Egy panaszos azért kérte hivatalunk segítségét, mert a felsőoktatási intézményében az oklevél kiállítása eljárási díjhoz kötött. Tájékoztattuk a hallgatót, hogy az Nftv. 81. § (1) bekezdés f) pontja szerint a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzés keretében a hallgató által igénybe vehető szolgáltatások – egyike – a képzéssel, illetve doktori fokozatszerzéssel kapcsolatos valamennyi okirat első alkalommal történő kiadása, amennyiben kormányrendelet a hallgatóra kedvezőbb feltételt nem állapít meg. A 83. § (1) bekezdés értelmében, ha a hallgató önköltséges képzésben vesz részt, a 81. § (1)-(2) bekezdésében meghatározottakért önköltséget, a 82. § (1)-(2) bekezdésben felsoroltakért térítési díjat kell fizetnie.

Mindezt megerősíti a végrehajtási rendelet is, amelynek 34. § (6) bekezdése szerint a hallgatói jogviszony fennállása alatt ki nem adott oklevél és oklevélmelléklet első kiadásának ingyenessége megilleti a volt hallgatót is.

Mindazonáltal fontos megjegyezni, hogy a szokásos okmányoktól eltérő, díszesebb formátumú oklevelek esetén indokolt lehet a kiállítás árának megtérítése, de ennek térítés ellenében történő kiállítása a hallgató választásán kell alapulnia. (XIII/228/2020/OJBIT)

Egy panaszos azzal összefüggésben kérte hivatalunk segítségét, hogy a felsőoktatási intézmény a korábbi képzésével kapcsolatos tantárgyak tartalmáról szóló igazolást nem, illetve csak jelentős térítés ellenében állítja ki.

A panaszost a kreditelismerésre és az oklevélmellékletre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseken túl az alábbiakról tájékoztattuk. Az Nftv. 82. § (1) bekezdés b) pontja szerint a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzés keretében a hallgató által térítési díj fizetése mellett igénybe vehető – többek között – a felsőoktatási intézmény eszközeivel előállított, a felsőoktatási intézmény által a hallgató részére biztosított, a hallgató tulajdonába kerülő dolog (pl. sokszorosított segédletek). Ugyanezen § (3) bekezdése szerint az (1)-(2) bekezdés alapján kérhető térítési díj megállapításának rendjét a térítési és juttatási szabályzatban kell meghatározni, azzal a megkötéssel, hogy annak kumulált összege – az (1) bekezdés a) pontban foglalt szolgáltatás figyelembevétele nélkül – nem lehet magasabb, mint az önköltség fele. (XIII/20/2020/OJBIT)

Egy panaszos azzal kapcsolatban kérte hivatalunk segítségét, hogy egy felsőoktatási intézmény a kilencedik félévet követően átsorolta önköltséges képzésbe. A hallgató 2014-ben élelmiszermérnök képzésen kezdte meg tanulmányait.

Az Nftv. 47. § (1), valamint (3)-(4) bekezdései szerint egy személy – felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben és mesterképzésben összesen – tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat magyar állami (rész)ösztöndíjas képzésben (a továbbiakban: támogatási idő). A támogatási idő legfeljebb tizennégy félév, ha a hallgató osztatlan képzésben vesz részt és a képzési követelmények szerint a képzési idő meghaladja a tíz félévet. Az (1) bekezdés szerinti képzésben az oklevél megszerzéséhez igénybe vehető támogatási idő legfeljebb két félévvel – a (4) bekezdés alkalmazásával legfeljebb hat félévvel – lehet hosszabb, mint az adott tanulmányok képzési ideje. Az adott szak támogatási idejébe az azonos szakon korábban igénybe vett támogatási időt be kell számítani. Ha a hallgató az így meghatározott támogatási idő alatt az adott fokozatot (oklevelet) nem tudja megszerezni, a tanulmányait e szakon önköltséges képzési formában folytathatja akkor is, ha az (1) bekezdés szerinti támogatási időt egyébként még nem merítette ki. A fogyatékossággal élő hallgató (1) bekezdésben meghatározott támogatási idejét a felsőoktatási intézmény legfeljebb négy félévvel megnövelheti. E kedvezmény több fokozat (oklevél) megszerzéséhez is igénybe vehető, azzal hogy az e bekezdésre tekintettel igénybe vett támogatási idő összesen a négy félévet nem haladhatja meg.

