Egy EGYMI-ben tanító gyógypedagógus kérte hivatalunk tájékoztatását az összevont osztályába járó sajátos nevelési igényű tanulók évismétléssel kapcsolatos lehetőségeiről.

A rendelkezésre bocsátott információk alapján a következőkről tájékoztattuk a pedagógust. A köznevelési törvény 47. § (1) bekezdése szerint a sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani.

A pedagógus beadványa alapján az egyik tanulója már februárban túllépte a 300 óra hiányzást (igazolt), ami alapján osztályt fog ismételni. Tájékoztattuk a pedagógust a mulasztásokkal kapcsolatos részletszabályokról. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 51. § (7) bekezdés a) pontja szerint, ha a tanulónak – az ideiglenes vendégtanulói jogviszony időtartamának kivételével – egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen az Nkt. 5. § (1) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott pedagógiai szakaszban a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen.

A nevelőtestület ebben az esetben akkor tagadhatja meg az osztályozóvizsga letételét, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett a (3) bekezdésben meghatározott értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie.

Ezen fenti rendelkezés alapján az évismétlés ténye nem automatikus, a tanuló mulasztásaira tekintettel hozott intézkedésekről e keretrendszeren belül hozható döntés.

A köznevelési törvény 54. § (1) bekezdése kimondja, hogy a pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni.

Ezt a rendelkezést egészíti ki a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 64. § (1) bekezdése, mely szerint a tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (a továbbiakban a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga) alapján kell megállapítani. A kiskorú tanuló érdemjegyeiről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell.

A köznevelési törvény 57. § (1) bekezdése szabályozza a szülő kérésére engedélyezhető évfolyamismétlés esetköreit. A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha – az e bekezdésben foglalt kivétellel – az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Az egyéni előrehaladású nevelésben és oktatásban részt vevő tanuló esetében az előírt tanulmányi követelményeket az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott évfolyam végéig kell teljesíteni. Az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ebben az esetben csak a megismételt évfolyamról kap bizonyítványt a tanuló. Középfokú iskolai tanulmányok folytatása esetén a sikeresen teljesített kilencedik évfolyam megismétlését az iskola igazgatója a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal akkor engedélyezheti, ha arra a gimnáziumi nevelés-oktatásba való bekapcsolódás miatt van szükség.

A szülő kérésére engedélyezett évfolyamismétlés kizárólag e fenti esetkörökben történhet. Amennyiben ugyanis a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette, az iskola magasabb évfolyamába léphet. Ettől eltérő rendelkezést a tanuló kapcsán szakértői véleményt készítő szakértői bizottság sem adhat.

A pedagógus levelében jelezte továbbá, hogy az autizmus spektrum zavarral diagnosztizált, ép intellektusú tanuló képzéséhez kevés segédanyag, támpont áll rendelkezésre. Ezzel összefüggésben figyelmébe ajánlottuk a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásához kiadott irányelvet, ami elérhető az Oktatási Hivatal honlapján (https://www.oktatas.hu/kozneveles/kerettantervek/2020_nat/iranyelvek_alapprogramok).

A digitális oktatási rend kapcsán javasoltuk továbbá a pedagógusnak a Digitális Pedagógiai Módszertani Központ honlapjának tanulmányozását, ahol a helyzet kihívásaira reagálva segédanyagokat, alkalmazható online rendszereket tettek közzé a pedagógusok munkájának módszertani támogatására, kiemelt figyelemmel a sajátos nevelési igényű tanulókra. (https://dpmk.hu/2020/04/01/sajatos-nevelesi-igenyu-sni-gyerekek-tanulok-digitalis-munkarendje-modszertani-ajanlasok) (XIII/297/2020/OJBIT)

A szülői panasz szerint az óvodai beiratkozást követően, 2019. év nyarán észlelte az óvoda, hogy a gyermeket – a leadott dokumentumok szerinti – magatartászavara miatt nem veheti fel.

A szülőt a pedagógiai szakszolgálathoz irányították, ahol autizmus spektrum zavar és egyéb pszichés fejlődési zavar diagnózist állapítottak meg a gyermek kapcsán. A 2020. január 29-én kelt előzetes vizsgálati eredményben a diagnózisnak megfelelően a gyermek részére kijelöltek egy óvodát. A kijelölt óvoda először csak szóban, majd 2020. március 12-én írásban is elutasította a szülő beiratkozási kérelmét arra hivatkozással, hogy elérték az alapító okiratukban meghatározott maximális létszámot.

A tankerületi központ útmutatása alapján a szülő ismét a pedagógiai szakszolgálathoz fordult, ahol 2020. április 27-én kiegészített szakvéleményt kapott, amiben a 2019/2020-as, valamint a 2020/2021-es tanévre vonatkozóan is kijelöltek intézményt a gyermek számára.

A panasz benyújtásakor a 2020/2021-es tanévre már jogviszonnyal rendelkezett a gyermek a kijelölt intézményben, ahol a szülő elmondása szerint jól érezte magát, egyéni és csoportfoglalkozásokon is részt vett. Sérelmesnek találta ugyanakkor, hogy egy éven keresztül gyermeke semmilyen fejlesztésben, segítségben nem részesült.

Levelünkben tájékoztattuk a panaszost, hogy hivatalunk eljárásának célja a jogsérelem orvoslása, a konfliktusos helyzet megoldására történő javaslat megfogalmazása. Tekintettel arra, hogy a jogsértő helyzet megoldódott azáltal, hogy az érvényes szakértői véleményben kijelölt intézménybe a gyermek felvételt nyert, az oktatási jogok biztosának további eljárása nem szükséges. (XIII/536/2020/OJBIT)

A szülő beadványa szerint 8 éves gyermeke többszörös SNI kóddal rendelkezik, az aktuális évben szegregált iskola előkészítő osztályába járt, de az iskolával kapcsolatos gondok miatt (nem biztosít napközit; kizárja a programokból a gyermeket éretlensége miatt) a szülő szeretné máshova átvinni. A szülő arról kért információt, hogy az átlagtól eltérő fejlődésű gyermekek kapcsán mik a lehetőségek, visszaviheti-e a gyermeket speciális óvodába még egy évre vagy intézményváltás mellett kérhet-e magántanulói státuszt.

Beadványával kapcsolatban tájékoztattuk a szülőt, hogy a sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. A szakértői bizottság a szakértői véleményében tesz javaslatot a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló ellátására, az ellátás módjára, formájára és helyére, az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatok típusaira, a szükséges szakemberre és annak feladataira.

A gyermek kapcsán a szakértői bizottság dönthet az állapota alapján megfelelő iskola kijelöléséről. Amennyiben a gyermek a jogszabályban megjelölt életkort és az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget elérte, úgy tankötelezettségének teljesítését meg kell kezdeni, óvodába már nem járhat. Egyéni munkarendet pedig a szülő az Oktatási Hivatalhoz benyújtott kérvényével tud kérelmezni abban az esetben, ha a szakértői bizottság véleménye ennek lehetőségét tartalmazza.

