Egy általános iskolai tanár a digitális munkarend során elszámolható tanóráival kapcsolatosan kért tanácsot hivatalunktól. A panaszos GYES mellett, megbízási szerződéssel, óraadóként tanított egy általános iskolában, és a digitális munkarendre történő átállás alatt az óraelszámolás során a napközis tanórákat a tankerület utasítása alapján a KRÉTA rendszerben elmaradt óraként kellett beállítania, míg a közalkalmazott pedagógusok óráit ilyen esetben is teljesítettnek tekintették és kifizették. Ugyanakkor tény, hogy napközis tevékenységet senki sem végzett.

A munkaügyi panasz előterjesztőjét tájékoztattuk hatáskörünk hiányáról és a hatáskörrel rendelkező szervezetek elérhetőségeiről. (XIII/252/2020/OJBIT)

Egy szülő abban várt megoldást hivatalunktól, hogy az általános iskolai tanárnő a digitális munkarend alatt több alkalommal nem volt hajlandó segíteni az általa megküldött feladatlap megnyitásában. A pedagógus a szülő jelzésére nem reagált, emiatt a panaszos gyermeke nem tudta megírni a témazáró dolgozatot és más feladatot sem, ami ugyanilyen módon került kiadásra. A panasz beérkezését követően a szülő még aznap tájékoztatott, hogy sikerült a tanárnővel és az igazgatónővel megoldani a problémát. (XIII/281/2020/OJBIT)

Egy szülő beadványában a digitális oktatás során tapasztalt tanári eljárás jogosságát kérdőjelezte meg. A tanár úgy íratta meg a panaszos tizenegyedik osztályos gyermekével a dolgozatot, hogy öt-hat osztálytársát is „behívta a Discord felületére” azzal a céllal, hogy a tanár mellett ők is folyamatosan videón figyeljék társuk munkáját. A dolgozatról fázisfotókat kellett küldenie és válaszát végül szóban indokolni. Előzménye, hogy a tanár szerint egy hónappal korábban egy dolgozat írásánál otthon csalt a tanuló, amit a szülő rágalmazásnak tart. Tekintettel arra, hogy a többi osztálytárs dolgozatírása esetén még tanári felügyelet sincs, önállóan dolgozhatnak, a megkülönböztetett bánásmódot és a gyermeke meghurcolását sérelmezte a szülő.

Tájékoztattuk hivatalunk eljárásáról, a jogorvoslat kimerítésének szükségességéről és javasoltuk, hogy jogorvoslati kérelmével forduljon a fenntartóhoz. (XIII/337/2020/OJBIT)

Egy panaszos a középiskolai matematikatanár által a digitális oktatás időszakában íratott témazáró dolgozatok értékelési módját sérelmezte. Beadványában, majd telefonon is előadta, hogy a tanár a dolgozatokat nem értékelte érdemjegyekkel, csak százalékosan, és így rögzítette az e-naplóban, amit a rendszer nem számít át érdemjeggyé, ezért az év végi átlag számítása során figyelmen kívül hagy. Emiatt a panaszos gyermekének az év végi osztályzata is rosszabb lett (hármas helyett kettes). A szülő panasszal fordult a tanárhoz, az osztályfőnökhöz és az igazgatóhoz, de választ nem kapott kérdéseire.

Tájékoztattuk a hivatal eljárásáról és a jogorvoslat lehetőségéről. (XIII/343/2020/OJBIT)

Hivatalunkba panasz érkezett egy szülőtől gyermeke iskolájában a digitális oktatás kapcsán folytatott gyakorlat, valamint egyes tantárgyak év végi osztályozása során tanúsított pedagógushoz nem méltó viselkedés miatt.

