Értékelés, minősítés

A köznevelési törvény 62. § (1) bekezdése szerint a pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, óvodában a gyermekek Óvodai nevelés országos alapprogramja szerinti nevelése, iskolában a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. Ezzel összefüggésben a pedagógus kötelessége különösen, hogy a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint érdemjegyekkel vagy szövegesen, sokoldalúan, a követelményekhez igazodóan értékelje a tanulók munkáját. (XIII/17/2020/OJBIT, XIII/268/2020/OJBIT, XIII/273/2020/OJBIT, XIII/343/2020/OJBIT, XIII/348/2020/OJBIT, XIII/351/2020/OJBIT, XIII/485/2020/OJBIT, XIII/521/2020/OJBIT)

A köznevelési törvény 54. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Ezt a rendelkezést egészíti ki a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 64. § (1) bekezdése, mely szerint a tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga) alapján kell megállapítani. A kiskorú tanuló érdemjegyeiről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell.

A köznevelési törvény 54. § (5)-(6) bekezdései szerint az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja.

E szabályokból kiolvasható, hogy a tanuló év végi osztályzatának alapja a tanuló évközi teljesítménye, és érdemjegyei, vagy vizsgán nyújtott teljesítményének eredményéből áll össze. Az év végi osztályzat kiszámítására vonatkozóan további szabályokat a helyi tanterv tartalmazhat, ám ezek nem lehetnek ellentétesek a jogszabályok rendelkezéseivel.

A köznevelési törvény 54. § (4) bekezdése szerint a második évfolyam végén és a magasabb évfolyamokon félévkor és év végén a tanuló értékelésére – az oktatásért felelős miniszter engedélyével – az iskola pedagógiai programja a (2) bekezdésben meghatározottaktól eltérő jelölés, szöveges értékelés alkalmazását is előírhatja. Ha az iskola nem alkalmazza az (1)-(2) bekezdésben meghatározottakat, de arra iskolaváltás vagy továbbtanulás miatt szükség van, vagy a szülő vagy a tanuló kérésére az iskola köteles a félévi és az év végi minősítést osztályzattal is elvégezni. Az alkalmazott jelölés, értékelés érdemjegyre, osztályzatra való átváltásának szabályait a helyi tantervben kell meghatározni.

Egy szülő alapítványi iskolába járó nyolcadik osztályos gyermeke év végi szöveges értékeléseinek osztályzatokra váltásával kapcsolatban kereste fel hivatalunkat.

Beadványával kapcsolatban tájékoztattuk a fentiekben részletezett szabályokról, illetve arról, hogy az intézmény a gyermekre vonatkozó személyes adatokat a törvényes képviselő részére köteles kiadni. A köznevelési törvény 41. § (8) bekezdése alapján a gyermek, a tanuló magatartása, szorgalma és tudása értékelésével kapcsolatos adatai az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének továbbítható. Tájékoztattuk a szülőt, hogy amennyiben az intézmény nem tesz eleget kötelezettségének, úgy jogorvoslattal tud élni. A fenntartóhoz való fordulás lehetőségén túl tájékoztattuk a szülőt, hogy az intézménnyel kapcsolatos kifogásait az illetékes kormányhivatalhoz is továbbíthatja, a köznevelési törvény 34. § (2) bekezdése értelmében ugyanis a köznevelési feladatokat ellátó hatóság legalább kétévente végzi az egyházi, magán köznevelési intézmény és a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézmény fenntartói tevékenységének törvényességi ellenőrzését, amelynek eredményéről értesíti a költségvetési hozzájárulást folyósító szervet. A köznevelési feladatokat ellátó hatóság a törvényességi ellenőrzés keretében vizsgálja, hogy a fenntartó a nevelési-oktatási intézményt az alapító okiratban és a működéshez szükséges engedélyben meghatározottak szerint működteti-e. (XIII/614/2020/OJBIT)

Fontos kiemelni, hogy a tanulók munkájának értékelésekor, minősítésekor a pedagógust széleskörű szabadság illeti meg, ennek során kialakíthat egyedi módszereket, alkalmazhat sajátos értékelési, számonkérési technikákat, a félévi, év végi osztályzat meghatározásánál az érdemjegyeket akár eltérő súllyal is figyelembe veheti.

A pedagógus értékelési autonómiája azonban nem korlátlan. A jogszabályi környezet alapján a pedagógus az értékelés során a pedagógiai program rendelkezéseinek keretén belül bír szabadsággal. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7. § (1) bekezdés bo) pontja szerint az iskola pedagógiai programja meghatározza az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül a tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elveket. (XIII/537/2020/OJBIT)

Ugyanezen bekezdés bi) pontja alapján az iskola pedagógiai programja határozza meg az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül a tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módját, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formáit, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elveit. Ugyanezen szakasz (5) bekezdése szerint pedig az iskola pedagógiai programjában kell meghatározni az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendjét, valamint az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveit és korlátait.