A 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet 2014. június 1. – 2016. augusztus 12. közötti időállapota szerinti 2. számú mellékletének vonatkozó rendelkezései alapján élelmiszermérnöki alapképzési szakon a képzési idő félévekben 7 félév.

A jelenleg is hatályos 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet 3. számú melléklet kapcsolódó rendelkezése alapján élelmiszermérnöki alapképzési szakon a képzési idő félévekben 7 félév.

A panaszost tájékoztattuk továbbá hivatalunk hatásköri szabályairól, valamint a jogorvoslati lehetőségeiről. (XIII/93/2020/OJBIT)

Egy panaszos egy felsőoktatási intézmény eljárásával kapcsolatban élt panasszal. Beadványában előadta, hogy a 2019/2020. tanév első félévében a képzésben tapasztalt hiányosságok miatt kérte 2019. október 2-án a hallgatói jogviszonyának megszüntetését. A panaszos emellett arra vonatkozó kérelmet nyújtott be, hogy a félév elején felvett tantárgyak után befizetett összeget, valamint az utólagos félév aktiválás költéségét az Egyetem utalja vissza részére. A hallgatói jogviszonyát a felsőoktatási intézmény megszüntette, azonban a költségeinek megtérítését megtagadta. Utólagosan jutott a volt hallgató tudomására, hogy ezen félévét aktívként tartják nyilván a felsőoktatási információs rendszerben (a továbbiakban: FIR), amely a panaszos szerint jogszerűtlen.

A beadványozót az alábbiakról tájékoztattuk. A végrehajtási rendelet rendelkezik a FIR-rel kapcsolatban. A 24. § (1) bekezdése szerint az Oktatási Hivatal az Nftv. 68. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott hatósági ellenőrzés során vizsgálja különösen az intézményi dokumentumokban, a működési engedélyben foglaltak megtartását, a felsőoktatási intézmény tanulmányi adminisztrációs tevékenységének jogszerűségét, valamint a FIR-be való adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítését.

A végrehajtási rendelet 28. § (1)-(3) bekezdései szerint a felsőoktatási intézmény a hallgatói, doktorjelölti jogviszony létrejöttétől számított tizenöt napon belül bejelenti a hallgató, doktorjelölt személyes adatait, a hallgatói, doktorjelölti jogviszony adatait a FIR-be. A felsőoktatási intézmény a hallgatónak, doktorjelöltnek a FIR-ben nyilvántartott személyes és jogviszony adataiban bekövetkezett változását – a felsőoktatási intézmény által üzemeltetett nyilvántartó rendszerben történt átvezetést követő tizenöt napon belül – bejelenti a FIR-be. Ha a felvételt nyert jelentkező képzési adataiban (így különösen: szak, munkarend, nyelv, képzési hely, költségviselési forma) a beiratkozási időszakban változás történik, a felsőoktatási intézmény a FIR-be először a besorolási döntés szerinti képzési adatokat, majd a változást jelenti be.

A végrehajtási rendelet 31. § (1)-(3) bekezdései szerint a Hivatal a FIR-ben tartja nyilván az államilag támogatott és az állami (rész)ösztöndíjas formában eltöltött tanulmányi időt. A Hivatal a FIR útján félévre vonatkozóan tájékoztatja a felsőoktatási intézményeket a hallgatóik által igénybe vett államilag támogatott, illetve állami (rész)ösztöndíjas félévek számáról. A felsőoktatási intézmény – jogszabályban meghatározott esetben – intézkedik a hallgató államilag támogatott, illetve állami (rész)ösztöndíjas finanszírozási formáról történő átsorolásáról. A felsőoktatási intézmény a (2) bekezdés szerinti átsorolásról szóló döntés véglegessé válását követő tizenöt napon belül bejelenti a FIR-be a hallgató átsorolásával kapcsolatos adatokat.