A szülő kifogásolta, hogy a digitális oktatás első három hónapja (2020 tavasza) során hetente összesen háromszor 20-25 perces tanórát tartott az osztályfőnök a három fő tantárgyból a harmadikos osztálynak. A további feladatokat részben digitális platformokon, részben a tankönyvekből és munkafüzetekből kellett megoldani mindenféle tanítói segítség nélkül. A heti három tanóra kivételével minden feladatot a tanulókra és szüleikre hárított a tanár, amellyel a szülő otthoni munkavégzését ellehetetlenítette, munkája veszélybe került, ezért kártérítési igényét is megfogalmazta az iskolával szemben.

Sérelmezte továbbá gyermeke vonatkozásában a magyar nyelv és irodalom tantárgyak év végi osztályozását. A gyermek tiszta jeles második félévi teljesítményével sem adta meg az osztályfőnök a lehetőséget arra, hogy javítson félévi jó osztályzatán, ezzel fejlődését nem ismerte el, teljesítményét nem jutalmazta. A szülők az intézményvezető-helyetteshez fordultak, aki azonban sem vizsgálati, sem jogorvoslati lehetőséget nem kínált részükre.

Tájékoztattuk a panaszost a hivatalunk eljárásáról, a jogorvoslati út kimerítésének szükségességéről és a fenntartó elérhetőségéről. (XIII/348/2020/OJBIT)

Hivatalunkhoz érkezett panasz abban a kérdésben, hogy a járványhelyzet és a digitális oktatás bevezetése mellett lehet-e buktatni a szakgimnáziumban. A középiskolai tanuló egy szakmai tantárgyból állt bukásra, amelynek oktatása egy hónapos késéssel kezdődött, majd elméletből és gyakorlatból dolgozatot írtak, amelyre javítási lehetőséget is ígért a tanár. A panaszos tanuló élve a lehetőséggel elméletből hármasra, gyakorlatból négyesre felelt, ezért a tanár szóban arról tájékoztatta, hogy megkapja a kettest. Ezzel szemben kiderült, hogy kettes érdemjegyet csak 2.00 átlagtól lehet adni, míg a panaszos átlaga az érintett tantárgyból 1.96.

A jogorvoslat lehetőségéről tájékoztattuk a beadványozót. (XIII/351/2020/OJBIT)

Egy iskola igazgatóhelyettese kereste meg hivatalunkat az iskolát érintő, szülő által közzétett blogbejegyzések miatt. Egy szülő ugyanis mindkét gyermeke otthoni digitális oktatását dokumentálta és az összes levelezést, jegyek beírását, KRÉTA felületet az iskola azonosítójával, jókívánságokat, iskola elérhetőségeit, vezetőség levelezését a szülőkkel, pedagógus személyes levelezését a szülőkkel, tanítók saját, általuk összeállított feladatlapjait teljesen beazonosítható módon, nevekkel ellátva közzétette egy nyilvános fórumon anélkül, hogy az iskola vezetői, pedagógusai ehhez hozzájárultak volna. A beadványozó hangsúlyozta, hogy a tartalom egyáltalán nem bántó, sem sértő, de adatvédelmi aggályokat vet fel.

A panasz beérkezését követően telefonos megkeresésünkre a beadványozó arról tájékoztatta hivatalunkat, hogy időközben a tankerülettel egyeztetve megkeresték a blog üzemeltetőjét és kérték annak eltávolítását adatvédelmi okokból, amely meg is történt, így a panasz már nem aktuális. Erre tekintettel tájékoztattuk az ügy lezárásáról. (XIII/360/2020/OJBIT)

Hivatalunkhoz fordult egy oktató, aki a technikumban folyó digitális oktatás során sérelmezte, hogy a vezetőség egy-egy tagját „diákként” állandó jelleggel fel kell vennie a digitális tantermekbe. Kérte a helyettest, hogy inkább tanárként vehesse fel, de a vezető ezt nem akarta. Mindezt bizalmatlanságnak érzi a vezetőség részéről, mivel egyértelmű, hogy óralátogatás a mögöttes szándék. Megkérdőjelezte ugyanakkor, hogy a digitális oktatásban az óralátogatás előzetes bejelentés nélkül lehet-e folyamatos.

