi vizsgát, mert előzetesen hiába teljesítik osztályozó vizsgával a tantárgyra meghatározott követelményeket, a jogszabályi változás miatt elesnek ettől a lehetőségtől, mivel a 12. évfolyamban az érintett iskolákban a pedagógiai program szerint még oktatják az informatika tantárgyat.

Az érettségi rendelet 9. § (3) bekezdése 2019. november 28-ig az alábbi rendelkezést tartalmazta: „előrehozott érettségi vizsga a tanulói jogviszony fennállása alatt, a helyi tantervben a jelentkező számára az adott tantárgyra vonatkozóan meghatározott követelmények teljesítését követően a középiskolai tanulmányok teljes befejezését megelőző első vagy második tanév május-júniusi vizsgaidőszakában első alkalommal letett érettségi vizsga, amelyre a 12. § (1) bekezdésében meghatározott idegen nyelvekből, továbbá informatikából kerülhet sor. Előrehozott érettségi vizsga továbbá a 12. § (15)-(16) bekezdésben meghatározott vizsga.”

Ezen rendelkezést módosította az egyes köznevelési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 278/2019. (XI. 21.) Korm. rendelet, így az érettségi rendelet 9. § (3) bekezdésének a 2019. november 29. és december 19. közötti időállapota szerint előrehozott érettségi vizsga a tanulói jogviszony fennállása alatt, az érettségi bizonyítvány megszerzése előtt egyes érettségi vizsgatárgyból első alkalommal letett érettségi vizsga, amely letehető a 12. § (1) bekezdésében meghatározott idegen nyelvekből, kizárólag a középiskolai tanulmányok teljes befejezését megelőző első vagy második tanév vizsgaidőszakaiban, továbbá olyan érettségi vizsgatárgyból, amelyeknél a tanuló számára az adott vizsgatárgy vizsgájára való jelentkezés feltételeinek teljesítéséhez szükséges tantárgy, tantárgyak tanítása a középiskola helyi tanterve szerint a középiskolai tanulmányok befejezését megelőző tanévek valamelyikében lezárul, az adott tanév sikeres befejezését követő első vizsgaidőszakban.

Ezt követően az egyes köznevelési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 321/2019. (XII. 19.) Korm. rendelet ismét módosította a fenti rendelkezést, így 2019. december 20-tól az érettségi rendelet 9. § (3) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik: előrehozott érettségi vizsga a tanulói jogviszony fennállása alatt, az érettségi bizonyítvány megszerzése előtt egyes érettségi vizsgatárgyból első alkalommal letett érettségi vizsga, amely letehető a 12. § (1) bekezdésében meghatározott idegen nyelvekből, kizárólag a középiskolai tanulmányok teljes befejezését megelőző első vagy második tanév vizsgaidőszakaiban, továbbá olyan érettségi vizsgatárgyból, amelyeknél a tanuló számára az adott vizsgatárgy vizsgájára való jelentkezés feltételeinek teljesítéséhez szükséges tantárgy, tantárgyak tanítása a középiskola helyi tanterve szerint a középiskolai tanulmányok befejezését megelőző tanévek valamelyikében lezárul, először a középiskolai tanulmányok teljes befejezését megelőző első vagy második tanév május-júniusi vizsgaidőszakában, valamint az azt követő vizsgaidőszakokban.

A panaszosok azt sérelmezték, hogy az erőfeszítéseik hiábavalóak voltak az előrehozott informatika érettségi vizsgára vonatkozóan, és nem érvényesült a szabályozás megváltoztatásával kapcsolatban a kellő felkészülési idő garanciája.

A panaszosok által jelzett ügyben vizsgálatot indítottunk, melynek keretében az Emberi Erőforrások Minisztériumának Köznevelésért Felelős Államtitkárságához fordultunk.

Az államtitkárság nyilatkozatában kifejtette, hogy az érettségi rendelet 2019. december 20-ától hatályos módosítása kiszélesítette az előrehozott érettségi vizsgák lehetőségét azzal, hogy egyrészt az őszi vizsgaidőszakban is lehetőséget biztosít előrehozott érettségi vizsga letételére, másrészt, hogy a helyi tantervben meghatározott követelmények teljesítését követően az informatikán kívül egyéb pl. kémia, földrajz, stb. tantárgyakból is lehetőség nyílik előrehozott érettségi vizsgát tenni az érettségi rendelet módosított 9. § (3) bekezdése szerint. Az előrehozott érettségi vizsga módosításával tehát nem volt cél az informatika érettségi tantárgy előrehozott vizsgáztatási gyakorlatának megváltoztatása.

A köznevelési terület nyilatkozatában nem tért ki arra az esetre, mikor az informatika tantárgy oktatása a helyi tanterv rendelkezései alapján a 12. évfolyamig kötelező.

A rendelkezésünkre álló dokumentumok és a jogszabályok összevetése kapcsán megállapítottuk, hogy az érettségi rendelet módosítása következtében azon tanulók, akik számára iskolájuk helyi tanterve értelmében az informatika tanulása a 12. évfolyamig kötelező, elesnek attól a lehetőségtől, hogy előrehozott érettségi vizsgát tegyenek a tantárgyból. E tanulók a korábbi szabályozás alapján tervezték meg és kezdték el a felkészülést az előrehozott érettségire. Mivel a jogszabály hatálybalépése (2019. december 20.), úgy zárta ki őket az előrehozott érettségi vizsgára jelentkezésből, hogy esélyük sem lehetett felkészülni a megváltozott előírások betartására.