A végrehajtási rendelet rendelkezik továbbá a félév megkezdését követően a bejelentkezés visszavonásáról is. Az 51. § szerint az Nftv. 45. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével a hallgató – a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározottak alapján – az Nftv. 42. § (5) bekezdése szerinti bejelentkezését a félév megkezdését követő egy hónapon belül, de legkésőbb október 14-ig, illetve március 14-ig visszavonhatja, vagy a beiratkozást követően ugyanezen időpontokig kérheti a tanulmányai szüneteltetését. Ha a beiratkozást vagy a bejelentkezést követően a hallgató ezen időpontokig nem kéri tanulmányainak szünetelését, illetve nem szünteti meg a jogviszonyát, az adott félév aktív félévnek minősül és a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzés feltételeinek vállalásából következő vagy a képzési szerződésben foglalt kötelezettségeket keletkeztet a tanulmányi kötelezettségei teljesítésére tekintet nélkül. Ha a hallgató tanulmányait szünetelteti vagy nem jelentkezik be és ez nem eredményezi a hallgatói jogviszony megszűnését, az adott félévet passzív félévként kell nyilvántartani.

Tekintettel arra, hogy a panaszos később a 2019/2020. tanév őszi félévének tudomására jutott aktív státuszával kapcsolatban még nem merítette ki a jogorvoslati lehetőségeit, ezért tájékoztattuk az erre vonatkozó lehetőségekről. (XIII/427/2020/OJBIT)

Egy édesanya azzal kapcsolatban kért tájékoztatást, hogy önköltséges képzésben részt vevő hallgatóként jogosult-e önköltségmentességre figyelemmel arra, hogy tanulmányai megkezdését követően gyermeke született.

Kérdésével kapcsolatban a következőkről tájékoztattuk a panaszost, hogy a térítési és juttatási rendelet 36. § (1) bekezdése szerint az a hallgató, aki
a) 2006. december 31-je előtt létesített hallgatói jogviszonyt és
aa) költségtérítéses képzésben vett részt és a félév (oktatási időszak) első napján terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesült, vagy
ab) közismereti tanári vagy hittanár-nevelő szakon egyszakos tanári oklevéllel már rendelkező magyar állampolgárságú hallgatóként második közismereti tanári szakképzettség megszerzésére irányuló szakon az adott tanári szak képesítési követelményeiben meghatározott időtartamban folytat tanulmányokat, és
b) a félév (oktatási időszak) első napján az aa) vagy az ab) pontok szerinti feltételeknek eleget tesz,
azon a szakon, szakképzésben, melyben e rendelet hatálybalépése előtt az aa) vagy az ab) pont alapján korábban költségtérítés-mentességben részesült, a b) pont szerinti félévben (oktatási időszakban) költségtérítés fizetésére nem kötelezhető.

A fentiek értelmében az a hallgató nem kötelezhető költségtérítés (önköltség) fizetésére, aki 2006. december 31. előtt létesített hallgatói jogviszonyt, költségtérítéses képzésben vett részt, és a rendelet hatályba lépését megelőzően a rendeletben foglalt feltételeknek megfelelően költségtérítés-mentességben részesült. A rendelet 37. § (1) bekezdése értelmében e rendelet – a (2)-(3) bekezdésben foglaltak kivételével – 2007. augusztus 1-jén lépett hatályba. Ennek megfelelően csak azok a hallgatók jogosultak például GYES-re hivatkozással önköltség-mentességre, akik 2007. augusztus 1. előtt is jogosultak voltak rá.