Az oktatót tájékoztattuk a panasz munkaügyi természetéről. Javasoltuk továbbá, hogy szakképzéssel, valamint felnőttképzéssel kapcsolatos kérdésével a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalt, valamint az Innovációs és Technológiai Minisztériumot keresse fel. (XIII/575/2020/OJBIT)

Egy beadványozó az online oktatás során tapasztalt iskolai feladatokkal kapcsolatban fordult hozzánk. Sérelmezte, hogy biológia tantárgyból az volt a feladat, hogy maszkot kellett varrni, és arra egyes értékelést kapott. (XIII/215/2020/OJBIT)

Egy hozzánk forduló azt sérelmezte, hogy a tanulók nem haladnak a tananyaggal és állítása szerint a napi minimum óraszámot nem érte el az online oktatás során tartott foglalkozások ideje. (XIII/230/2020/OJBIT)

Egy tanuló amiatt élt panasszal, hogy az egyik őt tanító pedagógus az online oktatás bevezetését követően egy hónapig egyáltalán nem jelentkezett. A tanuló javítani kívánt az érintett tantárgyból, így többször kereste tanárát. Végül egy dolgozattal, illetve két szorgalmi feladattal számolt be tudásáról, azonban a szorgalmi feladatokat a pedagógus nem osztályozta le, és így alakította ki az év végi osztályzatot. Tekintettel arra, hogy a panaszos szakképzésben, felnőttképzésben vett részt, így az illetékes fórumokhoz irányítottuk. (XIII/261/2020/OJBIT)

Egy tanuló azzal kereste meg hivatalunkat, hogy kötelezhető-e online órán való részvételre, illetve érheti-e amiatt hátrányos elbírálás (elégtelen osztályzat), hogy nem volt jelen. A tanulót tájékoztattuk, hogy a beadvány idején – a digitális oktatás körében – az online tanórai részvétellel összefüggésben, illetve az arról való hiányzás, mulasztás szankcionálásával kapcsolatban jogszabály általi rendezés nem ismeretes. (XIII/269/2020/OJBIT)

Egy szülő sérelmezte, hogy gyermeke iskolájában a távoktatás miatt a dolgozatírás úgy történt, hogy otthon oldották meg a feladatot a megadott idő alatt, majd azt kellett feltölteni egy online felületre. Egy tantárgyból a dolgozatírást követően a tanár jelezte, hogy bizonyos tanulók dolgozatát nem fogja elfogadni, ezért nekik majd bizonyítaniuk kell a dolgozat eredményét szóban is. A dolgozatot értékelte, de érdemjegyet nem kaptak rá. Ez az eljárás csak azokra a tanulókra vonatkozott, akik az addigi tanulmányaik során gyengébben teljesítettek, és túl jól sikerült a dolgozatuk. A panaszos gyermeke bukásra állt, azonban az említett időszakban folyamatosan javított. A szülőt tájékoztattuk az értékelésről szóló általános állásfoglalásunkról, azzal, hogy a koronavírus (COVID-19) által okozott megváltozott helyzet miatt – a digitális oktatás során – egyéb szempontok is szerepet játszhatnak az értékelési folyamatban. Tájékoztattuk továbbá jogorvoslati lehetőségeiről, hivatalunk eljárásának feltételeiről. (XIII/313/2020/OBJIT)

Egy szaktanár az online óratartás szabályairól érdeklődött alsó, felső tagozaton, illetve gimnáziumban. Szerette volna pontosan ismerni a tanári és tanulói jogokat és kötelességeket. Előadta, hogy az intézményben, ahol tanít, nem kaptak egyértelmű utasításokat arról, hogyan kell oktatniuk járványhelyzet alatt. Az igazgató később számon kért a pedagógusokon olyan tevékenységeket, amiket korábban nem tett feladattá. Tájékoztattuk arról, hogy részletszabályok nem jelentek meg a jogszabályokban, az Oktatási Hivatal által adott útmutatóból tud tájékozódni, valamint a fenntartóhoz tud fordulni. Mivel a panasz munkajogi kérdéseket sérelmezett, a munkajogi per lehetőségéről is tájékoztattuk. (XIII/325/2020/OBJIT)