A fentiekre hivatkozással megállapítottuk, hogy a jogszabály módosításának azonnali hatályba léptetése nem adott elegendő felkészülési időt az érintettek számára. Ennek következtében sérültek azon tanulók jogai, akik elestek az előrehozott érettségi vizsga letételének lehetőségétől.

A fentiekre tekintettel jogalkotási javaslattal fordultunk az emberi erőforrások minisztere felé, hogy az érettségi vizsga szabályainak módosításakor mindig biztosított legyen a tanulók, érintettek számára a megfelelő felkészülési idő. A javaslatunk azért volt jövőre irányuló, mert az aktuális érettségi vizsgára történő jelentkezés határidejéig már nem volt mód a jogszabály módosítására. Egyúttal azt is kezdeményeztük, hogy vizsgáltassa meg a jogsérelem orvoslásának lehetséges módozatait.

A jogalkotási javaslatunkat követően az érettségi rendelet 2020. szeptember 1-től hatályos rendelkezése rendezte az informatika előrehozott érettségi vizsgára jelentkezők helyzetét. Az e dátumtól hatályos 9. § (3) bekezdés a) pontja szerint előrehozott érettségi vizsga a tanulói jogviszony fennállása alatt, az érettségi bizonyítvány megszerzése előtt egyes érettségi vizsgatárgyból első alkalommal letett érettségi vizsga, amely letehető a 12. § (1) bekezdésében meghatározott idegen nyelvekből, informatikából a középiskolai tanulmányok teljes befejezését megelőző második tanév május-júniusi vizsgaidőszakában, valamint az azt követő vizsgaidőszakokban, így tehát a tanulóknak az informatika tantárgyból ismételten lehetségessé vált előrehozott érettségi vizsgát teljesíteni. (XIII/66/2020/OJBIT, XIII/103/2020/OJBIT)

Egy panaszos az érettségi tételek rendelkezésre bocsátásával összefüggésben kérte hivatalunk tájékoztatását. A beadványozót a következőkről tájékoztattuk.

A köznevelési törvény 72. § (5) bekezdésének b) és d) pontjai szerint a szülő joga különösen, hogy gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon, továbbá hogy írásbeli javaslatát a nevelési-oktatási intézmény vezetője, a nevelőtestület, az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, a pedagógus megvizsgálja, és arra a megkereséstől számított tizenöt napon belül az óvodaszéktől, iskolaszéktől, kollégiumi széktől legkésőbb a tizenötödik napot követő első ülésen érdemi választ kapjon. A szülői tájékoztatás eszköze tipikusan a napló, a tájékoztató füzet, a szülői értekezlet, a fogadó óra, a pedagógusok egyéni fogadó órája.

Beadványával kapcsolatban tájékoztattuk a panaszost, hogy a köznevelési törvény 9. § (2) bekezdése szerint a tanuló érettségi vizsgára történő felkészítése a kötelező tanórai foglalkozások keretében történik. Az érettségi vizsgára történő felkészülést az iskola a választható tanórai foglalkozások keretében segíti.

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7. § (1) bekezdés bg) és bh) pontjai szerint az iskola pedagógiai programja meghatározza középiskola esetén azon választható érettségi vizsgatárgyak megnevezését, amelyekből a középiskola tanulóinak közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését az iskola kötelezően vállalja, továbbá annak meghatározását, hogy a tanulók milyen helyi tantervi követelmények teljesítése mellett melyik választható érettségi vizsgatárgyból tehetnek érettségi vizsgát; középiskola esetén az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témaköreit.

Az érettségi tételekre vonatkozó szabályok tehát az intézmény pedagógiai programjában szerepelhetnek, javasoltuk a panaszosnak, hogy tanulmányozza azokat. Tájékoztattuk továbbá a beadványozót, hogy az ember- és társadalomismeret, etika, továbbá az emberismeret és etika tantárgyakra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket a 40/2002. (V. 24.) OM rendelet tartalmazza.

A panaszost a jogszabályi rendelkezéseken túl tájékozattuk jogorvoslati lehetőségeiről. (XIII/167/2020/OJBIT)

Egy panaszos megsemmisült érettségi bizonyítványával kapcsolatban kérte hivatalunk segítségét. Kérdésével összefüggésben a beadványozót az alábbiakról tájékoztattuk.

Az érettségi rendelet 51. § (1)-(4) bekezdései szerint az elveszett, megsemmisült érettségi bizonyítványról, tanúsítványról másodlatot lehet kiállítani, a törzslap alapján. A másodlatban mindazokat az adatokat fel kell tüntetni, amelyek az érettségi bizonyítványban szerepeltek. A másodlatot a kiállításra jogosult intézmény vezetője írja alá, és látja el az intézmény körbélyegzőjének lenyomatával. Ha törzslap hiányában másodlat nem állítható ki, a középiskolai bizonyítványban szereplő záradék alapján a vizsgabizottságot működtető intézmény – kérelemre – igazolást állít ki arról, hogy az érettségi vizsgát sikeresen letették, és az érettségi bizonyítványt kiállították. Az Oktatási Hivatal az érettségi bizonyítványok kiadásáról készített központi nyilvántartás alapján – kérelemre – igazolványt állít ki arról, hogy az érettségi vizsgát sikeresen letették, és az érettségi bizonyítványt kiállították. Az igazolványért – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kiállítás napján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) húsz százalékának megfelelő díjat kell befizetni az Oktatási Hivatal számlájára. A (1)-(2) bekezdésben szabályozott okiratokat a bizonyítvány tulajdonosának kérésére, továbbá az Nkt. 41. § (5) bekezdésében felsoroltak megkeresésére lehet kiállítani. A b) pont alapján kiállított bizonyítvány kiállítása ingyenes. A (2) bekezdésben szabályozott eljárás során megállapítható díj esetében alkalmazni kell az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. §-át, 81. §-át és 88. §-át. (XIII/68/2020/OJBIT)