Egy beadványozó arról érdeklődött, hogy írathat-e röpdolgozatot azzal a tanulóval a pedagógus, aki az előző órán hiányzott, abból a tananyagból, amit azon az órán leadott. Tájékoztattuk a hozzánk fordulót az értékelésre vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről, hivatalunk hatásköri szabályairól és a jogorvoslati lehetőségekről. (XIII/104/2020/OJBIT)

Egy szülő gyermeke sikertelen matematika pótvizsgájával összefüggésben kereste fel hivatalunkat. A fentiekre tekintettel javasoltuk a szülőnek, hogy tanulmányozza az intézmény belső szabályzatait. Tájékoztattuk továbbá a szülőt a köznevelési törvény szerinti jogorvoslati lehetőségről. (XIII/465/2020/OJBIT)

A pedagógusnak az értékeléssel kapcsolatos széleskörű szabadságából eredően a jogalkotó szűk körben biztosít jogorvoslatot az értékeléssel kapcsolatos panaszok esetében. A köznevelési törvény 37. § (1)-(2) bekezdései szerint a nevelési-oktatási intézmény a gyermekkel, a tanulóval kapcsolatos döntéseit – jogszabályban meghatározott esetben és formában – írásban közli a tanulóval, a szülővel. Az óvoda, az iskola, a kollégium döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen a tanuló, a szülő – a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül – a gyermek, tanuló érdekében eljárást indíthat, kivéve a magatartás, a szorgalom, valamint a tanulmányok értékelése és minősítése ellen. Eljárás indítható a magatartás, szorgalom és a tanulmányok minősítése ellen is, ha a minősítés nem az iskola által alkalmazott helyi tantervben meghatározottak alapján történt, a minősítéssel összefüggő eljárás jogszabályba vagy a tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközik. (XIII/128/2020/OJBIT, XIII/149/2020/OJBIT, XIII/313/2020/OJBIT, XIII/316/2020/OJBIT, XIII/322/2020/OJBIT)

Egy panaszos szülő gyermekének az év végi osztályzata jó lett kémia tantárgyból 4,67-es átlagra. A szülő szerint a pedagógus felületesen kezelte a jegyek elektronikus vezetését, és az értékelést is vitatta. A panaszost tájékoztattuk az értékelésre vonatkozó állásfoglalásunkról, továbbá arról, hogy amennyiben felmerül, hogy a pedagógus nem vette figyelembe az intézmény pedagógiai programjában, helyi tantervében megfogalmazottakat, vagy a köznevelési törvény 54. § (1) bekezdésében, illetve a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 64. § (1) bekezdésében foglaltakat, úgy jogorvoslati kérelemmel fordulhat a fenntartóhoz. (XIII/369/2020/OJBIT)

Egy szülő azzal összefüggésben kereste fel hivatalunkat, hogy gyermekét megbuktatták év végén, de ezt követően még korrigálták az osztályzatokat. Továbbá kifogásolta azt is, hogy a szakértői javaslatban foglaltakat nem veszi figyelembe a köznevelési intézmény. Úgy érzi, gyermekével egész tanévben nem megfelelően bántak, a szakvéleményt nem tartották be, de ez ügyben korábban nem élt panasszal.

A szülőt tájékoztattuk a jogorvoslat lehetőségéről, továbbá arról, hogy a jogorvoslat során akkor számíthat pozitív elbírálásra, ha a helyi szabályokban van olyan értékelésre vonatkozó rendelkezés, ami jogsértővé teszi az osztályzat megállapítását. Felhívtuk a figyelmét, hogy jogorvoslattal élhet, ha a szakértői vélemény előírásait nem tartják be. (XIII/424/2020/OJBIT)

A köznevelési törvény 46. § (6) bekezdés m) pontja alapján a tanuló joga, hogy kérelmére – jogszabályban meghatározott eljárás szerint – független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról.

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 73. § tartalmazza a független vizsgabizottságra vonatkozó részletszabályokat. Eszerint a független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát a kormányhivatal szervezi. A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője – a félév vagy a tanítási év utolsó napját megelőző harmincadik napig, az 51. § (7) bekezdésében meghatározott esetben az engedély megadását követő öt napon belül jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. Az iskola igazgatója a bejelentést nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak, amelyik az első félév, valamint a tanítási év utolsó hetében szervezi meg a vizsgát. A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője – a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy amennyiben bármely tantárgyból javítóvizsgára utasították, akkor azt független vizsgabizottság előtt tehesse le. Az iskola a kérelmet nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak. A kormányhivatal által szervezett független vizsgabizottságnak nem lehet tagja az a pedagógus, akinek a vizsgázó a hozzátartozója, továbbá aki abban az iskolában tanít, amellyel a vizsgázó tanulói jogviszonyban áll. (XIII/286/2020/OJBIT)

Egy szülő a gyermekével szemben egy pedagógus által alkalmazott megalázó bánásmódot és hátrányos megkülönböztetést kifogásolta, valamint egy másik pedagógus előtti vizsgázás lehetőségéről érdeklődött.

