FELSŐOKTATÁS

Magyarország Alaptörvényének „Szabadság és Felelősség” című fejezete XI. cikke kimondja, hogy minden magyar állampolgárnak joga van a művelődéshez. Magyarország ezt a jogot a felsőoktatás vonatkozásában a képességei alapján mindenki számára hozzáférhető felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők törvényben meghatározottak szerinti anyagi támogatásával biztosítja.

A felsőoktatást generális jelleggel a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) szabályozza. Az Nftv. 2012. szeptember 1. napján lépett hatályba, így a tanulmányi követelmények tekintetében a 2012/2013. tanévben tanulmányaikat megkezdő hallgatókra alkalmazandó. A korábbi felsőoktatási törvények (a 1993. évi felsőoktatási törvény és 2005. évi felsőoktatási törvény) alatt megkezdett képzésekről az Nftv. az átmeneti rendelkezések között rendelkezik. Állásfoglalásaink kialakítása során kiemelten figyelemmel vagyunk, hogy egy-egy panasz tárgya melyik törvény hatálya alá tartozik.

Az Nftv. szabja meg a felsőoktatás keretszabályait, amely törvény mellett további részletszabályokat tartalmaznak a következő jogszabályok. Az érettségire vonatkozóan a köznevelési törvény, illetve érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: érettségi rendelet), míg a felvételivel kapcsolatban a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: felvételi rendelet) tartalmaz rendelkezéseket. A felsőoktatás általános szabályait bontja ki a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: végrehajtási rendelet). A végrehajtási rendelet rendelkezik többek között a fogyatékossággal élő hallgatók részére nyújtható kedvezményekre és mentességekre vonatkozó szabályokról. A különböző ösztöndíjakra, támogatásokra és eljárási díjakra vonatkozó rendelkezéseket a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: térítési és juttatási rendelet) szabályozza. A képzési és kimeneti követelmények, így többek között az érintett szakok idegennyelvi követelményei, a felsőoktatási szakképzések, az alap- és mesterképzések képzési és kimeneti követelményeiről, valamint a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet módosításáról szóló 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendeletből (a továbbiakban: 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet) ismerhetők meg, amely rendeletet a 2017/2018. tanévben első évfolyamon tanulmányaikat kezdő hallgatókra, majd azt követően felmenő rendszerben kell alkalmazni. A legkésőbb 2016/2017. tanévben megkezdett tanulmányokra vonatkozóan továbbra is az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendeletet (a továbbiakban: 15/2006. (IV. 3.) OM rendeletet) kell alkalmazni.

2020 minden szempontból rendkívüli év, amely megváltoztatta sokak életét. A koronavírus-járvány az oktatás szereplőire is hatással volt. Orbán Viktor miniszterelnök március 13-án pénteken jelentette be, hogy hétfőtől a köznevelési intézményekben digitális munkarendet vezetnek be. Mivel az érettségi egyben felvételi vizsgaként funkcionál, így a köznevelésre vonatkozó szabályozást és intézkedéseket a 2020-ban érettségizők szempontjából vizsgáltuk, ennek jelentését, megállapításait az érettségire és felvételire vonatkozó fejezetben teljes terjedelmében ismertetjük. A felsőoktatásban az intézmények online oktatásra és vizsgáztatásra álltak át, amely új kihívásokat jelentett, és új garanciákat hívott életre, amelyeket a következőkben tárgyalt ügyekben részletezünk.

A 2020-ben történt felsőoktatásra vonatkozó jogszabályi változások közül az alábbiakat érdemes számba venni. A nyugdíjazási korfából várható pedagógushiány csökkentése céljából a felsőoktatási intézmények dönthettek a központi felvételi eljáráson kívüli párhuzamos tanári mesterképzésre történő felvételről. A hátrányos helyzetű csoportok értelmezési köre kiegészítésre került a gyermekek otthongondozási díjában, gyermekük otthoni ápolása miatt ápolási díjban részesülőkkel a felsőoktatási felvételi eljárás kapcsán. A lemorzsolódás csökkentése érdekében 2020-tól lehetőség van az alapképzésben tanulmányokat folytatóknak felsőoktatási szakképzésre átvételt nyerni. Az oklevél kiállításának szabályait kibővítették a nem magyar nyelven folyó képzés esetére, amely esetben a diplomát magyar nyelven és a képzés nyelvén kell kiadni. Az alapképzésben vagy mesterképzésben megszerezhető szakképzettségek, tudományos fokozatok, címek vagy rövidítések esetén jogszabályi védelmet iktattak be a felsőoktatáson kívül szerezhető hasonló titulusokkal való összetéveszthetőség ellen.