Egy panaszos azzal kapcsolatban nyújtott be panaszt, hogy a 2020. évi általános felvételi eljárásban emelt szintű érettségi meglétét írták elő, azonban ennek hiányában a panaszos korábban szerzett érettségi eredményeivel nem sikerült felvételt nyernie felsőoktatási intézménybe. A panaszos szerint ez hátrányos a korábban érettségi vizsgát teljesített jelentkezőkre. Az érintetteket nem értesítették időben a változásról.

A felsőoktatási felvételi eljárásra történő jelentkezéssel kapcsolatban a felvételi rendelet 23. § (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy alapképzésre, osztatlan képzésre – az (1) bekezdésben foglaltak mellett, a (4) bekezdésben szabályozott kivétellel – az a jelentkező vehető fel, aki legalább egy emelt szintű érettségi vizsgát tett, vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevéllel rendelkezik.

Ezen rendelkezést még a felvételi rendelet módosításáról szóló 335/2014. (XII. 18.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése kívánta bevezetni 2020. január 1-től az alábbiak szerint:

„A Rendelet 23. §-a a következő (3) és (4) bekezdésekkel egészül ki: Alapképzésre, osztatlan képzésre – az (1) bekezdésben foglaltak mellett, a (4) bekezdésben szabályozott kivétellel – az a jelentkező vehető fel, aki
a) legalább B2 szintű, általános nyelvi, komplex nyelvvizsgával vagy azzal egyenértékű okirattal rendelkezik és
b) legalább egy emelt szintű érettségi vizsgát tett vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevéllel rendelkezik.”

Ez a rendelkezés még a hatályba lépés előtt módosításra került a felsőoktatási felvételi eljárással összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 261/2019. (XI. 14.) Korm. rendeletben. A fent hivatkozott jelenleg hatályos szabályozással rendelte hatályba léptetni a rendelkezést 2019. szeptember 15-től. Így tehát az eredeti koncepcióból kikerült az idegennyelvi kötelezettség.

A 2019. december 19-én közzétett 2020. évi felsőoktatási felvételi tájékoztató (a továbbiakban: Tájékoztató) „Felvételi követelmény: emelt szintű érettségi vizsga” című 2.1. pontja szerint alapképzésre és osztatlan mesterképzésre az a jelentkező vehető fel, aki legalább egy emelt szintű érettségi vizsgát tett, vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevéllel rendelkezik.

A fenti követelmény már 2014. december 18-án, a 2014. évi 179. számú Magyar Közlönyben kihirdetésre került, a jelenleg hatályos szabályozás pedig mind a jogszabályok, mind a Tájékoztatóban megjelent információk alapján megismerhetőek voltak a felsőoktatási intézménybe jelentkezők számára.

A korábban felsőfokú végzettséget szerzőkre vonatkozóan azonban a következő kiegészítő rendelkezések is alkalmazhatóak. A felvételi rendelet 15. § (6) bekezdése alapján a felsőfokú végzettséggel rendelkező jelentkezőket – amennyiben alapképzésre, osztatlan képzésre vagy felsőoktatási szakképzésre jelentkeznek – a felsőoktatási intézmények a Tájékoztatóban közzétett módon a felsőfokú végzettséget tanúsító oklevél alapján, az emelt szintű érettségi követelménytől való eltekintéssel is rangsorolhatják. Ebben az esetben az oklevélért adható pontot az oklevél minősítése szerint a 14. § (5) bekezdésében, illetve a 23. § (1) bekezdésében megállapított ponthatár és 400 pont között arányosan kell megállapítani. Az így kapott pontszámhoz a jelentkező által elért összpontszám meghatározása érdekében hozzá kell adni a 20-21. §-ban és a 24. § (1) bekezdésében meghatározott többletpontokat. A jelentkezési kérelem csak akkor minősül a 11. § (2) bekezdés b)-d) és g) pontjai szerint hiányosnak, ha a jelentkező az érettségi bizonyítványa és a középiskolai bizonyítványa alapján is kéri a pontszámítás elvégzését.

A felvételi rendelet 17. § (8) bekezdés a) pontja szerint a jelentkező a központi felvételi eljárásban a jelentkezés feltételeként meghatározott emelt szintű tantárgyi érettségi vizsgakövetelmény feltételét – a felvételi eljárás részeként a felsőoktatási intézmény által szervezett – legalább 45%-os eredményű felsőoktatási felvételi szakmai vizsgával is teljesítheti, ha az adott tantárgyból a kétszintű érettségi vizsga bevezetése előtt szerzett magyar érettségi bizonyítványában vizsgaeredménnyel rendelkezik.

Így tehát a 2005 előtt érettségit tett felsőoktatási intézménybe jelentkező az emelt szintű érettségi vizsga teljesítését kiválthatja egy felsőfokú oklevéllel, illetve a felsőoktatási intézmény által szervezett felsőoktatási felvételi szakmai vizsgával is. (XIII/420/2020/OJBIT)

Egy panaszos azzal kapcsolatban kérte hivatalunk tájékoztatását, hogy a 2020-as felvételi eljárás során alapképzésre jelentkezésnél szükséges-e az emelt szintű érettségi. Tájékoztattuk, hogy a kérdéskörre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket a felvételi rendelet tartalmazza. A felvételi rendelet 6. § (2) bekezdés a) pontja szerint a Tájékoztató az adott intézmény által meghirdetett alapképzési szakokra és az osztatlan képzésekre vonatkozóan tartalmazza a 3. melléklet alapján azt, hogy milyen érettségi vizsgatárgyból kell emelt szintű érettségi vizsgát teljesíteni jelentkezési feltételként.