A szülőt beadványában írtakkal kapcsolatban tájékoztattuk, hogy a köznevelési törvény 46. § (2)-(3) bekezdései rögzítik, hogy a gyermek, a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek és a tanuló nem vethető alá testi és lelki fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak. Emellett tájékoztattuk a szülőt a jogorvoslat lehetőségéről.

A szülő arról is érdeklődött, hogy hogyan tudná gyermeke a német nyelvi anyagot egyéni tanrendben teljesíteni. A köznevelési törvény 55. § (1) bekezdése alapján az igazgató a tanulót kérelmére – kiskorú tanuló esetében a szülő kérelmére – felmentheti – a szakmai képzés kivételével – az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. Ebben az esetben osztályozó vizsgán kell számot adnia tudásáról.

Akár tanórai részvétellel tanul a gyermek, akár felmentést kap az órai részvétel alól, lehetőség van arra, hogy független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról. A köznevelési törvény 46. § (6) bekezdés m) pontja alapján a tanuló joga, hogy kérelmére – jogszabályban meghatározott eljárás szerint – független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról. (XIII/473/2020/OJBIT)

Egy pedagógus arról érdeklődött, hogy a független vizsgabizottság előtti vizsgázás lehetőségét kérheti-e ő is, ha szakmai munkáját szeretné igazolni.

Tájékoztattuk a pedagógust, hogy a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 73. § (2) bekezdése egyértelműen rögzíti, hogy a tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője – jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. (XIII/489/2020/OJBIT)

A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 34-35. §-a szabályozza a független vizsgabizottság előtti vizsga költségvonzatát. E rendelkezés az állami szerv, az állami intézményfenntartó központ, az állami felsőoktatás intézmény, az önkormányzat, az önkormányzati társulás által fenntartott köznevelési intézményekben térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások közé sorolja a független vizsgát, és kimondja, hogy a független vizsga díját tantárgyanként kell megállapítani úgy, hogy tantárgyanként a vizsgadíj összege nem lehet magasabb, mint az adott évre érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 3,75%-a.

Hivatalunkhoz a házi feladat értékelésére vonatkozóan is fordultak kérdésekkel. A házi feladatokkal kapcsolatban a jogszabályok nem tartalmaznak konkrét előírásokat. A tanulók munkájának értékelésekor, minősítésekor a pedagógust széleskörű szabadság illeti meg, ennek értelmében a házi feladatot is az értékelés részévé lehet tenni. Amennyiben tehát a pedagógus úgy dönt, hogy a házi feladatot számon kéri és értékeli, akkor jogosult a tanuló teljesítményét elégtelenre értékelni abban az esetben, ha az nem készítette el a házi feladatot. Szankcióként azonban a pedagógus az értékelést nem használhatja, a pedagógiai módszereken felül a tanulói kötelezettségszegések szankcionálása csak az intézmény házirendjében meghatározott fegyelmezési eszközökkel történhet, az érdemjegy nem lehet fegyelmezési eszköz. (XIII/399/2020/OJBIT)

Egy panaszos azzal a kérdésével kereste meg hivatalunkat, hogy házi feladat hiányára adható-e elégtelen az általános iskola ötödik osztályában. Az értékelésre, hivatalunk hatáskörére, és a jogorvoslati lehetőségre vonatkozó szabályokon túl tájékoztattuk a szülőt, hogy a koronavírus (COVID-19) által okozott megváltozott helyzet miatt – a digitális oktatás során – egyéb szempontok is szerepet játszhattak az értékelési folyamatban.

A tanulók kötelességszegő magatartásának szankcionálására az intézmény házirendjében meghatározott fegyelmező intézkedések állnak rendelkezésre. Az iskolai házirend szabályai a köznevelési törvény felhatalmazása alapján kötelező erejűek, azok megszegése hátrányos következményekkel jár mindazokra nézve, akikre a házirend vonatkozik. Súlyosabb esetekben fegyelmi eljárás indítására van lehetőség. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 5. § (1) bekezdésének f) pontja értelmében a nevelési-oktatási intézmény házirendjében kell szabályozni a fegyelmező intézkedések formáit és alkalmazásának elveit. Álláspontunk szerint olyan fegyelmező eszköz, mely nem szerepel a házirendben, nem alkalmazható szankcióként. Annak eldöntése, hogy a tanuló cselekménye mely szankcionálási forma alkalmazását vonja maga után, az intézmény feladata.