A 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 17. § (1) bekezdése alapján a szakértői véleménynek tartalmaznia kell annak megállapítását, hogy a sajátos nevelési igényű tanuló a tankötelezettségét kizárólagosan iskolába járással, illetve kizárólagosan egyéni munkarend keretében teljesítheti, ha a tanuló a tankötelezettségét kizárólagosan egyéni munkarend keretében teljesítheti, a heti foglalkoztatás idejét és a felkészüléshez szükséges szakembereket, annak megállapítását, hogy a tanuló a tankötelezettségét fejlesztő nevelés-oktatás, illetőleg a fejlesztő nevelés-oktatást nyújtó iskola által szervezett egyéni fejlesztés keretében teljesíti, továbbá a gyermek, tanuló sajátos nevelési igényének megfelelő általános iskolára, középfokú iskolára, fejlesztő nevelés-oktatást végző iskolára, csoportra, osztályra, tagozatra vonatkozó javaslatot és a kijelölt nevelési-oktatási intézmény megjelölését.

A szakértői bizottság kizárólag olyan intézményt jelölhet ki, mely rendelkezik az érintett gyermek ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, és amelynek alapító okiratában szerepel, hogy az érintett gyermek sajátos nevelési igényének megfelelő fejlesztést nyújtani tudja. Ezen intézmények listája a szakértői bizottság birtokában van, azt a szülő rendelkezésére tudják bocsátani.

A megfelelő intézmény kijelölése tehát a szakértői bizottság hatásköre, ezt a feladatát a szülővel együttműködve végzi. A szülő a gyermeke oktatásához, neveléséhez szükséges tárgyi, személyi feltételekkel rendelkező iskolák közül választhatja ki a számára leginkább megfelelőt. Az intézménykeresésben segítségükre lehet az illetékes tankerületi központ is.

Ezen eljárás biztosíthatja a gyermek számára, hogy az állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátáshoz való joga érvényesüljön. (XIII/163/2020/OJBIT)

A szülő gyermeke kapcsán kérte hivatalunk segítségét annak érdekében, hogy a sajátos nevelési igényű gyermek olyan óvodába kerülhessen, ahol a megfelelő környezetben megkapja a szükséges fejlesztést. A gyermek a felvételkor meglévő állapotához képest a szülő megítélése szerint sokat fejlődött, ezért szerette volna, ha átkerül másik intézménybe, azonban a szóba jöhető óvoda helyhiány miatt nem tudta fogadni.

A beadvánnyal kapcsolatban tájékoztattuk a szülőt, hogy a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló esetében a különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. A szakértői bizottság a szakértői véleményében tesz javaslatot a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló ellátására, az ellátás módjára, formájára és helyére, az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatok típusaira, a szükséges szakemberre és annak feladataira.

Tájékoztattuk a panaszost, hogy az oktatási jogok biztosának nincs hatásköre arra, hogy a gyermek számára intézményt jelöljön ki, ez kizárólag a szakértői bizottság feladata, amely a gyermek állapota alapján teheti meg az intézményre vonatkozó javaslatát. (XIII/408/2020/OJBIT)

A szülő gyermekének szakértői bizottság általi felülvizsgálatát követően fordult hozzánk. A szülő jelzése szerint a gyermek diagnózisa a felülvizsgálat nyomán megváltozott, az óvodavezető tájékoztatása szerint az aktuális BNO kóddal a gyermeket nem fogadhatja a továbbiakban. A szülő arról kért tájékoztatást, hogy azonnal távozniuk kell-e az óvodából és másik intézmény kijelölését kérni, vagy az adott nevelési évben maradhatnak-e még. Tájékoztatást kért arról is, hogy van-e lehetőség arra, hogy a szükséges fejlesztést magánúton biztosítsák a gyermek számára, és ilyen módon az alapító okirattól eltérő kóddal fogadja a gyermeket az óvoda.

A kapcsolódó jogszabályi rendelkezésekkel tájékoztattuk a szülőt, hogy a gyermek részére a szakértői bizottság dönthet az állapota alapján megfelelő óvoda kijelöléséről. A 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 17. § (1) bekezdése alapján a szakértői véleménynek tartalmaznia kell a gyermek, tanuló sajátos nevelési igényének megfelelő óvodára, csoportra (a továbbiakban együtt: kijelölt óvoda) vonatkozó javaslatot és a kijelölt nevelési-oktatási intézmény megjelölését. A megfelelő intézmény kijelölése tehát a szakértői bizottság hatásköre, ezt a feladatát a szülővel együttműködve végzi. A szakértői bizottság kizárólag olyan intézményt jelölhet ki, mely rendelkezik az érintett gyermek ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, és amelynek alapító okiratában szerepel, hogy az érintett gyermek sajátos nevelési igényének megfelelő fejlesztést nyújtani tudja. Ezen intézmények listája a szakértői bizottság birtokában van, azt a szülő rendelkezésére tudják bocsátani. Javasoltuk, hogy ennek érdekében ismételten keresse fel a szakértői bizottságot. (XIII/106/2020/OJBIT)

A szülő ikergyermekei kapcsán kereste meg hivatalunkat. A gyermekek közül egyikőjük mozgáskorlátozott. A szülő elkezdett iskolát keresni a gyermekek számára, azonban a visszajelzések szerint a városukban és annak 20 km-es körzetében nem vesznek fel mozgáskorlátozott gyermeket. A helyzetet nehezíti, hogy a gyermek több BNO kóddal rendelkezik, ugyanakkor a szülő elmondása szerint integráló iskolába mehetne, ha találnának ilyet. A tankerület által javasolt iskolákat a szülő végigjárta, azonban elutasították a gyermek felvételét.

Beadványával kapcsolatban tájékoztattuk a szülőt, hogy a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló számára a különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. A gyermek számára megfelelő iskola kijelöléséről is a szakértői bizottság dönt. A szakértői bizottság kizárólag olyan intézményt jelölhet ki, mely rendelkezik az érintett gyermek ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, és amelynek alapító okiratában szerepel, hogy az érintett gyermek sajátos nevelési igényének megfelelő fejlesztést nyújtani tudja. Ezen intézmények listája a szakértői bizottság birtokában van. A megfelelő intézmény kijelölése a szakértői bizottság hatásköre, ezt a feladatát a szülővel együttműködve végzi. A szülő a gyermeke oktatásához, neveléséhez szükséges tárgyi, személyi feltételekkel rendelkező iskolák közül választhatja ki a számára leginkább megfelelőt.

A 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet alapján az intézménykijelölés során az alábbi eljárást kell követnie a szakértői bizottságnak:

A 16. § (2) bekezdése kimondja, hogy a szakértői bizottság az intézményjegyzék alapján tájékoztatja a szülőt azokról a lehetőségekről, amelyek alapján sajátos nevelési igényű gyermeke a korai fejlesztésben és gondozásban, az óvodai nevelésben, a fejlesztő nevelésben-oktatásban részt vehet, tankötelezettségének eleget tehet. A köznevelési, illetve szakképző intézményt a szülő választja ki a szakértői bizottság által javasolt intézmények közül. Ha a szülő által választott óvoda, iskola nem azonos a kötelező felvételt biztosító óvodával, iskolával, és az óvoda, az iskola a gyermeket, a tanulót nem veszi fel, a szakértői bizottság a szakértői véleményében a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerinti, kötelező felvételt biztosító óvodát, iskolát határozza meg az óvodai nevelés, az iskolai nevelés, oktatás ellátására.