A felvételi rendelet 23. § (3) bekezdése szerint alapképzésre, osztatlan képzésre – az (1) bekezdésben foglaltak mellett, a (4) bekezdésben szabályozott kivétellel – az a jelentkező vehető fel, aki legalább egy emelt szintű érettségi vizsgát tett, vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevéllel rendelkezik.

A felvételi rendelet 3. melléklet 2. pont 12. alpontja az államtudományi képzési területen katonai vezetői alapképzési szak esetében az alábbi emelt szintű érettségi követelményt határozza meg: a felsorolt tárgyak közül egyet emelt szinten kell teljesíteni: belügyi rendészeti ismeretek, katonai alapismeretek, magyar nyelv és irodalom, történelem, szakmai előkészítő vizsgatárgy (rendészeti alapismeretek), ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy (rendészet ismeretek, rendészeti és közszolgálati ismeretek, honvédelmi ismeretek). A nemzetközi biztonság- és védelempolitikai alapképzési szakon a felsorolt tárgyakon kívül a következő tárgyak közül egyet emelt szinten kell teljesíteni: angol nyelv, földrajz, matematika. A nemzetközi igazgatási alapképzési szakon a felsorolt tárgyakon kívül a következő tárgyak közül egyet emelt szinten kell teljesíteni: angol nyelv, francia nyelv, német nyelv, olasz nyelv, orosz nyelv, spanyol nyelv, matematika, szakmai előkészítő vizsgatárgy [közgazdasági alapismeretek (üzleti gazdaságtan vagy elméleti gazdaságtan)], ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy [közgazdaság ismeretek, közgazdasági ismeretek].

A közigazgatás-szervező alapképzési szakon a felsorolt tárgyakon kívül a következő tárgyak közül egyet emelt szinten kell teljesíteni: szakmai előkészítő vizsgatárgy [informatikai alapismeretek, közgazdasági alapismeretek (üzleti gazdaságtan vagy elméleti gazdaságtan)], ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy (informatika ismeretek, informatikai ismeretek, közgazdaság ismeretek vagy közgazdasági ismeretek). Az állami légiközlekedési, a bűnügyi igazgatási, a bűnügyi, a katasztrófavédelem, a katonai gazdálkodási, a katonai logisztika, a katonai üzemeltetés, a katonai vezetői, a nemzetbiztonsági, a polgári nemzetbiztonsági alapképzési szakokon a felsorolt tárgyakon kívül emelt szinten kell teljesíteni: matematika.

Javasoltuk továbbá a beadványozónak, hogy tanulmányozza a 2020 szeptemberében induló képzésekre vonatkozó felsőoktatási felvételi tájékoztatót, amelynek 2.1. pontja rögzíti a felvételi követelményt az emelt szintű érettségi vizsgára. (XIII/5/2020/OJBIT)

Egy panaszos szerint hátrányos megkülönböztetésben részesülnek azon jelentkezők, akik orvosi, fogorvosi vagy gyógyszerészeti szakokra kívánnak felvételizni, tekintettel arra, hogy eggyel több érettségi vizsgát szükséges teljesíteniük. A panaszos szerint azzal lehetne enyhíteni a követelményeken, ha a nyelvvizsga követelményt teljesítők az idegennyelvi érettségi alól mentesítést kapnának.

A beadványozót tájékoztattuk, hogy a felvételi rendelet szabályozza – többek között – a felsőoktatásba belépés feltételeit, amely feltételek meghatározása szakmai egyeztetés eredménye. A felvételi rendelet 23. § (1) és (3) bekezdése szerint alapképzésre, osztatlan képzésre – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – csak az a jelentkező vehető fel, akinek a 19. §, 20. § és a 21. § (1) bekezdés j) pontja szerint járó többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül számított pontszáma eléri vagy meghaladja a 280 pontot. Alapképzésre, osztatlan képzésre – az (1) bekezdésben foglaltak mellett, a (4) bekezdésben szabályozott kivétellel – az a jelentkező vehető fel, aki legalább egy emelt szintű érettségi vizsgát tett, vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevéllel rendelkezik. Mindezekre figyelemmel a nyelvvizsga nem alapkövetelmény a felsőoktatási felvételi eljárás során.

Áttekintve a panaszos által jelzetteket, álláspontunk szerint a panaszos által leírtak jogsérelmet nem, azonban érdeksérelmet okoznak, ezért továbbsegítettük, hogy a jogszabály módosítását mely fórumoknál kezdeményezheti. (XIII/47/2020/OJBIT)

Egy panaszos előadta, hogy szeretne jelentkezni keresztféléves alapképzésre. A jelenlegi szabályozás szerint felsőoktatási alapképzéshez legalább egy emelt szintű érettségire van szükség, vagy a hagyományos érettségivel rendelkezőknek felsőoktatási felvételi szakmai vizsgára is lehetősége van.