Tájékoztattuk a szülőt, hogy a házi feladat hiányát szankcionáló pedagógusi értékelésre vonatkozó szabályokról a fentiek szerint az intézmény házirendjében, illetve pedagógiai programjában tud tájékozódni. (XIII/606/2020/OJBIT)

A tanulók teljesítményének értékelése a pedagógusok joga és egyben kötelessége. A pedagógus feladata az is, hogy az érdemjegyek adminisztrálása során felmérje azt, hogy elegendő-e az egyes tanulók érdemjegye a félévi, év végi osztályzat megállapításához. Amennyiben az intézmény helyi szabályzatai között szerepel a megszerzendő érdemjegyek számára vonatkozó rendelkezés, úgy ezt a pedagógusoknak is figyelembe kell venni.

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 64. § (2) bekezdése rendelkezik az osztályozó vizsgával összefüggő szabályokról. Eszerint osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól; ha engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget; ha az 51. § (7) bekezdésben meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet; illetve abban az esetben, ha a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. A fentiektől eltérő okból nem szervezhet az intézmény osztályozó vizsgát. Amennyiben a pedagógus a fenti szabályokat vagy az intézmény helyi szabályait figyelmen kívül hagyja, és ezáltal sérülnek a tanulók oktatási jogai, úgy az érintett tanuló jogorvoslattal élhet.

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 64. § (7) bekezdésének a) pontja szerint javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott. Ugyanezen § (8) bekezdése szerint a vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a gyakorlati képzés szervezője azt engedélyezte. A különbözeti vizsgákra tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni. Javítóvizsga letételére az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban, osztályozó, különbözeti és beszámoltató vizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni azzal, hogy osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell.

A tanulók a tanórai foglalkozásokon túl egyéb foglalkozásokon is részt vehetnek, melyeken munkájukat a pedagógus értékeli.

Egy panaszos a gyermekének iskolai fakultáció cseréjével, illetve az ahhoz tartozó értékeléssel kapcsolatban kérte hivatalunk tájékoztatását.

Az értékelésre vonatkozó álláspontunkról, a független vizsgabizottsághoz fordulás lehetőségéről történő tájékoztatáson túl az alábbiakról informáltuk a szülőt.

A pedagógiai program vonatkozásában a köznevelési törvény 26. § (1) bekezdése, illetve (5) bekezdése rögzíti az alábbiakat. A nevelő és oktató munka pedagógiai program szerint folyik az óvodában, az iskolában, a kollégiumban. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. A pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni. Az iskola a pedagógiai programját vagy annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezetheti be.

A köznevelési törvény értelmező rendelkezése szerint egyéb foglalkozás: a tanórákon kívüli egyéni vagy csoportos, pedagógiai tartalmú foglalkozás, amely a tanulók fejlődését szolgálja. A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdésének a) pontja szerint egyéb foglalkozás a tantárgyfelosztásban tervezhető, rendszeres nem tanórai foglalkozás, amely szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör lehet. A szülő beadványában jelzett fakultáció a fentiek alapján egyéb foglalkozásnak minősül.

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7. § (1) bekezdésének bj) pontja szerint a csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elveit az iskola pedagógiai programja határozza meg. Felhívtuk a szülő figyelmét a jogorvoslat lehetőségére. (XIII/181/2020/OJBIT)

A számonkérések alkalmával a tanuló tisztességtelen eszközt nem használhat, ez minden esetben szankcióval jár. A puskázással a tanuló azt bizonyítja, hogy tudása nem elégséges ahhoz, hogy önállóan válaszolja meg a kérdéseket: vagyis a tudása nem egyezik meg azzal, amit a pedagógus a dolgozatban lát. Amennyiben a puskázás fegyelmezési eszközzel (intővel, beírással, magatartásjeggyel) lenne értékelve, úgy a tantárgyi érdemjegy nem a valós képet tükrözné. Így a puskázás olyan jogtalan előnyhöz juttatná az ezen eszközt alkalmazó tanulót, amely alaptalanul eredményezné kedvezőbb megítélését.

Bár a puskázás tiltása kifejezetten nem jelenik meg a köznevelési jogszabályokban, ugyanakkor a köznevelés rendszerében minden szinten szankcionált a jogtalan előnyszerzés. Vizsgákon, érettségi vizsgán, felvételi vizsgán az érvénytelenség, a kizárás következményével járhat, ha valaki tiltott eszközöket vesz igénybe. Hivatalunk álláspontja szerint nem jelenti az oktatási jogok sérelmét az, ha a puskázó (vagy egyéb módon tisztességtelen előnyt szerző) tanuló elégtelen érdemjegyet kap. (XIII/331/2020/OJBIT)

Tartalomjegyzék