Egy szülő azzal kereste meg hivatalunkat, hogy gyermeke otthon online dolgozatot írt. Tanára egy olyan feladatsort adott, amit előzőleg egy másik tanár dolgozott ki, és íratott meg a másik csoport diákjaival. A panaszos gyermekének tanára egy kérdés kivételével ugyanazt a feladatsort adta meg a dolgozatban. A panaszos gyermeke pont ezt az egy kérdést nem tudta megválaszolni, és még az interneten sem találta meg a választ rá. Ezért azt az egy választ beírta a másik csoport dolgozatából, ahol csak a válaszok voltak ismertek, a kérdések nem. Ez a válasz rossz lett, és bizonyította, hogy a másik csoport dolgozatából vette a választ. A pedagógus emiatt nulla pontosra értékelte a dolgozatot. A szülőt tájékoztattuk, hogy a számonkérések alkalmával a tanuló általi tisztességtelen eszköz használata minden esetben szankcióval jár. A puskázással a tanuló azt bizonyítja, hogy tudása nem elégséges ahhoz, hogy önállóan válaszolja meg a kérdéseket: azaz, a tudása nem egyezik meg azzal, amit a pedagógus a dolgozatban lát. Amennyiben a puskázás fegyelmezési eszközzel lenne értékelve (intővel, beírással, magatartásjeggyel), úgy a tantárgyi érdemjegy nem a valós képet tükrözné. Így a puskázás olyan jogtalan előnyhöz juttatná az ezen eszközt alkalmazó tanulót, amely alaptalanul eredményezné kedvezőbb megítélését.

Bár a puskázás tiltása kifejezetten nem jelenik meg a köznevelési jogszabályokban, ugyanakkor a köznevelés folyamatában minden szinten szankcionált a jogtalan előnyszerzés. Vizsgákon, felvételi vizsgán, érettségi vizsgán az érvénytelenség, a kizárás következményével járhat, ha valaki tiltott eszközöket vesz igénybe. A puskázás megítélése tehát az oktatás szerves részét képezi, az értékelés során különleges helyzetet eredményez.

Álláspontunk szerint nem jelenti az oktatási jogok sérelmét az, ha a puskázó (vagy egyéb módon tisztességtelen előnyt szerző) tanuló elégtelen érdemjegyet kap. (XIII/331/2020/OJBIT)

Egy szülő azt sérelmezte, hogy az online oktatás során a pedagógus egyáltalán nem, vagy csak késve reagált a gyermek kérdéseire, és így a tanuló nem tudta tartani a feladatra szabott határidőt. Ezáltal hiába készített el egy feladatot, rossz értékelést kapott rá, mert úgy nem fogadták el. Sérelmezte továbbá, hogy a különböző platformokon nem, vagy csak késve, illetve tévesen közölnek információt. Sok problémával magára hagyták a diákokat, és ha kommunikálni próbáltak, nem válaszoltak. A panaszost jogorvoslati lehetőségeiről tájékoztattuk. (XIII/342/2020/OBJIT)

Egy beadványozó kifogásolta, hogy veszélyhelyzetben a szakközépiskola hetente egy alkalomra elrendelte a szakmai gyakorlatot, melyet az iskolán belüli tanteremben, 15-20 fő részvételével tartottak. A panaszos családjában aggodalom merült fel a vírushelyzet miatt, mert idős hozzátartozókkal éltek együtt. Tekintettel arra, hogy a panaszos szakképzésben tanult, így az illetékes fórumokhoz irányítottuk. (XIII/577/2020/OBJIT)