A kétszintű érettségi 2005-ben került bevezetésre, azonban az akkor 13. évfolyamosoknak (köztük a panaszosnak is) még a hagyományos érettségit kellett teljesíteni, így ezen tanulókra a kétszintű bevezetés nem vonatkozott. A panaszos ezen érettségin érdemjegyeket, és nem százalékos besorolást kapott.

A beadvány szerint a felvi.hu oldalon a keresztféléves jelentkezés megnyitásakor a jelentkező elkezdte beírni az adatait, így az érettségi megszerzésének évét, és ez alapján vitte tovább a rendszer, százalékos besorolásokat kérve, illetve nem kínálta fel a szakmai vizsga lehetőségét, mert úgy értelmezte, hogy mivel azt 2005-ben teljesítette, így a panaszosnak kétszintű érettségije van.

A beadványozó felvette a kapcsolatot az Oktatási Hivatallal, ahonnan annyi visszajelzést kapott, hogy a jogszabály szerint, akik 2005-ben vagy azután érettségiztek, nincs lehetőségük a felvételi szakmai vizsgára. Emellett nemcsak a szakmai vizsga lehetőségétől esett el a panaszos, de nem tudta a százalékos besoroláshoz átváltani az érdemjegyeit sem.

A panasszal kapcsolatban felmerült az oktatási jogsérelem, így a vizsgálatot megindítottuk, és az Oktatási Hivatalhoz fordultunk. A panaszos ismételt megkeresésében azonban arról informált, hogy helyzete az Oktatási Hivatalnál rendeződött, módosították a felvi.hu-t, ezért felvételi eljárásba jelentkezése elől elhárult az akadály. Tekintettel arra, hogy a panasza megoldódott, ezért az ügyet lezártuk. (XIII/541/2020/OJBIT)

Beadványában egy panaszos jelezte, hogy jelentkezett a 2020. évi általános felsőoktatási felvételi eljárásba. A felvételi során a gyermekek otthongondozási díja alapján többletpontot kívánt érvényesíteni, azonban kérelmét elutasították.

A Nftv. 41. § (1) bekezdés b) pontja szerint a Kormány gyermekük gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon lévők, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesülők esélyegyenlőségét az a)-d) pontban meghatározott hallgatói csoportok tekintetében a felsőoktatási felvételi eljárás, illetve a felsőoktatási tanulmányai, a d) pontban meghatározott csoport tekintetében a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott hallgatói létszám meghatározása során biztosítja.

Tájékoztattuk a panaszost, hogy az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az állam a kedvezmények biztosítása esetén nagyfokú mérlegelési szabadsággal rendelkezik a kedvezményezettek kiválasztása tekintetében, feltéve, hogy ez a kiválasztás nem önkényes. A felsőoktatási felvételi eljárásban való részvétel, valamint a többletpontok szerzése nem alanyi jog, a Kormány ebben az esetben kedvezményt biztosít meghatározott alanyi körnek.

Ezért álláspontunk szerint az adott ügyben oktatási jogsértés nem állapítható meg. A fenti joggyakorlat sértheti a panaszos érdekeit, ezért tájékoztattuk, hogy a jogszabály megváltoztatását mely szerveknél kezdeményezheti. (XIII/310/2020/OJBIT)

Beadványában egy panaszos azzal kapcsolatban kérte hivatalunk segítségét, hogy nem országos sportági szakszövetség keretei között elért eredményeit a felsőoktatási felvételi eljárásban hogyan tudja többletpontokra váltani. A panaszos érdeklődött továbbá az OKTV-n eddig elért eredményeinek beszámításáról is.

A sport és tanulmányi eredményért kapható többletpontokkal kapcsolatban a felsőoktatási felvételi rendelet az alábbiak szerint rendelkezik. A 21. § (1) bekezdés bb), ca), ga) és i) pontjai szerint a Nemzetközi Olimpiai Bizottság vagy a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság által elismert sportágban az adott sportág országos sportági szakszövetségének, a Magyar Paralimpiai Bizottságnak, illetve a Magyar Hallássérültek Sportszövetségének igazolása alapján Európa-bajnokságon elért legalább 3. helyezésért 30 többletpontra; az adott sportág országos sportági szakszövetségének igazolása alapján, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által elismert sportágban a korosztályos világ- vagy Európa-bajnokságon elért legalább 3. helyezésért 20 többletpontra; az adott sportág országos sportági szakszövetségének igazolása alapján, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által elismert sportágban az országos sportági szakszövetség által – a szakszövetségnek a jelentkezési határidő napján hatályos versenyszabályzatában meghatározottak szerint, a Magyar Olimpiai Bizottság által igazoltan – szervezett országos bajnokságon elért legalább 3. helyezésért 15 többletpontra; az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen és a Szakmacsoportos szakmai előkészítő érettségi tantárgyak versenyén vagy az Ágazati és ágazaton kívüli szakmai érettségi vizsgatárgyak versenyén vagy az Ágazati szakmai érettségi vizsgatárgyak versenyén elért 1-10. helyezésért 100, 11-20. helyezésért 50, 21-30. helyezésért 25 többletpontra; egyéb, a g) pont alá nem tartozó tantárgyból Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen elért eredményért, ha olyan tárgyból érte el, amelynek elfogadásáról az érintett intézmények előzetesen megegyeztek, az 1-10. helyezés esetén 20 többletpontra. Ugyanezen § (2) bekezdése szerint az (1) bekezdés b)-e) pont alapján a többletpontot csak abban az esetben kaphatja meg a jelentkező, ha az arra jogosító eredményt legkésőbb a jelentkezés évét megelőző 8 éven belül szerezte.