A 17. § (5) bekezdése pedig arról rendelkezik, hogy amennyiben a szülő az intézményjegyzékről intézményt nem választ, a szakértői bizottság a vizsgálat lezárását követő harmincadik napon a gyermeket, tanulót ellátó intézményt saját választása alapján kijelöli és a szakértői véleményt a kijelöléstől számított öt munkanapon belül a szülőnek kézbesíti.

A 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 20. §-ának (2) bekezdése rögzíti azt az esetkört, ha a gyermek, a tanuló gyógypedagógiai intézményben történő nevelése, oktatása azért nem szervezhető meg, mert az Intézmény által vezetett jegyzékben nincsen megfelelő óvoda, iskola, a szakértői bizottság a szakértői véleményét megküldi a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes tankerületi igazgatónak. A tankerületi igazgató intézkedik arról, hogy a gyermek, tanuló kötelező felvételét ellátó nevelési-oktatási intézmény kijelölésre kerüljön. A tankerületi igazgató tizenöt napon belül tájékoztatja az intézkedéséről a szakértői bizottságot.

Csak ennek az eljárásnak a pontos lefolytatása biztosíthatja a gyermek számára, hogy az állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátáshoz való joga érvényesüljön. (XIII/561/2020/OJBIT, XIII/187/2020/OJBIT)

A szülők beadványukban gyermekük kijelölt iskolájával, az intézményben tapasztalt gyermekkel szembeni bánásmóddal kapcsolatban éltek panasszal. Levelükben beszámoltak a szülők a korábbi évek során az iskolában történtekről, gyermeküknek tanulótárs részéről elszenvedett bántásáról. Megítélésük szerint az iskola nem kezelte jól ezt a konfliktust, úgy érzik, hogy ennek következménye lett a gyermek kirekesztettsége. Jelzésük szerint az intézmény nincs tekintettel a gyermek sajátos nevelési igényére, megkülönböztetően bánnak vele. Elmondásuk szerint az iskola az évek során megpróbálta elérni, hogy elvigyék gyermeküket, azonban a szülők nem találtak a gyermek számára megfelelő intézményt. A szülők által megosztott információk alapján a tanulóval kapcsolatban további kiegészítő vizsgálatot kezdeményeztek, amely vizsgálat 2020 nyár végén még folyamatban volt, ennek eredményéről további információ nem állt rendelkezésünkre.

Tájékoztattuk a szülőt, hogy az általuk jelzettek minősítésére hivatalunk eljárási szabályai értelmében – jogorvoslat kimerítését követően – kizárólag vizsgálat keretében van lehetőség.

A beadvánnyal kapcsolatban a fenntartói jogorvoslat lehetősége mellett a következőkről tájékoztattuk a szülőt a hatályos rendelkezések alapján. A köznevelési törvény 46. § (2) bekezdése rögzíti, hogy a gyermek, a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek és a tanuló nem vethető alá testi és lelki fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak.

A panaszban foglaltakkal kapcsolatban tájékoztattuk a szülőt a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók különleges bánásmódra való jogosultságának kereteiről, feltételeiről, miszerint a gyermek számára a különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani.

A gyermek, tanuló sajátos nevelési igényének megfelelő intézményi kijelöléséről is a szakértői bizottság jogosult dönteni. A szakértői bizottság kizárólag olyan intézményt jelölhet ki, mely rendelkezik a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel. Az intézményi kijelölés útján és ezen hivatkozott feltétel érvényesülésével biztosítja a jogalkotó, hogy a különleges bánásmód szerinti ellátás garantáltan biztosítva legyen az érintett gyermek, tanuló számára, ellenkező esetben a speciális ellátás biztosításának elmaradása nem kérhető számon a szükséges feltételrendszerrel nem rendelkező intézményen. Így a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók esetében a szülő szabad intézményválasztási joga korlátozott a gyermek, tanuló számára kijelölhető intézmények körére, melyekből a szülő a szakértői bizottsággal történő egyeztetés alapján választ.

A szülők által sérelmezett helyzet hatékony rendezése tehát a szakértői bizottság közreműködésével, a gyermek számára megfelelő feltételekkel rendelkező intézményi kijelöléssel történhet. A szakértői vélemény felülvizsgálata a következők szerint kezdeményezhető. A 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 23. § (1) bekezdése alapján a szülő a felülvizsgálati eljárást bármikor kezdeményezheti. A szakértői bizottság a szülő kérelmére akkor köteles lefolytatni a felülvizsgálati eljárást, ha a hivatalból történő felülvizsgálat óta több mint hat hónap telt el, és a soron következő, hivatalból történő felülvizsgálat időpontjáig több mint hat hónap van hátra.

Mindezek alapján javasoltuk a szülőknek, hogy a fentieket mérlegelve vegyék fel a kapcsolatot az illetékes szakértői bizottsággal annak érdekében, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekük számára személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező, megfelelő intézmény kerüljön kijelölésre. (XIII/508/2020/OJBIT)

A szülő az autizmus spektrum zavarral küzdő gyermekét érintő középiskolai felvételi eljárással kapcsolatban élt panasszal. Az előzetes információk ellenére ugyanis a felvételi eljárás végével arról tájékoztatta őket az intézmény, hogy nem tudják fogadni a gyermeket, mivel az iskola alapító okirata nem tartalmazza a tanuló sajátos nevelési igényéhez igazodó ellátás vállalását. A szülő sérelmezte az eljárást, mivel az iskola félrevezető tájékoztatása miatt lemaradtak más szóba jöhető intézményről, valamint az elutasításról szóló kései információszerzés miatt lecsúsztak a jogorvoslatról is.

Tájékozattuk a szülőt arról, hogy általa jelzettek minősítésére hivatalunk eljárási szabályai értelmében – jogorvoslat kimerítését követően – kizárólag vizsgálat keretében van lehetőségünk. Az iskola eljárásával szemben a szülőnek lehetősége van jogorvoslattal élni annak fenntartójánál.

A panaszban foglaltakkal kapcsolatban ugyanakkor a következőkre hívtuk fel a szülő figyelmét. A köznevelési törvény 47. § (1) bekezdése szerint a sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. A gyermek, tanuló sajátos nevelési igényének megfelelő intézményi kijelöléséről is a szakértői bizottság jogosult dönteni. A szakértői bizottság kizárólag olyan intézményt jelölhet ki, mely rendelkezik a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel. Az intézményi kijelölés útján és ezen hivatkozott feltétel érvényesülésével biztosítja a jogalkotó, hogy a különleges bánásmód szerinti ellátás garantáltan biztosítva legyen az érintett gyermek, tanuló számára, ellenkező esetben a speciális ellátás biztosításának elmaradása nem kérhető számon a szükséges feltételrendszerrel nem rendelkező intézményen. Így a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók esetében a szülő szabad intézményválasztási joga korlátozott a gyermek, tanuló számára kijelölhető intézmények körére, melyekből a szülő a szakértői bizottsággal történő egyeztetés alapján választ.