Egy szülő panaszával fordult hivatalunkhoz a járványhelyzet alatt, mivel a tavaszi karantén alatt használt Classroom alkalmazást az újabb online oktatási időszak alatt az iskola a gyermek nevével készített e-mail címmel szeretné használni, szülői közreműködés nélkül. A panaszos szülő jelezte a tanárnak, hogy a Classroom egy Google alkalmazás, ami az ő e-mail címével működik a számítógépen, ezért ha kilép a rendszerből, akkor a gyerek sem tudja használni. A tanár azonban arról tájékoztatta, hogy amennyiben a gyerek nem a saját e-mail címével lép be a Classroomba, hiába van a szülő címével jelen, akkor is hiányzást írnak be az órára. Javasolták a szülőnek, hogy a tanuló a saját telefonjáról csatlakozzon, a szülő azonban nem támogatta a 12 éves gyermek esetében a telefonhasználatot.

Az ügyet jellege alapján a panaszos hozzájárulásával áttettük az Emberi Erőforrások Minisztériumának Köznevelésért Felelős Államtitkárságára. A helyettes államtitkár válaszában tájékoztatott a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatal NAIH/2020/7127 számon kiadott tájékoztatásáról a digitális távoktatás adatvédelmi és adatbiztonsági vonatkozásairól. A NAIH jó gyakorlatként nevesíti a panasszal érintett adatbiztonsági intézkedést, amellyel egységes e-mail címeket hoz létre az oktatási intézmény a saját címe (domain neve) alatt annak elkerülése céljából, hogy a digitális távoktatás során a diákok, szülők a saját magán levelezési fiókjukat használják, amely a személyes adatok harmadik országba történő továbbítását vonná maga után.

A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy a panasszal érintett általános iskola által a gyermek nevével létrehozott egységes e-mail cím teljes mértékben megfelel a NAIH által követendő példaként ajánlott megoldásnak a biztonságos kapcsolattartás megvalósítására. (XIII/588/2020/OJBIT)

Tanulótól érkezett hozzánk kérdés arra vonatkozóan, hogy az online oktatás alatt a járványhelyzetre tekintettel be szabad-e menni az iskolába beszámolni az online leadott anyagból. A tanárok állítása szerint be lehet menni, de a tanuló nem szívesen menne be.

Tájékoztattuk a beadványozót a digitális munkarend bevezetéséről szóló 14/2020. (XI. 10.) EMMI határozat 2., 3. és 5. pontjaiban foglaltakról. Eszerint a középfokú iskolákban a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumok 5-8. évfolyamai kivételével, a fejlesztő nevelést-oktatást végző iskolákban, valamint a felnőttoktatásban a nevelés-oktatás tantermen kívüli, digitális oktatásban valósul meg. A 3. pont szerint a tanulási folyamat ellenőrzése online, vagy más, személyes találkozást nem igénylő módon történik. Az 5. pont szerint szükség vagy igény esetén – az intézményvezető döntése alapján – egyéni és kiscsoportos konzultációk megszervezése a tantermen kívüli, digitális munkarend ideje alatt is lehetséges.

Tájékoztattuk a panaszost továbbá, hogy lehetősége van kérdését az Emberi Erőforrások Minisztériuma által a járványhelyzetre tekintettel létrehozott tematikus e-mail címre (vedekezesakoznevelesben@emmi.gov.hu) eljuttatni, amelyen a kérdéseket és bejelentéseket a köznevelési szakterület munkatársai válaszolják meg. (XIII/617/2020/OJBIT)

Egy szülő abban a kérdésben kért tanácsot hivatalunktól, hogy a járványhelyzet miatti digitális oktatás alatt gyermekét a szaktanár nem értékelte semmilyen módon, holott még a normál tanítási rendben, majd azt követően is javítási lehetőséget kért idegen nyelvből, mivel a tanulmányi átlaga 1.5 volt. Az érintett tantárgyból összesen 12 érdemjegyet szerzett a tanuló, amelyből 3-at kapott márciusban, a többit mind első félévben. A szaktanár a meglévő jegyek darabszámára hivatkozva nem adott lehetőséget a javításra, viszont felajánlotta, hogy az egész éves anyagból átfogó dolgozatot írhat, amit szóbeli felelettel egészíthet ki.