Mindezekre figyelemmel az Oktatási Hivatal tájékoztatásában közöltek jogszabályon alapulnak, attól eltérni nem lehetséges. Az Oktatási Hivatal 2020-ban a verseny döntőit nem rendezte meg, és a végeredményeket a 2020. március 13-áig elért eredmények alapján állapították meg.

Tájékoztattuk a hozzánk forduló jelentkezőt továbbá arról is, hogy a sportról szóló 2004. évi I. törvény 28. § (1) bekezdése szerint a sportági szövetség a Civil tv. és a Polgári Törvénykönyv előírásai alapján – az e törvényben meghatározott eltérésekkel – működő szövetség, amelynek tagjai kizárólag sportszervezetek lehetnek. Sportági szövetség országos jelleggel is működhet. Tekintettel arra, hogy egy sportágban csak egy országos sportági szövetség működhet, így oktatási jogsérelmet nem tudtunk az ügyben kimutatni. (XIII/263/2020/OJBIT)

Egy panaszos előadta, hogy részt vett az Ágazati és Ágazaton Kívüli Szakmai Érettségi Vizsgatárgyak versenyén (ÁSZÉV), amelyen automatika és elektronikai ismeretek tantárgyból az elődöntőn 30. helyezést ért el. A döntőbe a huszadik helyezésig kerültek be a versenyzők.

A panaszos felsőoktatási felvételi eljárásba jelentkezett, ahol a felvételi rendelet 21. § (1) bekezdés ga) pontja szerint a fenti versenyen elért helyezéséért 25 többletpontra jogosult. Ezen jogszabályhely nem ír elő olyan követelményt, hogy ezt kizárólag a döntőben elért helyezésért lehet megkapni, az igazolás kiadására jogosult Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal azonban erre hivatkozással utasította el a panaszost, amikor hozzájuk fordult. Hivatkoztak továbbá arra is, hogy aki a döntőbe bekerült, de nem jelent meg, szintén nem jogosult a fenti igazolásra. Utóbbival ellentétes információ szerepel a 2020. évi Felsőoktatási Felvételi Tájékoztató 2.4.5.2. fejezetében, amely szerint a döntőbe jutott, de azon részt nem vevő jelentkezőt a döntőben elvileg elérhető utolsó helyezést elérőnek kell tekinteni.

A fenti ügyben a panaszos azt sérelmezte, hogy az igazolás kiadásának megtagadása miatt elesik a 25 többletponttól, amit 2020. július 9-ig kellett volna feltöltenie a felsőoktatási felvételi jelentkezéséhez.

Tekintettel a dokumentumfeltöltési határidő közelségére, az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz fordultunk, és arra kértük a Minisztérium illetékes szervezeti egységét, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket a feltett kérdések megválaszolása érdekében, továbbá amennyiben indokolt, legyenek a panaszos segítségére az igazolás mielőbbi kiállításával kapcsolatban.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium felvette a kapcsolatot a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatallal, és felhívták a szakmai versenyigazolás kiállítására. A beadványozó visszajelzése szerint ez időben megtörtént, és azt be tudta nyújtani a felsőoktatási felvételi eljárásba. (XIII/376/2020/OJBIT)

A panaszostól kapott tájékoztatás szerint a 2020. évi általános felsőoktatási felvételi során a pszichológia szakra való jelentkezéskor társaival együtt pedagógiai ismeretek ágazati érettségi vizsgát teljesítettek, azonban a felvételi rendeletben az elfogadható tantárgyak között a pedagógia ismeretek ágazati érettségi vizsga szerepel. A panaszos szerint, amennyiben a panaszos által teljesített érettségi vizsgatárgy beszámítására nincs mód, akkor feleslegesen teljesített egy érettségi tantárgyat, és sérelmezte, hogy nem hívták fel a figyelmet a jelentkezés során az őt hátrányosan érintő jogszabályi változásokra.

A panasz a felsőoktatási felvételi eljárással kapcsolatos, azonban az érettségi tantárgyak követelményeire vonatkozó rendelkezések a köznevelési területhez tartoznak. A 40/2002. (V. 24.) OM rendelet 2020. február 14-ig a pedagógia ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga szabályait tartalmazta, majd február 15-től a jogszabály módosult, és már pedagógiai ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga részletszabályait rögzíti. A felvételi rendelet 3. számú melléklete a bölcsészettudomány képzési terület pszichológia alapképzési szak esetén a pedagógia ismeretek emelt szintű érettségi követelményét írja elő a felsőoktatási jelentkezés feltételeként. A felvi.hu a pszichológia alapszak érettségi követelményeként a pedagógia ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy követelményét rögzíti.

A felvételi rendelet „A felsőoktatási jelentkezés feltételeként meghatározott emelt szintű érettségi vizsgák jegyzéke szakonként, képzési területenként a 2020. évi felsőoktatási felvételi eljárásokban” című 3. számú melléklete azonban 2020. július 31-e óta nincs hatályban. A 31/2020. (VIII. 31.) EMMI rendelet 2020. november 30-tól hatályon kívül helyezte a 40/2002. (V. 24.) OM rendeletet. Tudomásunk szerint az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló új rendelet előkészületben volt.

Mindezekre figyelemmel megkerestük a köznevelésért felelős államtitkárt, és kértük, hogy vizsgálja meg a felvetést, aki az alábbiakról tájékoztatott.

A köznevelési törvény 6. § (1a) bekezdése értelmében a jövőben az érettségi vizsga részletes vizsgakövetelményeit az oktatásért felelős miniszter az iskolák által kötelezően alkalmazandó hivatalos kiadványként, az általa vezetett minisztérium honlapján teszi közzé.