Iskolaváltás esetére a 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 20. § (3) bekezdése a szülő oldalán tájékoztatási kötelezettséget keletkeztet a szakértői bizottság irányába. Tekintettel a gyermek, tanuló sajátos nevelési igényére az intézményváltás e hivatkozott rendelkezés szerint történhet.

A középfokú iskolákba történő jelentkezés rendjét és a felvételi eljárás szabályait a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet szabályozza részletesen. A középfokú felvételi eljárásba történő jelentkezés kizárólag ezen szabályok keretei között történhet.

A középfokú felvételi eljárás kapcsán a tanuló felvételi stratégiájának kialakításához fontos az eljárásra vonatkozó általános információk, valamint az egyes intézményekkel kapcsolatos konkrét információk, szabályok ismerete. A sajátos nevelési igényű tanulók és szüleik esetében kiemelten fontos, hogy még jóval a felvételi eljárás megkezdése előtt tájékozódjanak, hogy az az iskola, ahová a tanuló februárban majd be kívánja adni a jelentkezését (választott iskola), milyen speciális − a sajátos nevelési igényű tanulókra vonatkozó − felvételi szabályokat határoz meg. Ezen ismeretek birtokában tudják eredményesen megtervezni a tanuló „felvételi stratégiáját”. Ezzel összefüggésben további hasznos információk találhatóak az Oktatási Hivatal honlapján (www.oh.gov.hu).

A szülő levele alapján a felvételi eljárást megelőzően azt a megerősítést kapta az iskolától, hogy fogadni tudja a sajátos nevelési igényű tanulót. Ezzel összefüggésben tájékoztattuk, hogy az iskolától kapott téves tájékoztatás sem alapozhatja azt meg, hogy az intézmény fogadja a sajátos nevelési igényű gyermekét, amennyiben az iskola alapító okirata szerint a szükséges személyi és tárgyi feltételek nem biztosítottak. Ugyanakkor az iskola eljárásával szemben a szülőnek lehetősége van jogorvoslattal élni az intézmény fenntartójánál.

A középfokú felvételi eljárás során hozott döntéssel szembeni jogorvoslat lehetőségét a korábban hivatkozott rendelet 45. §-a szabályozza. A jelentkezés elutasítása esetén az iskola igazgatójának fel kell hívnia a jelentkező, kiskorú jelentkező esetén a jelentkező és a szülő figyelmét, hogy a köznevelési törvény 37. § (3) bekezdése alapján a döntés ellen jogorvoslattal élhet. A jogorvoslati eljárást megindító kérelmet annak a középfokú iskolának a fenntartójához kell benyújtania a jelentkezőnek, kiskorú jelentkező esetén a szülőnek, amelyiknek a döntésével a jelentkező, kiskorú jelentkező esetén a szülő nem ért egyet. Az eljárást megindító kérelmeket az általános felvételi eljárásban oly módon kell elbírálni, hogy a jogorvoslati eljárás a tárgyév június 1-jéig befejeződjék. Ha a jelentkező tanköteles, a jogorvoslati eljárás eredményéről értesíteni kell azt az iskolát, amellyel a jelentkező tanulói jogviszonyban áll. A 37. § (2) bekezdésében leírt esetben csak akkor kell értesíteni az általános iskolát, ha a jogorvoslati eljárás eredményeképpen a tanuló a középiskolába felvételt nyert.

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet szabályozza a rendkívüli felvételi eljárás kereteit a következőképpen. A 43. § (1)-(3) bekezdései szerint a középfokú iskola igazgatója a felvételi döntésekről szóló értesítések megtörténte után a következő tanév első napjáig rendkívüli felvételi eljárást írhat ki. Abban az esetben, ha az általános felvételi eljárás keretében a középfokú iskolába az adott osztályba felvehető tanulói létszám kevesebb mint kilencven százalékát sikerült betölteni, a rendkívüli felvételi eljárást ki kell írni. A kiírást meg kell küldeni a hivatalnak, amely a megküldött és összesített adatokat a honlapján közzéteszi. A rendkívüli felvételi eljárásban új jelentkezési lapot kell benyújtani a felvételt meghirdető iskola által meghatározott formában és időpontig. A rendkívüli felvételi eljárásban több jelentkezési lap is benyújtható, de egy jelentkezési lapon csak egy iskola jelölhető meg. A felvételi kérelmekről az iskola igazgatója dönt.

A rendkívüli felvételi eljárásra vonatkozó információkat, férőhelyek keresőjét megtalálja az Oktatási Hivatal honlapján: https://www.oktatas.hu/kozneveles/kozepfoku_felveteli_eljaras/rendkivuli_felveteli_eljaras.

Javasoltuk továbbá a szülőnek, hogy speciális helyzetükre tekintettel kérje a területileg illetékes tankerületi központ segítségét a tanuló számára megfelelő intézmény megtalálásában. A tankerületi elérhetőségekre vonatkozó információk itt találhatóak: http://kk.gov.hu/tankeruletek.

A beadvány nem tartalmazott információt arról, hogy a felvételi kapcsán milyen intézménytípust kívántak választani, ezért javasoltuk a szülőnek, hogy amennyiben a továbbtanulás szempontjából szakképző intézményt részesítenek előnyben, a helyzet rendezéséhez, a megfelelő iskola kiválasztásához kérjék a szakképzésért felelős minisztérium, az Innovációs és Technológiai Minisztérium kollégáinak segítségét. Amennyiben a fenti fórumok együttműködésével a sajátos nevelési igényű tanuló számára találnak megfelelő, még férőhellyel rendelkező intézményt, mindenképpen szükséges az illetékes szakértői bizottsággal történő egyeztetés az intézmény kijelöléséhez. (XIII/314/2020/OJBIT)

A szülő levele szerint szeptembertől szeretné sajátos nevelési igényű gyermekét óvodába íratni, azonban a megyei szakértői bizottság vizsgálatára még nem került sor. A szülő aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a jelentkezéseket hamarosan be kell adni, viszont a vizsgálat megtörténtéig ennek nem tud eleget tenni, így viszont félő, hogy lecsúsznak az általuk kinézett intézményről.

Beadványával kapcsolatban tájékoztattuk a szülőt, hogy a gyermek részére a szakértői bizottság dönthet az állapota alapján megfelelő iskola kijelöléséről. A 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 17. § (1) bekezdése alapján a szakértői véleménynek tartalmaznia kell a gyermek, tanuló sajátos nevelési igényének megfelelő óvodára, csoportra (a továbbiakban együtt: kijelölt óvoda) vonatkozó javaslatot és a kijelölt nevelési-oktatási intézmény megjelölését.