Részletesen tájékozattuk az alábbiak szerint a panaszost az oktatási jogok biztosának értékelésre vonatkozó állásfoglalásáról annak hangsúlyozásával, hogy a panaszban foglaltakat kizárólag vizsgálat keretében van lehetőségünk minősíteni. Felhívtuk a panaszos figyelmét, hogy a koronavírus (COVID-19) által okozott megváltozott helyzet miatt – a digitális oktatás során – egyéb szempontok is szerepet játszhatnak az értékelési folyamatban.

Tájékoztattuk a szülőt, hogy a jogszabály által meghatározott feltételek szerint joga van ahhoz, hogy az értékeléssel kapcsolatban jogorvoslati eljárást kezdeményezzen az iskola fenntartójánál.

A panaszost végül tájékoztattuk hivatalunk eljárásáról és a jogorvoslat kimerítésének szükségességéről. (XIII/316/2020/OJBIT)

Egy tanuló az online oktatás időszakában fordult panasszal hivatalunkhoz, miszerint a KRÉTA rendszerben olyan időpontokra is igazolatlan mulasztást rögzítettek, amikor még tanóra sem volt. A panaszost tájékoztattuk a jogorvoslatról, a hivatal eljárásáról. (XIII/317/2020/OJBIT)

Egy szülő az online oktatás időszakában a hatodik osztályos gyermeke informatika tantárgyból történő értékelésével kapcsolatban kérte hivatalunk állásfoglalását. A tanuló feladata egy prezentáció elkészítése volt a feladat leírásának megfelelően. A tanár az értékelést követően elismerte, hogy az online oktatásban ezt a tananyagot nem tudta leadni, megtanítani, ezért a javításra is lehetőséget adott. A szülő több pontban kifogásolta az értékelést, mivel annak szempontrendszere utólag derült ki, nem rendelkeztek otthon Powerpoint programmal, a jegyet a pedagógus témazárónak írta be, holott a tanár nem volt jelen a témazáró írásakor. A szülő kifogásait követően kaotikussá vált a jegybeírás a gyermeke részére, a mozanaplóban is követhetetlenné vált. Az értékelés után készített a tanuló egy javított prezentációt, amelynek az osztályozását a tanár először visszautasította, majd a szülő reklamációja hatására egy hónap elteltével egy új érdemjegy került a naplóba az eredeti prezentációra. A szülő a tanár értékelési módszerét és eljárását inkorrektnek és jogszabályba ütközőnek tartotta.

A panaszost részletesen tájékozattuk az értékelésre vonatkozó speciális jogszabályi rendelkezésekről és a jogorvoslat lehetőségéről, a fenntartó elérhetőségéről, valamint hivatalunk eljárásáról. (XIII/322/2020/OJBIT)

Egy szülő egyik gyermeke járványhelyzet alatti kollégiumi elhelyezésével kapcsolatban fordult hivatalunkhoz. Az oktatási intézmény (készségfejlesztő szakiskola, diákotthon és gyermekotthon) arról tájékoztatta a szülőt, hogy mivel fennálló munkaviszonyt nem tud igazolni, a kollégiumban tanuló és fejlesztő csoportba járó gyermekének is digitális oktatást rendeltek el.

Tájékoztattuk a szülőt a jogorvoslat lehetőségéről, módjáról, a fenntartó adatairól, elérhetőségéről és hivatalunk eljárásáról. (XIII/628/2020/OJBIT)