2020. január 1-jén lépett hatályba a felvételi rendelet azon módosítása, amely emelt szintű érettségi vizsgához köti a felvétel lehetőségét. Az eredeti rendelkezés szerint bemeneti feltételként az emelt szintű érettségi vizsga mellett követelményként általános középfokú nyelvvizsgát is előírtak, azonban az ezzel kapcsolatos jelzésünkre is figyelemmel a szaktárca módosította ezen feltételeket, és 2020-ban ezen általános idegennyelvi követelménytől eltekintett a jogalkotó.

A járványhelyzettel összefüggésben 2020-ban – a teljesség igénye nélkül – a következőkről döntött a jogalkotó. A jogszabály megteremtette az online oktatást a felsőoktatásban a zárt rendszerű elektronikus távoktatás bevezetésével. A passzív félévek igénybevétele esetén nem számított bele a 2019/2020. tavaszi félév az egybefüggő szünetelésbe. Ezen tanévben tanulmányi okból nem került sor átsorolásra. A magyar állami ösztöndíj feltételein is módosítottak, így a képzési idő másfélszeres időtartamán belüli teljesítés, illetve a munkaviszony fenntartási kötelezettség határidejét kitolták egy évvel, továbbá ott, ahol az ösztöndíj visszafizetése esetén korábban részletfizetést engedélyezték, erre hat hónap halasztást lehetett kérni. A 2020. augusztus 31-ig teljesített záróvizsgák esetén nyelvvizsga amnesztiát hirdettek. A felvételi eljárásban idegen nyelvből tett részvizsga eredményéről kiállított nyelvvizsga bizonyítvány a 2020. évi általános felvételi eljárásban ugyanannyi többletpontra jogosított, mint a komplex vizsgák esetén. Záróvizsga, illetve doktori védés esetén a bizottságok létszámában eltérés volt megengedett az általános szabályok alól.

Több hallgató fordult hivatalunkhoz az online oktatással és vizsgázással összefüggésben. Az egyik magyartanárszakos hallgató azt kifogásolta, hogy az egyik tantárgyból az elrendelt online oktatás ellenére sem akart az oktató online számonkérést biztosítani. Egy nemzetközi képzésen tanulmányokat folytató panaszos szerint az ő képzésükön két héten át az összes vizsgát személyesen tartották. Egy másik hallgató édesanyja arra panaszkodott, hogy a személyesen tartott gyakorlatokba nem tudnak bekapcsolódni azok, akik hatósági karanténban vannak, és pótlást sem biztosít az intézmény. Egy szülő azzal kapcsolatban kifogásolta az iskola intézkedését, hogy a kollégiumi elhelyezést két nap alatt szüntették meg a járványügyi intézkedések kihirdetését követően. Tekintettel hivatalunk hatásköri szabályaira a hozzánk forduló panaszosokat tájékoztattuk a lehetőségeikről. (XIII/315/2020/OJBIT, XIII/619/2020/OJBIT, XIII/497/2020/OJBIT, XIII/631/2020/OJBIT)

A telefonon érkezett panaszok közül volt, aki az érettségi vizsga során kötelező maszkhasználatot kifogásolta autista gyermeke vonatkozásában, más érdeklődő a betegségét követően a vizsgaidőszak meghosszabbítását szerette volna. Érkezett panasz továbbá az Erasmus Plus költségeinek visszakövetelésével összefüggésben is, mivel a járvány miatt ideiglenesen hazajött a hallgató. Panaszosok sérelmezték azt is, hogy a középszintű érettségi vizsgával ellentétben emelt szinten nem lehetett szóban javítani a 12 %-ot elért, de 25 %-ot el nem ért írásbeli vizsgaeredményekkel rendelkező tanulóknak. Egy panaszos szerint egyetemi vizsgája során az oktató ordított vele, de mivel nem volt más jelen a zoom felületén, így nem tudta, hogyan tudná bizonyítani igazát. Tekintettel arra, hogy a hivatalunkhoz telefonon fordulók nem merítették ki a jogorvoslati lehetőségeiket, így tájékoztattuk ezzel kapcsolatos jogaikról.

A felsőoktatási területen hozzánk érkezett panaszokat hagyományosan három nagy csoportba osztjuk: az első csoportba az érettségi vizsgával és a felsőoktatási felvételi eljárással kapcsolatos ügyek kerülnek. A második csoportot a tanulmányi kötelezettségek teljesítésének gyakorlatát bemutató ügyek alkotják, míg a harmadik csoportba a felsőoktatási tanulmányok finanszírozásának kérdéseit érintő ügyek tartoznak.

Tartalomjegyzék