A szakértői bizottság kizárólag olyan intézményt jelölhet ki, mely rendelkezik az érintett gyermek ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, és amelynek alapító okiratában szerepel, hogy az érintett gyermek sajátos nevelési igényének megfelelő fejlesztést nyújtani tudja. Ezen intézmények listája a szakértői bizottság birtokában van. A megfelelő intézmény kijelölése a szakértői bizottság hatásköre, ezt a feladatát a szülővel együttműködve végzi. A szülő a gyermeke oktatásához, neveléséhez szükséges tárgyi, személyi feltételekkel rendelkező óvodák közül választhatja ki a számára leginkább megfelelőt.

A 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 20. § (1) bekezdése alapján, ha az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás a többi gyermekkel, tanulóval közös óvodai csoportban, iskolai osztályban azért nem szervezhető meg, mert az intézményjegyzékben nincsen megfelelő óvoda, iskola, a szakértői bizottság a szakértői véleményét megküldi – óvoda vonatkozásában – a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőnek – iskola vonatkozásában – a tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes tankerületi igazgatónak. A jegyző, illetve a tankerületi igazgató – szakképzésben részt vevő vagy szakképzésbe jelentkező tanuló esetén a tankerületi igazgató a szakképzési centrum vezetőjének egyetértésével – intézkedik arról, hogy a gyermek, tanuló kötelező felvételét ellátó nevelési-oktatási intézmény kijelölésre kerüljön. A jegyző, illetve a tankerületi igazgató tizenöt napon belül tájékoztatja az intézkedéséről a szakértői bizottságot.

Amennyiben a gyermek nem sajátos nevelési igényű, úgy a szülő választhat számára intézményt, a gyermek felvételéről az intézmény vezetője dönt.

Amennyiben a szülő nem talál befogadó intézményt, úgy a köznevelési törvény 49. § (3) bekezdése alapján az óvoda köteles felvenni, átvenni azt a gyermeket, aki életvitelszerűen az óvoda körzetében lakik (kötelező felvételt biztosító óvoda). (XIII/118/2020/OJBIT)

A szülő a szakértői bizottság eljárásával kapcsolatban élt panasszal. Levelében arról számolt be, hogy a kerületi nevelési tanácsadó továbbküldte gyermekével a szakértői bizottsághoz, ahol első körben nem találták az anyagukat, majd többszöri megkeresés után kaptak végül vizsgálati időpontot. A szülő az előzetes szakértői véleményt elfogadta, azonban a végleges véleményt több hónap elteltével sem kapta kézhez. A gyermek számára ez az időszak teljesen kiesett, a szülő magánúton finanszírozta ezt. A szülő sérelmezte az elhúzódó eljárást, ami a megelőző eljárástól számítva lassan egy éve tartott.

A beadványában írtakkal kapcsolatban tájékoztattuk a szülőt, hogy a 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 17. § (3), (5)-(6) bekezdése szerint a szakértői vizsgálat befejezését követően a szülőt tájékoztatni kell a szakértői vizsgálat megállapításairól, a szakértői vélemény várható tartalmáról, a szülői jogokról és kötelezettségekről. A tájékoztatás tényét, a tájékoztatási kötelezettség teljesítését írásba kell foglalni és a szülővel alá kell íratni. A szakértői véleményt, az e bekezdésben foglalt kivétellel – a vizsgálat lezárását követő huszonegy napon belül – kézbesíteni kell a szülőnek. Amennyiben a szülő a 16. § (3) bekezdése alapján összeállított intézményjegyzékről köznevelési intézményt nem választ, a szakértői bizottság a vizsgálat lezárását követő harmincadik napon a gyermeket, tanulót ellátó intézményt saját választása alapján kijelöli és a szakértői véleményt a kijelöléstől számított öt munkanapon belül a szülőnek kézbesíti. A kézbesítés történhet postai úton, személyesen vagy kézbesítő útján. A kézbesítés napja az a nap, amelyen a szakértői véleménynek a szülő általi átvétele megtörtént, vagy amely napon a szülő az átvételt megtagadta. Ha postai úton kézbesített szakértői vélemény a szakértői bizottsághoz „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza, a szakértői véleményt – az ellenkező bizonyításig – a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.

Tájékoztattuk a szülőt, hogy amennyiben úgy érzi, hogy az intézmény eljárása sérti gyermeke jogait, úgy a köznevelési törvény 37. § (2) bekezdése szerint lehetősége van jogorvoslattal élni. Ennek megfelelően a szülő jogorvoslati kérelemmel élhet a szakértői bizottság mulasztásával szemben annak fenntartójánál, az illetékes tankerületi központnál. A jogorvoslat kimerítését követően kérheti a szülő hivatalunk eljárását. (XIII/107/2020/OJBIT)

Beadványában a szülő hivatalunk segítségét kérte, mivel iskolaköteles sajátos nevelési igényű gyermeke kapcsán – a gyermekkel foglalkozó szakemberek véleménye ellenére – a szakértői bizottság nem akarta kijelölni az általuk választott intézményt, hanem azt jelezték vissza, hogy kizárólag szegregált intézménybe kerülhet a gyermek.

Tájékoztattuk a szülőt, hogy az általuk jelzettek minősítésére – jogorvoslat kimerítését követően – kizárólag vizsgálat keretében van lehetőség. A beadvánnyal kapcsolatban a rendelkezésre bocsátott információk alapján a következőkről tájékoztattuk a szülőt a hatályos rendelkezések alapján.

A köznevelési törvény szerint a sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani.

A szülő panaszához mellékelve rendelkezésünkre bocsátotta a gyermek kapcsán aktuális szakértői véleményt, amely a korábbi diagnózis (enyhe értelmi fogyatékosság) pontosítása mellett – többek között – az óvodai nevelés további egy évvel való meghosszabbításáról rendelkezett. Emellett a beiskolázás szempontjából rögzítette, hogy a gyermek a 2020/2021-es tanévben beiskolázható az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára készült kerettanterv alapján, különneveléssel. Tekintettel, hogy a beiskolázáskor intézményi kijelölés szükséges, ezért a bizottság kérte erről a szülőktől az értesítést. A kötelező felülvizsgálat kapcsán a szakértői vélemény 2020/2021. tanévet jelöli meg.

Amennyiben a szülő a szakértői véleményt nem támadta meg, úgy az hatályossá válik, és az abban foglaltak kötelezővé válnak mind a tanuló, mind a szülő, mind a pedagógusok számára. A rendelkezésre álló információk alapján az említett szakértői véleményt a szülők nem támadták meg, így az hatályossá vált.

Amint azt a szakértői bizottsági vélemény is rögzíti: az iskolai év megkezdéséhez intézményi kijelölés szükséges. A gyermek, tanuló sajátos nevelési igényének megfelelő intézményi kijelöléséről a szakértői bizottság jogosult dönteni. A 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 17. § (1) bekezdésének hb) pontja alapján a szakértői véleménynek tartalmaznia kell az általános iskolára, középfokú iskolára, fejlesztő nevelés-oktatást végző iskolára, csoportra, osztályra, tagozatra (a továbbiakban együtt: kijelölt iskola) vonatkozó javaslatot és a kijelölt nevelési-oktatási intézmény megjelölését. A szakértői vélemény tartalmazza annak megállapítását is, hogy a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló az e célra létrehozott, a fogyatékosság típusának megfelelő nevelési-oktatási, illetve szakképző intézményben, osztályban, csoportban, tagozaton vagy a többi gyermekkel, tanulóval közösen is részt vehet az óvodai nevelésben, iskolai nevelésben-oktatásban, kollégiumi nevelésben.