A korábban hatályos törvényi felhatalmazás alapján miniszteri rendeletben megjelent, a 40/2002. (V. 24.) OM rendelet 2020. november 30. napjától valóban hatályát veszti, ugyanakkor a 2023/2024. tanév őszi vizsgaidőszakáig irányadó, tekintettel az új szabályozás felmenő rendszerben történő bevezetésére.

A jogalkotásról szóló 2020. évi CXXX. törvény 15. § (2) bekezdése szerint: „A jogszabályi rendelkezést – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a hatálya alatt
keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint
megkezdett eljárási cselekményekre

a jogszabályi rendelkezés hatályvesztését követően is alkalmazni kell.”

Fentiek alapján – tekintettel arra, hogy a 40/2002. (V. 24.) OM rendeletben foglaltak már miniszteri közleményként nem tehetőek közzé, de a gyakorlatban még 2023-ig alkalmazandóak – a jogalkalmazók tájékoztatása érdekében a szaktárca felkérte az Oktatási Hivatal megbízott elnökét, hogy a jelzett 40/2002. (V. 24.) OM rendeletben megjelenő részletes vizsgakövetelmények elérhetőek legyenek az Oktatási Hivatal honlapján mindaddig, amíg azok relevánsak az érettségi vizsgák vonatkozásában.

Az államtitkár tájékoztatott arról is, hogy az érettségi vizsga tekintetében nem készül új rendelet, de előkészítés alatt áll az érettségi rendelet módosítása, a szakképzési rendszer átalakulására és a módosított Nemzeti alaptantervre figyelemmel. A szaktárca szükségesnek tartja a hatályon kívül kerülő 40/2002. (V. 24.) OM rendelet bizonyos elemeinek jogszabályban rögzítését, így az átstrukturált központi vizsgakövetelmények és vizsgaleírások e jogszabály 2. mellékletében kerülnek elhelyezésre. A panaszos felvetése kapcsán az államtitkár szerint eddig terjed a köznevelési szakterület kompetenciája.

A szakmai vizsgatárgyak esetén a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal készítteti el a részletes vizsgakövetelményeket, ezért az egyes ágazati érettségi vizsgatárgyak elnevezésének megváltoztatása – így a pedagógia ismeretek vizsgatárgy pedagógiai ismeretekre változtatása is – a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal hatáskörébe tartozik.

A felsőoktatási felvételi eljárást érintő panasz vonatkozásában a szaktárca nem tudott arról nyilatkozni, hogy miért került hatályon kívül a felvételi rendelet 3. számú melléklete. Ennek hátteréről az Innovációs és Technológiai Minisztérium adhat információt, továbbá arra vonatkozóan is, hogy a jelzett vizsgatárgy miként került beszámításra a felvételi eredménybe. (XIII/339/2020/OJBIT)

Egy szülő azzal kapcsolatban nyújtott be panaszt, hogy gyermeke általános orvosi szakon kívánta megkezdeni tanulmányait, azonban gyógyszerészeti szakra vették fel. Szeretett volna méltányosságból a pótfelvételi eljárásban orvosi vagy fogorvosi szakra jelentkezni, azonban a sikeres felvételi eredményei miatt ez nem volt lehetséges.

A felsőoktatási pótfelvételi eljárásra történő jelentkezéssel kapcsolatban a felvételi rendelet 8. § (2) bekezdése rendelkezik, amely szerint az általános felvételi eljárást követően, a miniszter a felvételi eljárás eredménye alapján – a felsőoktatási intézmények képzési sajátosságaira is tekintettel – pótfelvételi eljárást engedélyezhet. Ugyanezen § (3) bekezdés a) pontja szerint a pótfelvételi eljárás során az a személy nyújthat be jelentkezést, aki az általános felvételi eljárásban nem nyújtott be jelentkezést vagy nem nyert felvételt.

A fentieket összegezve tehát amennyiben a felsőoktatási felvételi eljárásban az érintett besorolási döntés szerint felvételt nyert, akkor a pótfelvételi eljárásban jelentkezést nem nyújthat be. Tekintettel arra, hogy a felsőoktatási felvételi eljárásba történő jelentkezés körülményeit jogszabály rögzíti, így fenti rendelkezéstől még méltányosság keretében sem lehet eltekinteni. Tájékoztattuk a panaszost, hogy amennyiben az érintett általános orvosi szakon kíván tanulni, egy másik felvételi eljárásban tud jelentkezni ismételten. Tekintettel arra, hogy az érintett jelen évben felvételt nyert gyógyszerészeti szakra, pótfelvételi eljárásban nincs lehetősége ismételten jelentkezni.

Felhívtuk továbbá a panaszos figyelmét, hogy gyermeke egy új felvételi eljárás keretében felvételt nyerhet és hallgatói jogviszonyt létesíthet a kívánt felsőoktatási intézménnyel, és kreditelismeréssel korábbi tanulmányai beszámításra kerülhetnek. Tájékoztattuk továbbá, hogy a kreditelismerés részletszabályozása intézményi hatáskörbe tartozik. Ezért javasoltuk, hogy ezzel összefüggésben tanulmányozza az intézményi tanulmányi és vizsgaszabályzatot. (XIII/416/2020/OJBIT)

Egy panaszos anglisztika mesterképzés levelező tagozat órarendjével, valamint átvételi kérelme elutasításával kapcsolatban élt panasszal. A felsőoktatási intézmény átvételt elutasító határozatának indokolása szerint a hallgató azért nem került átvételre a felsőoktatási intézményen belül másik szakra, mivel az Nftv. 42. § (1) bekezdés b) pontja, valamint ugyanezen § (6) bekezdése alapján csak ugyanazon képzési területhez tartozó, azonos végzettségi szintet eredményező szakok között kerülhet sor átvételre. A panaszos becsatolta továbbá a képzési rend tudomásulvételéről szóló nyilatkozatot.