Tájékoztattuk a hallgatót továbbá, hogy az Nftv. rendelkezik a finanszírozás formáiról. A 46. § (1) és (3) bekezdése szerint a költségviselés formája szerint a felsőoktatási képzésben részt vevő lehet magyar állami ösztöndíjjal támogatott hallgató, magyar állami részösztöndíjjal támogatott hallgató, illetve önköltséges hallgató. A magyar állami ösztöndíjjal támogatott hallgató képzésének jogszabályban meghatározott költségét, valamint a magyar állami részösztöndíjjal támogatott hallgató képzési költségének felét az állam, az önköltséges képzés költségeit a hallgató viseli.

Felhívtuk a beadványozó figyelmét, hogy az Nftv. 43. § (3) bekezdése szerint a hallgató a felsőoktatási intézmény irányába teljesítendő fizetési kötelezettségének teljesítéséhez részletfizetési kedvezményre, halasztásra, mentességre a szervezeti és működési szabályzatban foglalt feltételek és eljárás szerint a rektornak – a fenntartó tájékoztatása mellett meghozott – döntése alapján jogosult. Az intézmény által előírt részletszabályokról a felsőoktatási intézménynél helyben tájékozódhat.

E rendelkezés alapján a panaszos az intézménytől kérheti az önköltség elengedését, mérséklését, esetleg részletfizetési kedvezményt. Ezeket azonban az intézmény nem köteles megadni. Az erre irányuló eljárás részleteinek az intézmény térítési és juttatási szabályzatában nézhet utána, illetve az intézménynél célszerű azt megérdeklődnie. Tájékoztattuk továbbá arról is, hogy kérdéseivel felkeresheti a Diákhitel Központot is. (XIII/72/2020/OJBIT)

Egy panaszos szintén a GYES alatti önköltségmentességgel kapcsolatban kért tájékoztatást. Jelezte továbbá, hogy további diákhitelt nem engednek részére folyósítani.

A fenti szabályokon túl tájékoztattuk a beadványozót az Nftv. 43. § (3) bekezdésében foglaltakról, vagyis hogy kérelmével a rektorhoz fordulhat. A 83. § (4) bekezdés szerint a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni azokat a szabályokat, amelyek alapján a rektor dönt az önköltséges képzésben részt vevő hallgató esetén a tanulmányi eredmények alapján járó és a szociális helyzet alapján adható kedvezményekről, a részletfizetés engedélyezéséről. Az intézmény által előírt részletszabályokról a felsőoktatási intézménynél helyben tájékozódhat. E rendelkezés alapján a panaszos az intézménytől kérheti az önköltség elengedését, mérséklését, esetleg részletfizetési kedvezményt. Ezeket azonban az intézmény nem köteles megadni.

Tájékoztattuk továbbá, hogy az Nftv. 59. § (1) bekezdés f) pontja szerint megszűnik a hallgatói jogviszony, ha a hallgató hallgatói jogviszonyát – fizetési hátralék miatt – a rektor a hallgató eredménytelen felszólítása és a hallgató szociális helyzetének vizsgálata után megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés véglegessé válásának napján.

Felhívtuk a figyelmét továbbá arra is, hogy a Diákhitel Központtal kapcsolatban feltett kérdések vizsgálata nem tartozik a hivatalunk hatáskörébe, ezért ezen felvetéseivel kapcsolatban nem tudtunk a segítségére lenni. (XIII/418/2020/OJBIT)

Egy panaszos nyelvvizsga hiányában nem tudta átvenni oklevelét, ezért az állami ösztöndíj visszafizetésével kapcsolatban kérte hivatalunk tájékoztatását.