A szakértői bizottság kizárólag olyan intézményt jelölhet ki, mely rendelkezik az ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel. Az intézményi kijelölés útján és ezen hivatkozott feltétel érvényesülésével biztosítja a jogalkotó, hogy a különleges bánásmódnak megfelelő ellátás garantáltan biztosítva legyen az érintett gyermek, tanuló számára.

A rendelkezésre bocsátott dokumentumok, információk alapján a szakértői bizottság nem támogatta a szülők által preferált intézmény kijelölését. A kijelölhető intézményi lista tanúsága alapján ennek magyarázata az, hogy a kívánt intézmény nem rendelkezik a sajátos nevelési igényű gyermekük ellátásának megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel.

Amennyiben a tanuló állapotváltozása indokolja, ezen kérdések (diagnózis, különnevelés, intézményi kijelölés) felülvizsgálata kezdeményezhető. A 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 23. § (1) bekezdése alapján a szülő a felülvizsgálati eljárást bármikor kezdeményezheti. A szakértői bizottság a szülő kérelmére akkor köteles lefolytatni a felülvizsgálati eljárást, ha a hivatalból történő felülvizsgálat óta több mint hat hónap telt el, és a soron következő, hivatalból történő felülvizsgálat időpontjáig több mint hat hónap van hátra.

A szülő 2020 áprilisi tájékoztatása értelmében soron kívüli felülvizsgálati kérelmüket a szakértői bizottság elutasította, tekintettel a jogszabályban rögzített időkorlátra. Ezzel összefüggésben tájékoztattuk a szülőt, hogy azon esetkörben, amikor a felülvizsgálati kérelem az időpontok miatt nem esik a kötelező eljárás körébe, a szakértői bizottság mérlegelése alapján jogosult szakmai döntését meghozni a felülvizsgálati eljárás lefolytatásának szükségességéről, ennek keretében egyaránt dönthet annak engedélyezéséről vagy elutasításáról. Ezzel kapcsolatban a szülőknek lehetőségük van további jogorvoslattal élni, ugyanakkor kérdéses, hogy ezen szakmai döntés felülvizsgálata kedvező eredményt hoz-e a számukra.

A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 42-43. §-a a jogorvoslati eljárással kapcsolatos szabályokat fogalmazza meg. Az illetékes tankerületi központ közigazgatási hatósági eljárás keretében hoz döntést a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség vagy a sajátos nevelési igény megállapításával, illetve a szakértői véleményben foglaltakkal összefüggésben. Az eljárás megindítását a szülő kérheti, ha nem ért egyet a szakértői véleményben foglaltakkal, illetve a szakértői bizottság eljárásával. Az eljárásra az a tankerületi központ illetékes, amelynek a működési területén a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában, vagy ha az nem állapítható meg, a gyermek, tanuló tartózkodási helye található. A tankerületi központ az eljárása megindításáról nyolc napon belül értesíti a szakértői bizottságot. A tankerületi központ a döntése egy példányát a döntés véglegessé válását követő nyolc napon belül megküldi az érintett nevelési-oktatási intézménynek és a szakértői bizottságnak.

Tekintettel az iskolai beiratkozási kötelezettségre, a szakértői bizottság arra hívta fel a szülőket, hogy a jegyzékükben szerepelő kijelölhető intézmények köréből válasszanak, ellenkező esetben a szakértői bizottság fog számukra intézményt kijelölni. Jelen kérdés eldöntése mindenképpen szükséges az új tanév szempontjából, ezért javasoltuk a szülőknek, hogy a fenti tájékoztatásban foglaltakat mérlegelve hozzák meg döntésüket.

Amint azt a szakértői bizottság tájékoztatásában is megerősítette, a tanév kezdetére ütemezett hivatalból indított vizsgálat keretében lesz mód a kérdések felülvizsgálatára, e körben a gyermek állapotához igazodó vizsgálati megállapítások alapján a szülők által vitatott rendelkezések módosíthatóak. (XIII/225/2020/OJBIT, XIII/382/2020/OJBIT)

Egy szülőpár 12 éves, autista és hallássérült gyermekükkel kapcsolatban kérte hivatalunk segítségét és állásfoglalását. Előadták, hogy a tanuló aktuális egészségi állapota miatt egyéni munkarendbe került. A gyermek pszichés szorongás és pánikrohamok miatt a lakásból kimozdíthatatlan, és súlyos önkiszolgálási, önállósági nehézségei, valamint egészségügyi problémái vannak. Helyzetét nehezíti, hogy magyarul nem tanult meg írni-olvasni, kizárólag angolul kommunikál, szájról korlátozottan olvas. A szülők arról érdeklődtek, hogy az ő helyzetükre az egyéni munkarend vonatkoztatható-e, továbbá az iskolának kötelezettsége-e az egyéni munkarend esetén az otthoni oktatási, fejlesztési helyzetet biztosítani. Kérdésként fogalmazták meg továbbá, hogy hogyan lehet anyanyelvi képességek hiányában számon kérni a tananyagot egy ilyen típusú nehézségekkel élő ép értelmű sajátos nevelési igényű gyermeknél. Érdeklődtek továbbá, hogy tantárgyi mentesítést a kommunikációs, szociális és egyéb kognitív képességek fejlesztése javára lehet-e kérni, illetve a tananyagot mennyire lehet mennyiségi és minőségi szempontból állapotára tekintettel redukálni. A szülők nem látták garantálva, hogy az aktuális rendszer hogyan tudná biztosítani a tanuló felzárkóztatását, hogy további oktatása is megvalósulhasson és anyanyelvi képességek hiányában a felsőbb évfolyamokban is sikeresen tanulhasson, illetve haladhasson tovább.

A beadványukkal kapcsolatban tájékoztattuk a szülőket, hogy annak megítélése, hogy a gyermekük állapotának megfelelő ellátás mit jelent, szükséges-e az otthoni környezetben történő ellátás számára, nem jogi kérdés. Kizárólag a szükséges szakmai tudás birtokában dönthetőek el ezek a kérdések, ezeknek a gyermekről a szakértői bizottság által készített szakvéleményben kell megjelenni. A szakvélemény tartalma kötelezi a köznevelési intézményeket, az abban foglaltak szerint kötelesek eljárni a sajátos nevelési igényű gyermek oktatása-nevelése során.