Tájékoztattuk, hogy a kérdéskörrel kapcsolatban az Nftv., valamint a képzési és kimeneti követelményeket tartalmazó rendeletek tartalmaznak releváns rendelkezéseket. Az Nftv. 42. § (1) bekezdés b) pontja szerint a hallgató kérheti átvételét azonos, illetve másik felsőoktatási intézmény ugyanazon képzési területhez tartozó szakjára. Az (1) bekezdés b) pontja szerinti átvételre – a Kormány rendeletében meghatározottak kivételével – csak azonos végzettségi szintet eredményező szakok között kerülhet sor.

A 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 4. melléklet II. fejezet 6. alfejezet 3. pontja értelmében anglisztika mesterképzési szak a bölcsészettudományi képzési területbe tartozik.

A tanárképzés rendszeréről, a szakosodás rendjéről és a tanárszakok jegyzékéről szóló 283/2012. (X. 4.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése szerint a tanárszakok képzési területi besorolása mesterképzésben a pedagógusképzés képzési terület. Az 1. melléklet tanári mesterképzési szakok jegyzéke idegen nyelvek műveltségi területen közismereti tanárszakon angol nyelv és kultúra tanára (általános iskolai) vagy angol nyelv és kultúra tanára (középiskolai).

Mindezekre figyelemmel megállapítható, hogy a jogszabályokban foglalt képzési terület nem egyezik az anglisztika mesterképzési szak és az angol nyelv és kultúra tanára mesterképzési szakok esetén, így átvétellel nem volt mód jogszerűen hallgatói jogviszonyt létesíteni.

A panaszos az ügyben azt is sérelmezte, hogy levelezős képzésre jelentkezett, de a nappali képzésben tudta hallgatói jogviszonyát megkezdeni. Leveléhez azonban csatolta azon nyilatkozatát, amelyben aláírásával rögzítetten elfogadta, hogy az alacsony létszám miatt nem indul külön csoport anglisztika mesterképzésen levelező tagozaton. A nappalis órákon az oktatóval a félév elején egyeztetve szemeszterenként 5 alkalommal kellett megjelennie.

Az előbbiekkel egyezően a panaszos beadványában foglaltakkal kapcsolatban oktatási jogsérelmet nem tudtunk kimutatni, ezért az ügyet lezártuk. Tájékoztattuk a beadványozót továbbá, hogy a 2020/2021. tanévre vonatkozó felsőoktatási felvételi eljárásba jelentkezés határideje 2020. február 15. (XIII/51/2020/OJBIT)

Egy panaszos előadta, hogy jogász képzésen az egyik záróvizsga sikertelen teljesítése miatt nem sikerült oklevelet szereznie, így azzal kapcsolatban kért tájékoztatást, hogyan szerezhet oklevelet a jelenlegi vagy új hallgatói jogviszonnyal egy másik felsőoktatási intézményben.

Kérdésével kapcsolatban a következőkről tudtuk tájékoztatni. A panaszos leveléből nem derült ki, pontosan mikor kezdte meg tanulmányait, ezért a 2005. évi felsőoktatási törvény, továbbá a 2012. szeptember 1-től hatályos Nftv. alapján az alábbiakról informáltuk.

A 2005. évi felsőoktatási törvény 60. § (2), (3) és (6) bekezdései szerint a hallgató tanulmányait az alap- és mesterképzésben, a szakirányú továbbképzésben záróvizsgával fejezi be. A záróvizsga az oklevél megszerzéséhez szükséges ismeretek, készségek és képességek ellenőrzése és értékelése, amelynek során a hallgatónak arról is tanúságot kell tennie, hogy a tanult ismereteket alkalmazni tudja. A záróvizsga a tantervben meghatározottak szerint több részből – szakdolgozat vagy diplomamunka megvédéséből, további szóbeli, írásbeli, gyakorlati vizsgarészekből – állhat. A felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzata határozza meg a záróvizsgára jelentkezés módját, a záróvizsga megszervezésének és lebonyolításának rendjét, eredményének kiszámítási módját. Az Nftv. 50. § (2) és (4) bekezdései, továbbá a végrehajtási rendelet 59. § (2) bekezdése a fentiekkel megegyezően rendelkeznek a záróvizsgával összefüggésben.

Mindezekre figyelemmel a panaszos egy új felvételi eljárás keretében nyerhet felvételt és létesíthet hallgatói jogviszonyt a kívánt felsőoktatási intézménnyel, és kreditelismeréssel a korábbi tanulmányai beszámításra kerülhetnek legfeljebb a képzés kreditértékének kétharmadáig.

Tájékoztattuk továbbá a panaszost, hogy sem a korábban hatályban volt 2005. évi felsőoktatási törvény, sem a jelenleg hatályos Nftv. nem rendelkezik a záróvizsgával kapcsolatosan a pótvizsgáról, így annak szabályozása intézményi hatáskörbe tartozik. Ezért javasoltuk, hogy ezzel összefüggésben tanulmányozza az intézményi tanulmányi és vizsgaszabályzatot. (XIII/108/2020/OJBIT)