Az állami ösztöndíj visszafizetésével kapcsolatban az Nftv. tartalmaz rendelkezéseket. A 48/A. § a)-d) pontjai szerint a magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató – a 48/B. §-ban meghatározottakra figyelemmel – köteles az általa folyatott, magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott adott képzésen a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott tanulmányi idő alatt, de legfeljebb a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési idő másfélszeresén belül megszerezni az oklevelet, és az oklevél megszerzését követő húsz éven belül az általa állami (rész)ösztöndíjjal folytatott tanulmányok idejével megegyező időtartamban magyar joghatóság alatt álló munkáltatónál a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. §-ában meghatározott biztosítási jogviszonyt eredményező munkaviszonyt, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt fenntartani vagy magyar joghatóság alatt vállalkozási tevékenységet folytatni (a továbbiakban: hazai munkaviszony),az általa magyar állami (rész)ösztöndíjjal folytatott tanulmányok idejével megegyező időtartamban hazai munkaviszonyt fenntartani az adott képzés megszűnésének napjától számítva a magyar állami (rész)ösztöndíjjal folytatott tanulmányi idővel megegyező időtartamot követő két éven belül, ha az a) pontban meghatározott határidőn belül nem szerzi meg a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésben az oklevelet, vagy visszafizetni az adott képzésére tekintettel a magyar állam által folyósított 48/C. § (1) bekezdés a) pontja szerinti magyar állami (rész)ösztöndíjnak – évente a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított éves átlagos fogyasztóiár-növekedés mértékével növelt – összegét (e pont tekintetében a továbbiakban együtt: tartozás) a magyar államnak, ha az oklevél megszerzését követően nem tart fenn a b) pont szerint hazai munkaviszonyt, illetve visszafizetni a tartozás ötven százalékának megfelelő összeget a magyar államnak, ha nem tart fenn a c) pont szerint hazai munkaviszonyt.

Az Nftv. 48/N. § (1) bekezdés a)-b) pontjai szerint a magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szerv a volt magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató – 48/A. § a) pontjában meghatározott határidőt megelőzően benyújtott – kérelmére a 48/A. § a) pontja alapján meghatározott feltétel teljesítésének felfüggesztését engedélyezi a külföldi felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányokra, nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzése érdekében felnőttképzésben folytatott tanulmányokra tekintettel.

Tájékoztattuk, hogy a kérdésével kapcsolatban további információkról az Oktatási Hivatalnál vagy a https://www.oktatas.hu/magyar-allami-osztondij portálon tájékozódhat. (XIII/148/2020/OJBIT)

Egy panaszos a felsőoktatási intézményhez kérelmet nyújtott be azért, hogy a teljes önköltségi díj megfizetése helyett kreditarányosan rendezze tanulmányai költségeit. Az intézmény méltányossági döntésében azzal utasította el, hogy a panaszos nem merítette ki a képzési idejét.

A hallgató által rendelkezésre bocsátott információk alapján, a kapcsolódó jogszabályokra tekintettel a következőről tájékoztattuk. A panaszos a teljes önköltség megfizetése alóli kérelmét méltányossági kérelemként nyújtotta be, és mint ilyen, méltányossági kérelemként utasították el. Hivatalunk állásfoglalása szerint a hallgatóra nézve méltányos döntés mellőzése nem jogsértő akkor, ha a döntés egyébként megfelel a jogszabályok előírásainak.

A beadványban foglaltakkal kapcsolatban oktatási jogsérelmet nem tudtunk kimutatni, ezért az ügyet lezártuk. Felhívtuk a hallgató figyelmét, hogy az önköltség megfizetésére vonatkozó rendelkezésekről a hallgatói jogviszonyának létesítésekor kötött képzési szerződéséből, valamint a felsőoktatási intézmény belső szabályzataiból tájékozódhat. (XIII/100/2020/OJBIT)

Egy panaszos azzal kapcsolatban élt panasszal, hogy egy felsőoktatási intézményben a teljes önköltség összegét követelik tőle, holott bizonyos létesítményekhez korlátozott a hozzáférése. Tájékoztattuk a hallgatót, hogy az Nftv. 43. § (3) bekezdése alapján az önköltség összegének csökkentése tárgyában kérésével a rektorhoz fordulhat. (XIII/226/2020/OJBIT)