Javasoltuk, hogy gyermekük állapotának változása miatt keressék meg az illetékes szakértői bizottságot, és kérjék a gyermek felülvizsgálatát. (XIII/407/2020/OJBIT)

A szülő gyermeke kapcsán kért segítséget, aki 3. osztályos, beszéd által érintett sajátos nevelési igényű tanuló. A szülő tájékoztatása szerint az esedékes felülvizsgálaton a gyermek ismét megkapta a státuszt, ugyanakkor a szülő jelzése szerint az iskola már másfél éve nem biztosítja a szakértői bizottság által előírt logopédiai ellátást logopédus hiányra hivatkozva. A beadvány szerint a szülő az előírt foglalkozásokat magánúton, saját költségre biztosítja a gyermek számára, ami mind anyagilag, mind fizikálisan nagyon megterhelő, hiszen a délutáni időszakokban vannak ezek a foglalkozások. A szülő sérelmezte ezt a tartósan fennálló helyzetet, tekintettel arra, hogy az iskola ugyanakkor a feladat ellátása nélkül felveszi a gyermek után járó állami támogatást. A szülő arról kért tájékoztatást, hogy szülőként mit tehet annak érdekében, hogy az iskola betartsa az előírást, hiszen esetükben az iskolaváltás nem megoldható.

Beadványával kapcsolatban tájékoztattuk a szülőt, hogy a sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani.

A szakértői véleményben foglaltak kötelezettséget jelentenek az intézményre, amennyiben e kötelezettségét nem teljesíti, a szülő jogorvoslattal élhet a mulasztással szemben az iskola fenntartójánál. (XIII/89/2020/OJBIT, XIII/175/2020/OJBIT)

A panaszos szülő levelében azzal kereste meg hivatalunkat, hogy az elkészült szakértői véleménnyel nem ért egyet, mivel a szakértői bizottság a 2020/2021-es tanévben a gyermeket külön nevelést biztosító, azaz szegregált intézménybe javasolták küldeni. A szülők vitatták ezt a megállapítást, mivel a gyermekkel foglalkozó szakemberek véleménye alapján a tanuló ép értelmű és integrálható. A szülő megítélése szerint a hazai állami fenntartásban lévő intézményrendszerben nincs a gyermek különleges gondozási igényének megfelelő ellátást biztosító kis létszámú, integráló és differenciált oktatást biztosító intézmény.

A következőkről tájékoztattuk a hozzánk forduló szülőt. A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló különleges bánásmódnak megfelelő ellátását a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani.

A szakértői bizottság a szakértői véleményében tesz javaslatot a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló ellátására, az ellátás módjára, formájára és helyére, az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatok típusaira, a szükséges szakemberre és annak feladataira.

A gyermek részére a szakértői bizottság dönthet a számára megfelelő iskola kijelöléséről. A 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 17. § (1) bekezdése alapján a szakértői véleménynek tartalmaznia kell annak megállapítását, hogy a sajátos nevelési igényű tanuló a tankötelezettségét kizárólagosan iskolába járással, illetve kizárólagosan egyéni munkarend keretében teljesítheti, ha a tanuló a tankötelezettségét kizárólagosan egyéni munkarend keretében teljesítheti, a heti foglalkoztatás idejét és a felkészüléshez szükséges szakembereket, annak megállapítását, hogy a tanuló a tankötelezettségét fejlesztő nevelés-oktatás, illetőleg a fejlesztő nevelés-oktatást nyújtó iskola által szervezett egyéni fejlesztés keretében teljesíti, továbbá a gyermek, tanuló sajátos nevelési igényének megfelelő általános iskolára, középfokú iskolára, fejlesztő nevelés-oktatást végző iskolára, csoportra, osztályra, tagozatra vonatkozó javaslatot és a kijelölt nevelési-oktatási intézmény megjelölését.

A megfelelő intézmény kijelölése a szakértői bizottság hatásköre, ezt a feladatát a szülővel együttműködve végzi. A szülő a gyermeke oktatásához, neveléséhez szükséges tárgyi, személyi feltételekkel rendelkező iskolák közül választhatja ki a számára leginkább megfelelőt. Az intézménykeresésben segítségükre lehet az illetékes tankerületi központ is.

Tájékoztattuk továbbá a szülőt, hogy amennyiben nem értenek egyet a szakértői véleményben foglalt javaslatokkal, úgy annak felülvizsgálatát kérhetik. A szakértői bizottság véleménye annak véglegessé válásától kötelező a szülőkre és az intézményre is. (XIII/18/2020/OJBIT)

A szülő Asperger szindrómás, 16 éves gyermeke kapcsán kérte tájékoztatásunkat. A tanuló szorongó állapota miatt problémássá vált az iskolába járás, ezért a szülő kezdeményezte az egyéni munkarendet, az ezzel kapcsolatos eljárás folyamatban volt a levélírás idején. A sorozatos hiányzások miatt azonban az iskola megszüntette a tanuló jogviszonyát. A szülő a sajátos nevelési igényű tanulók tankötelezettségével kapcsolatban kért tájékoztatást, mivel tudomása szerint ezen tanulók 23 éves korukig tankötelesek.

A szülőt a következőkről tájékoztattuk. A köznevelési törvény 45. § (3) bekezdése szerint a tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló a tizenhatodik életévét betölti. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a huszonharmadik életévét betölti. A tankötelezettség meghosszabbításáról a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az iskola igazgatója dönt.

A fentiek alapján tehát a tankötelezettség abban az esetben tart tovább a 16. életévnél, ha arra a szakértői bizottság szakvéleményében javaslatot tett, és a szülő vagy tanuló ezen javaslat alapján benyújtott kérvényével kapcsolatosan az intézmény vezetője döntést hozott. Amennyiben a tankötelezettség meghosszabbításáról szóló döntés nem született meg, úgy az érintett gyermek tankötelezettsége annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tizenhatodik életévét betöltötte. (XIII/40/2020/OJBIT)

A szülő gyermeke ügyében fordult hozzánk. Levele szerint a tanuló középsúlyos értelmi fogyatékos és súlyos tanulási, magatartásszabályozási zavarral küzd. A tanuló túlmozgását hat iskolában nem tudták kezelni, a jelenlegi speciális intézményben a tornatanárral alakult ki konfliktus. A gyermek jelzése szerint a tornaóra után mindenhol fáj neki, úgy érzi a szülő, hogy a pedagógus nincs tekintettel a gyermek állapotára, nem teljesül a különleges bánásmódra való jogosultság. A szülő a magántanulóság lehetőségéről kérte tájékoztatásunkat.

A köznevelési törvény 45. § (5) bekezdése alapján a tankötelezettség iskolába járással teljesíthető. Ha a tanuló egyéni adottsága, sajátos helyzete indokolja, és a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából előnyös, a tankötelezettség teljesítése céljából határozott időre egyéni munkarend kérelmezhető. A szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló a kérelmet a tanévet megelőző június 15-éig nyújthatja be a felmentést engedélyező szervhez. Ezen időpontot követően csak abban az esetben nyújtható be kérelem, ha a tankötelezettség iskolába járással történő teljesítését megakadályozó körülmény merül fel. Jogszabályban meghatározott esetben az egyéni munkarendet biztosítani kell.

A 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 17. § (1) bekezdés e) pontja tartalmazza, hogy a szakértői bizottság a szakértői véleményében tesz javaslatot a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló ellátására, az ellátás módjára, formájára és helyére, az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatok típusaira, a szükséges szakemberre és annak feladataira. A szakértői véleménynek tartalmaznia kell annak megállapítását, hogy a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló a tankötelezettségét kizárólagosan iskolába járással, illetve kizárólagosan egyéni munkarend keretében teljesítheti.

Sajátos nevelési igényű tanulók esetén tehát az egyéni tanrend engedélyezésére csak akkor kerülhet sor, ha a szakértő bizottság szakértői véleménye ezt tartartalmazza.

Tájékoztattuk továbbá a szülőt, hogy a 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 20. § (3) bekezdése alapján, ha a sajátos nevelési igényű tanuló iskolát kíván változtatni, szándékáról a tanuló szülőjének írásban tájékoztatnia kell a szakértői bizottságot.

Tájékoztattuk továbbá a szülőt a jogorvoslat lehetőségéről, miszerint panaszával az érintett intézmény fenntartójához fordulhat, majd ha panasza nem oldódik meg, ismételten küldje el azt a keletkezett dokumentumokkal együtt hivatalunkhoz. (XIII/110/2020/OJBIT, XIII/123/2020/OJBIT)

A szülő 6. osztályos gyermeke ügyében fordult hivatalunkhoz. Jelzése szerint a gyermek sajátos nevelési igényű, az évek alatt folyamatosan gond volt az iskolákkal, nem tudott beilleszkedni. Végül iskolaváltás nyomán kislétszámú osztályba került, de hamarosan itt is kirekesztődött, társai csúfolták, piszkálták és bántalmazták. 5. osztálytól magántanuló lett, ami időlegesen rendezte a helyzetet, azonban a magántanulóságra vonatkozó jogi környezet változása miatt visszakerült az iskolába, ahol ismételten újraindultak a tanulók közötti piszkálódások, ami a gyermek tanulmányi eredményére is kihatással volt, emellett folyamatosan szorongott. A szülő hivatalunk javaslatát kérte a helyzet megoldása érdekében, kérte továbbá egy konkrét iskola megjelölését, ami átvenné gyermekét.

Tájékoztattuk a szülőt, hogy a gyermek számára a különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani.

A gyermek részére a szakértői bizottság dönthet – többek között – a számára megfelelő iskola kijelöléséről, továbbá az egyéni munkarendről. A 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 17. § (1) bekezdése alapján a szakértői véleménynek tartalmaznia kell annak megállapítását, hogy a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló a tankötelezettségét kizárólagosan iskolába járással, illetve kizárólagosan egyéni munkarend keretében teljesítheti, a heti foglalkoztatás idejét és a felkészüléshez szükséges szakembereket, annak megállapítását, hogy a tanuló a tankötelezettségét fejlesztő nevelés-oktatás, illetőleg a fejlesztő nevelés-oktatást nyújtó iskola által szervezett egyéni fejlesztés keretében teljesíti, a gyermek, tanuló sajátos nevelési igényének megfelelő általános iskolára, középfokú iskolára, fejlesztő nevelés-oktatást végző iskolára, csoportra, osztályra, tagozatra vonatkozó javaslatot és a kijelölt nevelési-oktatási intézmény megjelölését.

A megfelelő intézmény kijelölése a szakértői bizottság hatásköre, ezt a feladatát a szülővel együttműködve végzi. A szülő a gyermeke oktatásához, neveléséhez szükséges tárgyi, személyi feltételekkel rendelkező iskolák közül választhatja ki a számára leginkább megfelelőt. Az oktatási jogok biztosának nincs hatásköre valamely intézmény kijelölésére. Az intézménykeresésben segítségükre lehet az illetékes tankerületi központ.

A köznevelési törvény 45. §-a kimondja, hogy Magyarországon – az e törvényben meghatározottak szerint – minden gyermek köteles az intézményes nevelés-oktatásban részt venni, tankötelezettségét teljesíteni. A tankötelezettség iskolába járással teljesíthető. Ha a tanuló egyéni adottsága, sajátos helyzete indokolja, és a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából előnyös, a tankötelezettség teljesítése céljából határozott időre egyéni munkarend kérelmezhető. A szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló a kérelmet a tanévet megelőző június 15-éig nyújthatja be a felmentést engedélyező szervhez. Ezen időpontot követően csak abban az esetben nyújtható be kérelem, ha a tankötelezettség iskolába járással történő teljesítését megakadályozó körülmény merül fel. Jogszabályban meghatározott esetben az egyéni munkarendet biztosítani kell.

Amennyiben a szakértői bizottság szakvéleménye a fentieknek megfelelően tartalmazza, hogy egyéni munkarend keretében végezheti tanulmányait gyermeke, úgy ennek kérelmezésére is van lehetőség az Oktatási Hivatalnál. Ennek érdekében a szakértői vélemény felülvizsgálatát is kérhetik. Tájékoztattuk a szülőt, hogy amennyiben az iskola eljárásával kapcsolatban szeretnének lépéseket tenni, úgy lehetőségük van a jogorvoslati út igénybevételére. (XIII/119/2020/OJBIT)

Egy felnőttoktatásban tanuló panaszost a megyei tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság 2008-ban matematika tantárgyból értékelés és minősítés alól mentesítette a középfokú tanulmányai teljes idejére. 2020-ban magánúton a panaszos egy tanulási problémákat vizsgáló központban járt, ahol diszkalkuliát állapítottak meg nála. A panaszos kifogásolta, hogy fentieket nem tudja sajátos nevelési igényként érvényesíteni iskolájában.

Tájékoztattuk a hozzánk fordulót, hogy a 2020. szeptember 1-jei hatályos szabályozás szerint – mely az utóbbi évek során számos változást követően született meg – jelenleg két fórum jogosult a sajátos nevelési igény megállapítására, és az ahhoz kapcsolódó kedvezmények javaslatára.

Egyfelől a tankerületi központok által fenntartott megyei (fővárosi) pedagógiai szakszolgálatok akkor, ha a tanuló jogviszonya a köznevelés rendszerében még fennáll (beleértve a felnőttoktatás és a felnőttképzés valamennyi formáját), valamint, ha a vizsgálatot a felsőoktatási intézményben való továbbtanulás céljából kérik, másfelől egyéb esetekben az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálat. Egyéb szakértői szerv szakvéleménye – bár a kérelmező számára hasznos lehet – a köznevelés rendszerében jogi hatás kifejtésére nem alkalmas.

Mivel a panaszos a köznevelés rendszerében, felnőttoktatás keretében levelező formában tanul, a szakértői vizsgálatot az illetékes megyei pedagógiai szakszolgálat végezheti el, és a sajátos nevelési igényével összefüggő kedvezményre kizárólag e szerv tehet javaslatot. Felhívtuk a tanuló figyelmét, hogy vizsgálata során bemutathatja a magánúton beszerzett szakértői véleményét, de e vélemény önmagában nem alkalmas kedvezmények megállapítására. (XIII/552/2020/OJBIT)